Sargentini-jelentés

A Sargentini-jelentés az Európai Parlament által Magyarországnak címzett, indoklással ellátott felszólítás az Európai Unió (EU, Unió) alapszerződésének és alapértékeinek betartására.

Az Amszterdami szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az EU közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat és az eljárási rendet az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket. Már a 2012-től hatályos alkotmánymódosítás 2011. áprilisi elfogadása után terítékre került a szabadságjogok magyarországi helyzete.

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely az EU legerősebb szankciója, ezért az alapszerződés gondosan szétválasztja az eljárásbeli szerepköröket:

• javaslattevő: a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság
• jóváhagyó: Európai Parlament (EP). Szavazás az összes képviselő felével ÉS a jelenlevők ⅔-ával.
• döntő és végrehajtó: Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa). Egyhangú szavazás, amiben az érintett tagállam nem vehet részt.

Látható, hogy az egymás utáni lépések egyre nehezebb feltételeket támasztanak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az eljárást nem kell végigvinni: közben megegyezés születik.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült, az első kezdeményezést egy magyar kapcsolatok nélküli civil szervezet tette meg: az eljárás megindítására aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyet az Európai Bizottságnak szándékozott benyújtani.. A kezdeményezés végül kudarcba fulladt.

Az eljárást végül az Európai Bizottság indította meg, alapvetően három ok miatt:

• a „lex CEU”
• a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
• az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

A plenáris üléstől a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (a továbbiakban: LIBE Bizottság), személy szerint Judith Sargentini kapta a megbízást, és készítette el a jelentést, mely igen sok konkrét kifogásolt ügyet sorol fel.

Kötelezettségszegési eljárás

Az EU-jogszabályok tagállam általi megszegését az Unió kötelezettségszegési eljárásban vizsgálja ki. A 7. cikkelybeli eljárás az alapszerződésbeli alapvető demokratikus normák megszegése miatt indított, más döntési szabályokkal lefolytatott kötelezettségszegési eljárás.

A kötelezettségszegési eljárás első lépése az egyeztetés hivatalos elindítására szolgáló felszólító levél a probléma pontos körülírásával. Ha ez eredménytelen, a következő lépés az indoklással ellátott felszólítás. Ha ez is eredménytelen, – a 7. cikkely alapján indított eljárás kivételével – az Európai Unió Bírósága dönt.

Egyes ügyeket ki lehet vizsgálni ügyenként, külön-külön kötelezettségi eljárásban. A 7. cikkely szerinti eljárás megindítását az ügyek sokasága indokolja, vagy ha az ügy az EU alapszerződését érinti. Ez esetben mindkét indok fennáll.

Döntés a parlamenti eljárás megindításáról

A LIBE Bizottság a felszólításnak megfelelő (első) jelentést dolgozta ki. Bár a szakbizottságok a legritkább esetben hallgatják meg egy-egy kormány képviselőjét, a bizottsági vitában meghallgatták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, aki az egész jelentéstervezetet „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte, a parlamenti folyamatot pedig „koncepciós eljárásnak.” Ez a stílus felháborodást váltott ki a bizottságban, és a kialakult szóváltás vége az lett, hogy az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes^en felszólította Szijjártót, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát. Az EP-ben ez a legkeményebb rendreutasítás.

A magyar kormány 59 oldalas levélben válaszolt a LIBE-jelentésre, melyet Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hozott nyilvánosságra. A választ két kutató pontról pontra elemezte.

A jelentésről 2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott. Ebben

• megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
• felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
• állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.
• felszólítják a Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását

Az indítványt név nélküli szavazáson a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett (64% a tartózkodottak nélkül).

