„Horthy Miklós” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(120 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
[[file:HitHorth.jpg|bélyegkép|jobbra|Horthy Miklós és Hitler. Forrás: Wikipédia.]]
  +
[[Fájl:Horthy bevonul Budapestre.jpg|bélyegkép|jobbra|600px|Horthy fehér lovon bevonul Budapestre. Forrás: [https://mihazank.hu/a-nemzeti-osszefogas-seregszemleje-lesz-horthy-kormanyzova-valasztasanak-100-evfordulojan/?fbclid=IwAR04PELcGTQUPorQ3OysFdqPYvQyAcqGaBRXJ3QDmbIe8VOL4OrgZizKJTY#.XkxLYVxH23k.facebook mihazank.hu] ]]
 
Ez a szócikk Horthy Miklós megítélésével foglalkozik a napi politikai események kapcsán. A témával kapcsolatban további információk találhatók a magyar Wikipédiában.
  
Ez a szócikk Horthy Miklós megítélésével foglalkozik a napi politikai események kapcsán. A témával kapcsolatban további információk találhatók a magyar Wikipédiában.
−
{{Lásd huwiki|Horthy Miklós (kormányzó)}}
 +
{{Lásd huwiki|Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós megítélése}}
  +
−
{{Lásd huwiki|Horthy Miklós megítélése}}
  
  +
A kormány – a korábbiakhoz képest némileg meglepő módon – úgy nyilatkozott, hogy „a magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait” a holocaust idején.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3023254_a-magyar-allamot-felelosseg-terheli-amiert-nem-vedte-meg-allampolgarait|tit=A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait|date=2019-01-27|ass=Gulyás Gergely nyilatkozott}}</ref>
   
 
== A kormányzó ==
  
== A kormányzó ==
17. sor: 20. sor:
 
Miután az antanttal való egyeztetés után a román hadsereg távozott a kifosztott Budapestről, 1919. november 16-án Horthy a – viseletéről „darutollasnak” nevezett – haderő élén bevonult a fővárosba.
  
Miután az antanttal való egyeztetés után a román hadsereg távozott a kifosztott Budapestről, 1919. november 16-án Horthy a – viseletéről „darutollasnak” nevezett – haderő élén bevonult a fővárosba.
   
−
1920. március 1-jén előzetes a Nemzetgyűlés Horthyt – fegyvereseinek jelenlétében – Magyarország kormányzójává választotta<ref>1920. évi II. törvénycikk.</ref>. Ez ideiglenes államfői tisztség volt, a királyság, mint államforma változatlanul hagyása mellett.<ref>A Tanácsköztársaság miatt a köztársasági államformát a Nemzetgyűlés szinte egységesen utasította el, a Habsburg-család trónigényét viszont az antant tekintette háborús oknak.</ref>
 +
1920. március 1-jén a Nemzetgyűlés Horthyt – fegyvereseinek jelenlétében – Magyarország kormányzójává választotta<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000002.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38|tit=1920. évi II. törvénycikk
  +
nagybányai Horthy Miklós úrnak kormányzóvá történt megválasztásáról|work=Wolters Kluwer|date=1920-03-06}}</ref>. Ez pontosan meg nem határozott, ideiglenes államfői tisztség volt, a királyság, mint államforma változatlanul hagyása mellett.<ref>A Tanácsköztársaság miatt a köztársasági államformát a Nemzetgyűlés szinte egységesen utasította el, a Habsburg-család trónigényét viszont az antant tekintette háborús oknak.</ref> A törvényt nem jegyezte ellen a király, Horthy pedig az uralkodó kormányzójaként hirdette ki azt, ami paradox közjogi helyzetet teremtett.
   
−
IV. Károly – a törvények szerint Magyarország királya – kétszer is megpróbált visszatérni Magyarországra. A második kísérletét Horthy fegyveres erővel akadályozta meg, bár korábban kétszer is hűséget esküdött neki. A királyt a portugál Madeira szigetére száműzték, a Nemzetgyűlés pedig az antant elvárásainak megfelelően 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.<ref>1921. évi XLVII. törvénycikk.</ref> A törvényt nem jegyezte ellen a király, Horthy pedig az uralkodó kormányzójaként hirdette ki azt, ami paradox közjogi helyzetet teremtett.
 +
IV. Károly – a törvények szerint Magyarország királya – kétszer is megpróbált visszatérni Magyarországra. A második kísérletét Horthy fegyveres erővel akadályozta meg,<ref>{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2021/10/22/hatos-pal-kiralydrama-a-torokugraton-a-budaorsi-csata-100-evfordulojara/|tit=Királydráma a Törökugratón – a budaörsi csata 100. évfordulójára|aut=Hatos Pál|date=2021-10-22}}</ref> bár korábban kétszer is hűséget esküdött neki. A királyt a portugál Madeira szigetére száműzték, a Nemzetgyűlés pedig az antant elvárásainak megfelelően 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100047.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D39|tit=1921. évi XLVII. törvénycikk
  +
IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről|work=Wolters Kluwer|date=1921-11-06}}</ref>
−
{{Lásd huwiki|IV. Károly magyar király|Madeira}}
 +
{{Lásd huwiki|IV. Károly magyar király|Antant|Madeira}}
   
−
Kormányzóként Horthy a napi politikában nem vett részt, csak államfőként, pl. ő nevezte ki a miniszterelnököket.
 +
Kormányzóként Horthy a napi politikában nem vett részt, csak államfőként, pl. ő nevezte ki a miniszterelnököket. És nem utolsósorban Magyarország német megszállásáig aláírta a parlament által elfogadott törvényeket – beleértve a zsidótörvényeket is.
   
 
== Az antiszemita ==
  
== Az antiszemita ==
29. sor: 34. sor:
 
=== Numerus clausus ===
  
=== Numerus clausus ===
 
{{Lásd huwiki|Numerus clausus}}
  
{{Lásd huwiki|Numerus clausus}}
−
Horthy kormányzóvá választása után hozta meg a nemzetgyűlés a csak <dfn>numerus clausus</dfn>-ként emlegetett törvényt,<ref>[[wikisource:hu:1920. évi XXV. törvénycikk|1920. évi XXV. törvénycikk]] (Wikiforrás)</ref> mely a legnagyobb presztízsű (orvosi, jogi, műegyetemi, közgazdasági, tudományegyetemi) egyetemi karokon 1920-ra kialakult különösen magas (jellemzően 30% feletti) zsidó hallgatói arányokat kívánta országon belüli számarányuknak megfelelő mértékre korlátozni. A zsidók aránya azért lett ilyen magas, mert bizonyos foglalkozásoktól (pl. közhivatal viselésétől) már eleve el voltak tiltva.
 +
Már Horthy kormányzóvá választása után, 1920 szeptemberében hozta meg a Nemzetgyűlés a csak <dfn>numerus clausus</dfn>-ként emlegetett törvényt,<ref>[[wikisource:hu:1920. évi XXV. törvénycikk|1920. évi XXV. törvénycikk]] (Wikiforrás)</ref> mely a legnagyobb presztízsű (orvosi, jogi, műegyetemi, közgazdasági, tudományegyetemi) egyetemi karokon 1920-ra kialakult különösen magas (jellemzően 30% feletti) zsidó hallgatói arányokat kívánta országon belüli számarányuknak megfelelő mértékre korlátozni. A zsidók aránya többek között azért lett ilyen magas, mert bizonyos foglalkozásoktól (pl. közhivatal viselésétől) már eleve el voltak tiltva.
   
  +
A törvény a keresztény hitre tért zsidókat nem kereszténynek, hanem zsidónak tekintette akkor is, ha papírjaikon keresztény vallás szerepelt.
⚫
A törvény hatására a következő nyolc évben a zsidó származású hallgatók aránya 36%-ról 8%-ra csökkent. A törvényt 1928-ban törölte el a Bethlen-kormány, a Népszövetség és nemzetközi zsidó szervezetek folyamatos nyomásának hatására. A következő években előbb 12%-ra emelkedett, majd ismét csökkent (1936–37-re 7,4% alá került) az izraelita vallású hallgatók aránya, mert a módosítás ellenére a zsidó hallgatók szűrése a felvételik gyakorlatában az egyetemek vezetésének beállítottságától függően sok helyütt tovább élt.
  
  +
  +
A törvény hatására a következő nyolc évben a zsidó származású hallgatók aránya 36%-ról 8%-ra csökkent.
  +
  ⚫
A törvényt 1928-ban törölte el a Bethlen-kormány, a Népszövetség és nemzetközi zsidó szervezetek folyamatos nyomásának hatására. A következő években előbb 12%-ra emelkedett, majd ismét csökkent (1936–37-re 7,4% alá került) az izraelita vallású hallgatók aránya, mert a módosítás ellenére a zsidó hallgatók szűrése a felvételik gyakorlatában az egyetemek vezetésének beállítottságától függően sok helyütt tovább élt.
  +
  +
A magyar numerus clausus Európa első zsidótörvénye. Az újkori zsidóüldözés szimbólumává vált. Jóval megelőzte a hitleri zsidóüldözést (Hitler csak 1933-ban jutott hatalomra), és Magyarországon is több zsidóellenes törvény követte (lásd alább). Horthy pedig kormányzóként aláírta ezeket is, és csak 1944 márciusában, a német megszállás után mondott le erről a – törvényben nem rögzített – jogáról.
  +
  +
=== Első zsidótörvény ===
  +
Az 1938. május 29-én hatályba lépő törvény<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93800015.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D41|tit=1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról|work=Wolters Kluwer|date=1938-05-29|misc=Első zsidótörvény}}</ref> kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya. Zsidónak számítottak az 1919. augusztus 1. után kikeresztelkedettek is.
  +
  +
=== Második zsidótörvény ===
  +
Az 1939. május 5-én hatályba lépő törvény<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93900004.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42|tit=1939. évi IV. törvénycikk
  +
a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról|work=Wolters Kluwer|date=1930-05-05}}</ref> 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidónak az számított, aki maga, legalább egyik szülője vagy két nagyszülője bármikor a izraelita felekezet tagja volt.
  +
{{Lásd huwiki|Második zsidótörvény}}
  +
  +
=== Harmadik zsidótörvény ===
  +
Az 1941. augusztus 8-án elfogadott, paragrafusonként máskor hatályba lépő törvény<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=94100015.TV&txtreferer=99200032.TV|tit=1941. évi XV. törvénycikk
  +
a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről|misc=Harmadik zsidótörvény|work=Wolters Kluwer|date=1941-08-08}}</ref> legfontosabb rendelkezése a zsidó–nem zsidó vegyes házasság megtiltása, de a házasságkötést nemcsak faji, hanem egészségügyi feltételekhez is köti.
  +
{{Lásd huwiki|1941. évi XV. törvénycikk}}
  +
  +
== Hadba lépés a Szovjetunió ellen ==
  +
Németország <em>nem</em> kérte, sőt, ellenezte Magyarország részvételét a Barbarossa tervben a magyar hadsereg rossz felszerelése miatt. A terv készítői sem számoltak szövetséges katonai segítséggel a művelet megindulásakor, csak később, az első komoly veszteségek után. Ennek ellenére Magyarország két hadosztályt küldött a déli, összesen 39 hadosztályból álló hadseregcsoportba. (A teljes támadó haderő kb. 120 hadosztályból állt.)
  +
{{Lásd huwiki|Barbarossa hadművelet}}
   