Az EP egyúttal utasította a LIBE Bizottságot, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról. Ez tehát a kötelezettségszegési eljárás második lépése.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A (második) Sargentini-jelentés az indoklást is tartalmazó felszólítás. Teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
6. a tudományos élet szabadsága;
7. a vallásszabadság;
8. az egyesülési szabadság;
9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
12. a gazdasági és szociális jogok.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

A vita során elhangzott, hogy a jelentésben komoly hibák vannak, és hogy Sargentini nem vette fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Erre ő így reagált: „Próbáltam, és ezt ők is tudják.” És hogy komoly, kétségbe nem vonható forrásokat használt fel. A jelentés a mellékletben hivatkozik is a Külügyminisztériumra, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárára és Magyarország EU melletti állandó képviseletére, akiktől észrevételeket kapott. Nem tudni, megfogadta-e őket.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek. Orbán Viktor is csak a migrációval foglalkozott a felszólalásában. Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.” Ugyanígy nyilatkozott Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője is.

Gál Kinga fideszes képviselő szerint a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának és az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.

A Néppárton belül – melynek a fidesz is tagja – komoly vitákat váltott ki a jelentés, és az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogyan fognak szavazni a frakció tagjai. Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szerint Orbán Viktor kompromisszumképtelensége miatt szavazta meg a Néppárt a jelentést.

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címében is hiba van, az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le, az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot. Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

• az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.
• a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
• a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
• aktivizálódott az ellenzék (pl. CEU-tüntetések)
• egy közvéleménykutatás szerint még a fidesz-szavazók túlnyomó többsége is úgy gondolja, hogy ha Magyarország normát sértett, akkor a magyar EP-képviselőknek meg kellett (volna) szavazniuk a Sargentini-jelentést.

Helsinki határozat

A Sargentini-jelentés megosztotta a Néppártot, mely 2018. november 7–8-án tartotta kongresszusát. A legfontosabb döntés az volt, kit ajánljanak az Európai Bizottság következő elnökének. Két jelölt volt, a német Manfred Weber és a finn Alexander Stubb.

Stubb „vásott kölyöknek” nevezte Orbánt és a fideszt, és azzal kampányolt, hogy a fideszt ki kell zárni a Néppártból.

Weber, a Néppárt elnöke – aki maga is megszavazta a Sargentini-jelentést –, készített egy nyilatkozatot a liberális demokrácia védelméről és a jogállamiságról – egy csomó olyan értékről, amelyek megsértését a Fidesz fejére szokták olvasni, és amelyekkel szemben Orbán Viktor rendszeresen felszólal. A Néppárt vezetői úgy gondolták, hogy ha a fideszesek megszavazzák a határozatot, akkor erre hivatkozva el lehet ásni a csatabárdot, és eltolni a belső vitákat az EP-választás utánra. Stubb utóbb maga is jó ötletnek tartotta, és aláírta a nyilatkozatot azzal, hogy „ez egy jó irány, és… most azt kell figyelni, hogy Orbán betartja-e a határozatban felsorolt értékeket”.

A terv bevált. A fidesz egyetlen módosítással elfogadta a nyilatkozatot, melyet a sajtó gyakran jobboldali Sargentini-jelentésnek nevez. A kért módosítás az volt, hogy az egyik liberális demokrácia jelzős szerkezetből hagyják el a liberális szót. A dokumentum egy másik helyén megmaradt az eredeti kifejezés.

A fidesz itthon óriási sikerként kommunikálta a változtatást, a valóság azonban az, hogy elfogadtatták vele a Néppárt hagyományos értékeit. A határozat értékként hivatkozik a liberális demokráciára és egyértelművé teszi, hogy a populizmus és nacionalizmus összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, illetve a demokráciával. Ez Orbán hazai közönségének előadott szövegeivel homlokegyenest ellentmondó nyilatkozat.

A 7. cikkely szerinti eljárás

Az eljárás 2018. október 18-án indult meg az Általános ügyek Tanácsában (GAC), a Tanács egyik testületében. Az első ülésen még csak az ügyrendet tisztázták. A november 14-i másodikon már hozzávettek egy új ügyet a jelentéshez: az azóta megalakult közigazgatási bíróságokét. Több kormány is kifogásolta, hogy a jelentés készítőjét, Judith Sargentinit személyében támadják a magyar kormányzat részéről. A magyar kormány benyújtotta hivatalos válaszát a Sargentini-jelentésre.