 
== A háborús bűnös ==
  
== A háborús bűnös ==
  +
=== A megszállás előtt ===
  +
Az 1941-es kőrösmezei deportálások során kb. 16–{{szám|18000}} „rendezetlen állampolgárságú” vagy hontalannak minősített zsidót – menekülteket és magyar állampolgárságukat okmányokkal is igazolni tudó zsidók tömegeit is – Kőrösmezőn keresztül Kamenyec-Podolszkijba deportáltak, a németek erőteljes tiltakozása <em>ellenére</em>. Többségüket a németek és ukrán cinkosaik lemészárolták.
  +
{{Lásd huwiki|Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás}}
  +
  +
=== Magyarország német megszállása után ===
  +
1944. március 19-én a Wehrmacht megszállta Magyarországot. Horthy kormányzó maradt. Elkezdődött a magyarországi zsidók megbélyegzése sárga csillaggal, gettózásuk, majd Eichmann irányításával a deportálásuk. Java részüket az auschwitzi megsemmisítőtáborokba szállították. Eichmannak a sofőrökkel, rádiósokkal, titkárnőkkel együtt sem volt 150–200 főnél több embere. A deportálásokban {{szám|200000}} magyar hivatalnok, rendőr, csendőr vett részt.
  +
{{Lásd huwiki|Adolf Eichmann|Zsidó holokauszt Magyarországon}}
  +
  +
Eichmann Hitlernek küldött jelentése szerint 1944. július 9-ig az akkori Magyarország területéről {{szám|437402}} zsidót szállítottak koncentrációs táborokba, és a zsidóüldözés még nem ért véget. Július végén Horthy bel- és külföldi jelzések, tiltakozások után leállította a további deportálásokat.<ref>{{CitLib|tit=Hitler|aut=Ormos Mária|red=Polgár Kiadó Kft.|edi=Második, változatlan kiadás|loc=Budapest|ann=1997|misc=ISBN 9639002197|pag=439}}</ref> A tiltakozók között volt a római pápa és a svéd király, de valószínűleg az 1944. június 6-i, akkorra már láthatóan sikeres normandiai partraszállás volt a legfőbb érv. Július 2-án súlyos bombatámadások érték Magyarországot, még a fővárosban is sűrűn hullottak a bombák. Nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszíti a háborút.
  +
  +
Más forrás azt mondja, hogy Horthy nem elsősorban a zsidóság védelmében cselekedett, hanem azért aktivizálta magát, mert amikor a zsidók bevagonírozására készülő csendőrök bevonultak Budapestre, megijedt, hogy Endre és Baky őt akarják megpuccsolni a nekik engedelmeskedő csendőrséget felhasználva. Horthy parancsára a honvédség páncélosai gördültek be Budapestre, a csendőrök pedig elhagyták a várost.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/tldr/2021/11/21/megindult-a-vertetutol-megtisztitott-fa-eros-egeszseges-verkeringese|tit=„Megindult a vértetűtől megtisztított fa erős, egészséges vérkeringése”|aut=Sarkadi Zsolt|date=2021-11-21}}</ref>
  +
  +
A budapesti gettó felszámolása már 1944. október 15., Horthy kiugrási kísérlete után történt, de Horthy így is közel {{szám|450000}} magyar zsidó elhurcolásáért felelős. Bukása egyúttal Európa utolsó feudális államának a végét is jelentette.
  +
  +
== A háború után ==
  +
A háború után a legfőbb háborús bűnösöket a szövetségesek a luxemburgi {{enwiki|Mondorf-les-Bains}}-ben gyűjtötték össze. Horthy is ide került németországi fogságából, onnan pedig többekkel együtt {{enwiki|Dalheim}}-be, egy lehallgatókészülékekkel felszerelt kastélyba, végül a főbűnösök tárgyalásának helyére,{{huwiki|Nürnbergbe|Nürnberg}}.
  +
{{Lásd huwiki|Nürnbergi per}}
  +
  +
Végül nem emeltek ellene vádat, mert {{huwiki|Sztálin|Joszif Visszarionovics Sztálin}} megkegyelmezett neki a kiugrási kísérlet miatt,<ref>Az amerikaiak és az angolok nem érdeklődtek Horthy iránt, Sztálin pedig nem akarta, hogy az ügy miatt {{huwiki|Tito|Josip Broz Tito}} megerősödjék.</ref><ref>{{CitWeb|url=https://vilagfigyelo.com/sztalin-halabol-dontott-kedvezoen-horthy-miklos-ii-vilaghaboru-utani-sorsarol/|tit=Sztálin hálából döntött kedvezően Horthy Miklós II. világháború utáni sorsáról|date=2019-01-16}}</ref> csak tanúként hallgatták ki.
  +
  +
Horthy 1945. szeptember 24. és december közepe között volt Nürnbergben. Ezután Jugoszlávia kérte a kiadatását, melyet a jszövetséges hatóságok csak 1946 tavaszán utasítottak el véglegesen, pedig Szombathelyi Ferenc vezérezredest, a Honvéd Vezérkar főnökét Jugoszláviában halálra ítélték az újvidék vérengzésekért.
  +
{{Lásd huwiki|Újvidéki vérengzés (1942)|Szombathelyi Ferenc}}
  +
  +
Ezután Horthy több országban ''persona non grata'' lett (Svájc, USA, Bajorország), végül Portugáliában telepedett le. Megélhetéséről – a közhiedelemmel szemben – nem a megmentett zsidóság képviselői, hanem az úgynevezett Horthy-alap gondoskodott.
  +
  +
Egyes vélemények szerint Horthyt azért csak tanúként hallgatták meg Nürnbergben, mert a fő perben csak olyanokat vontak felelősségre, akik több országban követtek el háborús bűnöket. Magyarország viszont nem teljesítette a békeszerződésben vállalt kötelezettségét, hogy felelősségre vonja, mint háborús bűnöst. Ebben szerepet játszott a Szovjetunió, és az is, hogy nem akartak mártírt csinálni belőle.
  +
  +
Horthyval ellentétben Ion Antonescu marsallt, román diktátort (1940–1944) a világháború után halálra ítélték és kivégezték, többek között azért, mert uralma idején kb. {{szám|280000}} zsidót meggyilkoltak, pedig a román zsidók 60%-a túlélte a holokausztot. Hasonlóan a szlovák bábállam vezetőjét, Jozef Tisót, a norvég Vidkum Quislinget, vagy a francia kollaboráns Pierre Lavalt hasonló jogelvek alapján a szlovák, a norvég és a francia bíróságok ítélték el.
  +
  +
Pétain marsallnak is köszönhető, hogy a franciaországi zsidók 75%-a túlélte a holokausztot, még sincs manapság senki Franciaországban, aki a nácikkal kollaboráló Vichy-kormány bármely tagjának vagy magának az I. világháborús „nemzetmentő” hős marsallnak, Pétainnek szobrot akarna állíttatni.
  +
  +
== Trianon előtt ==
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://open.spotify.com/embed/episode/7whCHDuKumbxlBwoqezzbO?si=ae810b55a67149ea|tit=Bukások, történelmi mázlik, tetkó: új kutatás mutatja be az ismeretlen Horthy Miklóst|date=2022-10-27|ass=Borbás Barna interjúja Turbucz Dávid történésszel}}}}
  +
  +
Horthy magyarul nem nagyon beszélt. Érettségi nélkül került a fiumei haditengerészeti akadémiára (a 8 év gimnáziumból csak 4-et végzett el), ahol bukdácsolt, a záróvizsgán és a tengerésztiszti vizsgán megbukott, az évfolyamában az utolsó előtti helyen végzett, mindig az utolsók között léptették elő, egészen 1918. február végéig. Az 1890-es években talált rá a torpedótiszti szolgálatra, ahol végül teljesíteni tudott, és a jelentései az udvarba is eljutottak. Itt gyors döntéshozási és parancsnoki képesség kellett (ez utólag is jól jött neki).
  +
  +
Úgy lett Ferenc József szárnysegédje, hogy magyar haditengerészt kerestek, hogy rábírják a magyar parlamentet a haditengerészet fejlesztéséhez szükséges pénzek megszavazására. Flottaparancsnoknak már IV. Károly nevezte ki.
  +
  +
== Vélemények ==
  +
Horthy Miklós nem a fasizmus, nácizmus, antiszemitizmus miatt lett Orbán Viktor példaképe, hanem mert kálvinista és kormányzó.<ref>{{anchor|könyv}} {{CitWeb|url=http://soshungaria.mozello.eu/bemutatkozas/|tit=Pro Libertate|subtit=Eb ura fakó, Ugocsa non coronat|misc=Katolikus NGO. 600 oldalas tanulmány arról, hogy Orbán rendszere nem politika, hanem egy eretnek vallási szekta|pag=426}}</ref>
  +
{{bővebben|Orbán Viktor#Kormányzó}}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
 