Az eljárás várhatóan a magyar kormány egyik tagjának meghallgatásával fog folytatódni.

Források

• Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. EUR-Lex (2010. márc. 30.)

Előzmények

• Fekete Balázs: Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver? jog.tk.mta.hu (2015. jan. 23.) (Hozzáférés: 2018. nov. 1.)
• Schiffer András: A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás. azonnali.hu (2017. jún. 27.) A magyarországi demokrácia helyzete.
• Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog. www.origo.hu (2015. nov. 27.) Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról.
• Magyarország az egyik legkorruptabb ország az EU-ban, a gazdaság régóta a többi visegrádi országé mögött kullog. 168ora.hu (2018. ápr. 25.) az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerint.

Első jelentés

• Mire is szólították fel Orbánékat? Az EP tömören elmagyarázza. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• Az EU meghúzta a vörös vonalat, amit senki nem léphet át – reakciók a 7-es cikkelyre. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• EU: Historic vote must signal end to Hungary crackdown. AMNESTY INTERNATIONAL (2017. máj. 17.)
• Ez nagyon fájna a Fidesznek: kampány indult, hogy zárják ki a Néppártból. hvg.hu (2018. máj. 23.)

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

• Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)). Európa Parlament (2018. júl. 4.)

A jelentés vitája:

• „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral” – Élő a strasbourgi vitáról. 168ora.hu (2018. szept. 11.)
• Kerner Zsolt: Ennyire durván még nem támadták Orbánt az Európai Parlamentben. 24.hu (2018. szept. 11.)
• "Ez a gyávák mellébeszélése" – ezzel vágtak vissza Orbánnak a Sargentini-jelentés vitájában. hvg.hu (2018. szept. 11.)

Vita a magyar parlamentben:

• Ujhelyi István hibátlan történelmi párhuzammal kőkemény beszédben tiporta rommá a Fideszt. YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.
• Tóth Bertalan (MSZP) helyre teszi a Fideszt (Sargentini-jelentés). YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.

Vélemények a szavazás után:

• Így örült Sargentini a jelentés elfogadásának - ECHO TV. YouTube (2018. szept. 12.)
• Sargentini megszólalt a szavazás után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Teczár Szilárd: „Súlyos sebet kaptak Orbán európai ambíciói”. Magyar Narancs (2018. szept. 14.)
• A kormány kész tisztázni magát a vádak alól a 7-es cikkes eljárásban. hirtv.hu (2018. okt. 16.) Telefoninterjú Varga Judittal. Az első jele a fidesz visszakozásának.
• Manfred Weber: A Néppártnak vannak alapelvei, ezért fogadta el a többség a Sargentini-jelentést. hvg.hu (2018. okt. 22.) „A Néppárt tagjai abban érdekeltek, hogy párbeszéd útján rendezzék a nézeteltéréseket Magyarország miniszterelnökével.”
• Trócsányi: Nem akarunk olyanná válni, mint Nyugat-Európa. hvg.hu (2018. okt. 11.) „A Sargentini-jelentés csupán egy ideológiai háború része, amit Brüsszel indított a magyarok ellen.”

Helsinki jelentés:

• Deutsch Tamás már megint hazudott, de a Fidesz-szavazók nem értesültek arról, hogy megalázták Orbánt Helsinkiben. b1.blog.hu (2018. nov. 9.)

7. cikkely:

• Magyari Péter: A francia és a svéd kormány emberei voltak a legélesebbek a 7-es cikkely első vitáján. 444.hu (2018. okt. 18.)

További információk

• Pereli az EU Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt. hvg.hu (2017. dec. 7.)
• A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen. nepszava.hu (2018. júl. 19.)

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában

• Judith Sargentini
• LIBE Bizottság
• Velencei Bizottság