<references/>
  
<references/>
  +
  +
== Források ==
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/eszkombajn/2022/05/21/horthy-miklos-vezerkultusz-reszegseg-kikoto-ejszakai-elet-parancsszeges|tit=A „nemzet atyja”, akit úgy leitattak, hogy egy orosz hadihajón tért magához|aut=Keresztes Bence|date=2022-05-21|misc=Hadapród korában történt. Fényképek a cikkben}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/10/27/turbucz-david-horthy-miklos-podcast/|tit=Bukások, történelmi mázlik, tetkó: új kutatás mutatja be az ismeretlen Horthy Miklóst|aut=Borbás Barna|date=2022-10-27|misc=Horthy a haditengerészetnél}}
  +
* {{CitLib|tit=A nürnbergi huszonkettő|aut=Burton C. Andrus|edi=Ötödik, változatlan kiadás|red=Kossuth Könyvkiadó|ann=1982|ser=Népszerű történelem|ass=Fordította: Tellér Gyula|isbn=963 09 2029 8|pag=50}}
  +
* {{CitLib|tit=A harmadik birodalom sakáljai|subtit=Kollaboránsok tündöklése és bukása 1944–45|aut=Martin Ros|red=Magyar Könyvklub|loc=Budapest|ann=2002|isbn=963 547 603 5|pag=208–247}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/velemeny/20110526_sebok_horthy_deportalas|tit=Horthy-mítosz: hogyan kerülte el a kormányzó a felelősségre vonást?|aut=Sebők János|date=2011-05-26}}
  +
* {{CitWeb|url=http://beszelo.c3.hu/cikkek/horthy-miklos-1868%E2%80%931957|tit=Horthy Miklós (1868–1957)|subtit=Legendák, mítoszok és a valóság|aut=Karsai László|work=Beszélő|date=2007-03}}
  +
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/1010222_a-haborus-bunos-horthy-miklos|tit=A háborús bűnös Horthy Miklós|aut=Szász István|date=2014-02-07}}
  +
  +
== További információk ==
  +
* {{CitWeb|url=https://hirhugo.hu/2019/03/28/a-nepszeru-tv-s-beszolt-schmidt-marianak-nem-tudom-megerteni-ezt-a-hibbant-not2/?fbclid=IwAR2lPMr_7iBjS3BKmTBwvba119wIXXaXVb56UUlFyh-xDUh2EjvVRAjJzEA|tit=A népszerű TV-s beszólt Schmidt Máriának: nem tudom megérteni ezt a hibbant nőt|misc=Juszt László mondta azután, hogy Schmidt Mária szerint Horthy adta vissza a nemzet önbecsülését. Miközben mindkét szülője csak a szerencsével menekült meg a zsidóüldözések elől|date=2019-03-28}}
  +
* {{CitWeb|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/nurnberg/n_dok.html|tit=Néhány dokumentum a nürnbergi per anyagából|accd=2018-10-30}}
  +
* {{CitWeb|url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160204-nepbirosag-haborus-bunosok-szalasi-kormany-nurnbergi-katonai-torvenyszek-kiadatas-politikai.html|tit=Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára|aut=Elter Tamás|date=2016-02-04|accd=2018-10-30}}
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/techtud/tortenelem/2018/10/26/mit_kezdjunk_hejjas_ivannal_100_ev_utan/|tit=Egy antiszemita hármas rablógyilkosságtól a kegyelemig|aut=Gellért Ádám|date=2018-10-26|misc=Egy példa a Horthy-féle fehérterrorra 1919-ből}}
  +
* {{CitWeb|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyarorszagi_zsidok_a_szamok_tukreben/|tit=A magyarországi zsidók a számok tükrében|aut=Sebők László|work=Rubiconline|accd=2018-10-31}}
  +
* {{CitWeb|url=http://hdke.hu/kutatas/gyujtemeny/visszaemlekezesek|tit=Visszaemlékezések|work=Holokauszt Emlékközpont|misc=Holocaust-túlélők visszaemlékezései|accd=2018-10-31}}
  +
* [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=94700004.TV&celpara=&dbnum=1 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről] 1947. január 14.
  +
  +
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[Horthy Miklós/Összefoglaló|Összefoglaló a Facebook számára]]
  +
  +
[[Kategória:Személyek]]
  +
[[Kategória:Történelem]]

A lap jelenlegi, 2023. augusztus 13., 06:28-kori változata

Horthy Miklós és Hitler. Forrás: Wikipédia.
Horthy fehér lovon bevonul Budapestre. Forrás: mihazank.hu

Ez a szócikk Horthy Miklós megítélésével foglalkozik a napi politikai események kapcsán. A témával kapcsolatban további információk találhatók a magyar Wikipédiában.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Horthy Miklós (kormányzó) és Horthy Miklós megítélése

A kormány – a korábbiakhoz képest némileg meglepő módon – úgy nyilatkozott, hogy „a magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait” a holocaust idején.[1]

A kormányzó

Még a Tanácsköztársaság idején, 1919. május 19-én Horthy hadügyminiszter lett Károlyi Gyula szegedi ellenforradalmi kormányában.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarországi Tanácsköztársaság, Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) és A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok

1919. június 5-én Magyar Országos Véderő Egylet vezetőjévé választották.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyar Országos Véderő Egylet

1919. július 12-én P. Ábrahám Dezső alakított kormányt, mely Horthyt egy nappal később a – korábban Gömbös Gyula által létrehozott – Nemzeti Hadsereg fővezérévé nevezte ki.[2]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: P. Ábrahám Dezső és Nemzeti Hadsereg

1919. augusztus 18-án az antanttal való együttműködés keretei között csapataival a Dunántúlra vonult, Siófokon rendezte be a főhadiszállását. Ekkoriban 8000 katonája volt géppisztolyokkal és 19 tábori ágyúval felszerelve. Saját katonai igazgatást és kemény cenzúrát vezetett be, ellehetetlenítette a polgári igazgatás kiépítésére irányuló törekvéseket és az igazságszolgáltatásba is beavatkozott. A parancsnoksága alatt álló területen terrorcselekmények is történtek, melyeket az antant is szóvá tett, és melyeket utólag Horthy az emlékirataiban is elismert, egyéni kilengéseknek minősítve azokat.

Miután az antanttal való egyeztetés után a román hadsereg távozott a kifosztott Budapestről, 1919. november 16-án Horthy a – viseletéről „darutollasnak” nevezett – haderő élén bevonult a fővárosba.

1920. március 1-jén a Nemzetgyűlés Horthyt – fegyvereseinek jelenlétében – Magyarország kormányzójává választotta[3]. Ez pontosan meg nem határozott, ideiglenes államfői tisztség volt, a királyság, mint államforma változatlanul hagyása mellett.[4] A törvényt nem jegyezte ellen a király, Horthy pedig az uralkodó kormányzójaként hirdette ki azt, ami paradox közjogi helyzetet teremtett.

IV. Károly – a törvények szerint Magyarország királya – kétszer is megpróbált visszatérni Magyarországra. A második kísérletét Horthy fegyveres erővel akadályozta meg,[5] bár korábban kétszer is hűséget esküdött neki. A királyt a portugál Madeira szigetére száműzték, a Nemzetgyűlés pedig az antant elvárásainak megfelelően 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.[6]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: IV. Károly magyar király, Antant és Madeira

Kormányzóként Horthy a napi politikában nem vett részt, csak államfőként, pl. ő nevezte ki a miniszterelnököket. És nem utolsósorban Magyarország német megszállásáig aláírta a parlament által elfogadott törvényeket – beleértve a zsidótörvényeket is.

Az antiszemita

Horthy 1919. novemberi Budapestre vonulásának híre pánikot okozott a zsidóság körében, Horthy azonban biztosította a Siófokra érkezett zsidó küldöttséget, hogy meg fogja akadályozni mind a jobb-, mind a baloldali progromot.

Numerus clausus

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Numerus clausus

Már Horthy kormányzóvá választása után, 1920 szeptemberében hozta meg a Nemzetgyűlés a csak numerus clausus-ként emlegetett törvényt,[7] mely a legnagyobb presztízsű (orvosi, jogi, műegyetemi, közgazdasági, tudományegyetemi) egyetemi karokon 1920-ra kialakult különösen magas (jellemzően 30% feletti) zsidó hallgatói arányokat kívánta országon belüli számarányuknak megfelelő mértékre korlátozni. A zsidók aránya többek között azért lett ilyen magas, mert bizonyos foglalkozásoktól (pl. közhivatal viselésétől) már eleve el voltak tiltva.

A törvény a keresztény hitre tért zsidókat nem kereszténynek, hanem zsidónak tekintette akkor is, ha papírjaikon keresztény vallás szerepelt.

A törvény hatására a következő nyolc évben a zsidó származású hallgatók aránya 36%-ról 8%-ra csökkent.

A törvényt 1928-ban törölte el a Bethlen-kormány, a Népszövetség és nemzetközi zsidó szervezetek folyamatos nyomásának hatására. A következő években előbb 12%-ra emelkedett, majd ismét csökkent (1936–37-re 7,4% alá került) az izraelita vallású hallgatók aránya, mert a módosítás ellenére a zsidó hallgatók szűrése a felvételik gyakorlatában az egyetemek vezetésének beállítottságától függően sok helyütt tovább élt.

A magyar numerus clausus Európa első zsidótörvénye. Az újkori zsidóüldözés szimbólumává vált. Jóval megelőzte a hitleri zsidóüldözést (Hitler csak 1933-ban jutott hatalomra), és Magyarországon is több zsidóellenes törvény követte (lásd alább). Horthy pedig kormányzóként aláírta ezeket is, és csak 1944 márciusában, a német megszállás után mondott le erről a – törvényben nem rögzített – jogáról.

Első zsidótörvény

Az 1938. május 29-én hatályba lépő törvény[8] kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya. Zsidónak számítottak az 1919. augusztus 1. után kikeresztelkedettek is.

Második zsidótörvény

Az 1939. május 5-én hatályba lépő törvény[9] 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidónak az számított, aki maga, legalább egyik szülője vagy két nagyszülője bármikor a izraelita felekezet tagja volt.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Második zsidótörvény

Harmadik zsidótörvény

Az 1941. augusztus 8-án elfogadott, paragrafusonként máskor hatályba lépő törvény[10] legfontosabb rendelkezése a zsidó–nem zsidó vegyes házasság megtiltása, de a házasságkötést nemcsak faji, hanem egészségügyi feltételekhez is köti.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: 1941. évi XV. törvénycikk

Hadba lépés a Szovjetunió ellen

Németország nem kérte, sőt, ellenezte Magyarország részvételét a Barbarossa tervben a magyar hadsereg rossz felszerelése miatt. A terv készítői sem számoltak szövetséges katonai segítséggel a művelet megindulásakor, csak később, az első komoly veszteségek után. Ennek ellenére Magyarország két hadosztályt küldött a déli, összesen 39 hadosztályból álló hadseregcsoportba. (A teljes támadó haderő kb. 120 hadosztályból állt.)

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Barbarossa hadművelet

A háborús bűnös

A megszállás előtt

Az 1941-es kőrösmezei deportálások során kb. 16–18 000 „rendezetlen állampolgárságú” vagy hontalannak minősített zsidót – menekülteket és magyar állampolgárságukat okmányokkal is igazolni tudó zsidók tömegeit is – Kőrösmezőn keresztül Kamenyec-Podolszkijba deportáltak, a németek erőteljes tiltakozása ellenére. Többségüket a németek és ukrán cinkosaik lemészárolták.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás

Magyarország német megszállása után

1944. március 19-én a Wehrmacht megszállta Magyarországot. Horthy kormányzó maradt. Elkezdődött a magyarországi zsidók megbélyegzése sárga csillaggal, gettózásuk, majd Eichmann irányításával a deportálásuk. Java részüket az auschwitzi megsemmisítőtáborokba szállították. Eichmannak a sofőrökkel, rádiósokkal, titkárnőkkel együtt sem volt 150–200 főnél több embere. A deportálásokban 200 000 magyar hivatalnok, rendőr, csendőr vett részt.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Adolf Eichmann és Zsidó holokauszt Magyarországon

Eichmann Hitlernek küldött jelentése szerint 1944. július 9-ig az akkori Magyarország területéről 437 402 zsidót szállítottak koncentrációs táborokba, és a zsidóüldözés még nem ért véget. Július végén Horthy bel- és külföldi jelzések, tiltakozások után leállította a további deportálásokat.[11] A tiltakozók között volt a római pápa és a svéd király, de valószínűleg az 1944. június 6-i, akkorra már láthatóan sikeres normandiai partraszállás volt a legfőbb érv. Július 2-án súlyos bombatámadások érték Magyarországot, még a fővárosban is sűrűn hullottak a bombák. Nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszíti a háborút.

Más forrás azt mondja, hogy Horthy nem elsősorban a zsidóság védelmében cselekedett, hanem azért aktivizálta magát, mert amikor a zsidók bevagonírozására készülő csendőrök bevonultak Budapestre, megijedt, hogy Endre és Baky őt akarják megpuccsolni a nekik engedelmeskedő csendőrséget felhasználva. Horthy parancsára a honvédség páncélosai gördültek be Budapestre, a csendőrök pedig elhagyták a várost.[12]

A budapesti gettó felszámolása már 1944. október 15., Horthy kiugrási kísérlete után történt, de Horthy így is közel 450 000 magyar zsidó elhurcolásáért felelős. Bukása egyúttal Európa utolsó feudális államának a végét is jelentette.

A háború után

A háború után a legfőbb háborús bűnösöket a szövetségesek a luxemburgi Mondorf-les-Bainsen-ben gyűjtötték össze. Horthy is ide került németországi fogságából, onnan pedig többekkel együtt Dalheimen-be, egy lehallgatókészülékekkel felszerelt kastélyba, végül a főbűnösök tárgyalásának helyére,Nürnbergbehu.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Nürnbergi per

Végül nem emeltek ellene vádat, mert Sztálinhu megkegyelmezett neki a kiugrási kísérlet miatt,[13][14] csak tanúként hallgatták ki.

Horthy 1945. szeptember 24. és december közepe között volt Nürnbergben. Ezután Jugoszlávia kérte a kiadatását, melyet a jszövetséges hatóságok csak 1946 tavaszán utasítottak el véglegesen, pedig Szombathelyi Ferenc vezérezredest, a Honvéd Vezérkar főnökét Jugoszláviában halálra ítélték az újvidék vérengzésekért.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Újvidéki vérengzés (1942) és Szombathelyi Ferenc

Ezután Horthy több országban persona non grata lett (Svájc, USA, Bajorország), végül Portugáliában telepedett le. Megélhetéséről – a közhiedelemmel szemben – nem a megmentett zsidóság képviselői, hanem az úgynevezett Horthy-alap gondoskodott.

Egyes vélemények szerint Horthyt azért csak tanúként hallgatták meg Nürnbergben, mert a fő perben csak olyanokat vontak felelősségre, akik több országban követtek el háborús bűnöket. Magyarország viszont nem teljesítette a békeszerződésben vállalt kötelezettségét, hogy felelősségre vonja, mint háborús bűnöst. Ebben szerepet játszott a Szovjetunió, és az is, hogy nem akartak mártírt csinálni belőle.

Horthyval ellentétben Ion Antonescu marsallt, román diktátort (1940–1944) a világháború után halálra ítélték és kivégezték, többek között azért, mert uralma idején kb. 280 000 zsidót meggyilkoltak, pedig a román zsidók 60%-a túlélte a holokausztot. Hasonlóan a szlovák bábállam vezetőjét, Jozef Tisót, a norvég Vidkum Quislinget, vagy a francia kollaboráns Pierre Lavalt hasonló jogelvek alapján a szlovák, a norvég és a francia bíróságok ítélték el.

Pétain marsallnak is köszönhető, hogy a franciaországi zsidók 75%-a túlélte a holokausztot, még sincs manapság senki Franciaországban, aki a nácikkal kollaboráló Vichy-kormány bármely tagjának vagy magának az I. világháborús „nemzetmentő” hős marsallnak, Pétainnek szobrot akarna állíttatni.

Trianon előtt

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Bukások, történelmi mázlik, tetkó: új kutatás mutatja be az ismeretlen Horthy Miklóst. Borbás Barna interjúja Turbucz Dávid történésszel open.spotify.com (2022. okt. 27.)

Horthy magyarul nem nagyon beszélt. Érettségi nélkül került a fiumei haditengerészeti akadémiára (a 8 év gimnáziumból csak 4-et végzett el), ahol bukdácsolt, a záróvizsgán és a tengerésztiszti vizsgán megbukott, az évfolyamában az utolsó előtti helyen végzett, mindig az utolsók között léptették elő, egészen 1918. február végéig. Az 1890-es években talált rá a torpedótiszti szolgálatra, ahol végül teljesíteni tudott, és a jelentései az udvarba is eljutottak. Itt gyors döntéshozási és parancsnoki képesség kellett (ez utólag is jól jött neki).

Úgy lett Ferenc József szárnysegédje, hogy magyar haditengerészt kerestek, hogy rábírják a magyar parlamentet a haditengerészet fejlesztéséhez szükséges pénzek megszavazására. Flottaparancsnoknak már IV. Károly nevezte ki.

Vélemények

Horthy Miklós nem a fasizmus, nácizmus, antiszemitizmus miatt lett Orbán Viktor példaképe, hanem mert kálvinista és kormányzó.[15]

Searchtool right.svgBővebben: Orbán Viktor#Kormányzó

Jegyzetek

  1. ↑ A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait. Gulyás Gergely nyilatkozott nepszava.hu (2019. jan. 27.)
  2. ↑ A hadügyminiszteri megbízása megszűnt.
  3. ↑ 1920. évi II. törvénycikk nagybányai Horthy Miklós úrnak kormányzóvá történt megválasztásáról. Wolters Kluwer (1920. márc. 6.)
  4. ↑ A Tanácsköztársaság miatt a köztársasági államformát a Nemzetgyűlés szinte egységesen utasította el, a Habsburg-család trónigényét viszont az antant tekintette háborús oknak.
  5. ↑ Hatos Pál: Királydráma a Törökugratón – a budaörsi csata 100. évfordulójára. www.valaszonline.hu (2021. okt. 22.)
  6. ↑ 1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről. Wolters Kluwer (1921. nov. 6.)
  7. ↑ 1920. évi XXV. törvénycikk (Wikiforrás)
  8. ↑ 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. Wolters Kluwer (1938. máj. 29.) Első zsidótörvény.
  9. ↑ 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. Wolters Kluwer (1930. máj. 5.)
  10. ↑ 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. Wolters Kluwer (1941. aug. 8.) Harmadik zsidótörvény.
  11. ↑ Ormos Mária: Hitler. Második, változatlan kiadás. Budapest: Polgár Kiadó Kft. 1997. 439. o. ISBN 9639002197  
  12. ↑ Sarkadi Zsolt: „Megindult a vértetűtől megtisztított fa erős, egészséges vérkeringése”. 444.hu (2021. nov. 21.)
  13. ↑ Az amerikaiak és az angolok nem érdeklődtek Horthy iránt, Sztálin pedig nem akarta, hogy az ügy miatt Titohu megerősödjék.
  14. ↑ Sztálin hálából döntött kedvezően Horthy Miklós II. világháború utáni sorsáról. vilagfigyelo.com (2019. jan. 16.)
  15. ↑ Pro Libertate: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat. soshungaria.mozello.eu 426. o. Katolikus NGO. 600 oldalas tanulmány arról, hogy Orbán rendszere nem politika, hanem egy eretnek vallási szekta.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Horthy_Miklós&oldid=31442”