ENSZ

193 egyenjogú állama van, ezek ⅓-a működésképtelen: nem tudnak a területükön rendet tartani, élelmezni, foglalkoztatni a lakosságot. A Biztonsági Tanácsnak 5 állandó és 10 változó tagja van.

A világ valódi hatalmi centruma (gazdagság, katonai erő, befolyás) a G20: a 19 legerősebb állam és az Európai Unió.

Az ENSZ Közgyűlésében a 193 tagállam 143:5 arányba elítélte Oroszországot az ukrán megyék annektálása miatt. A támogatók között volt Magyarország, Brazília, Törökország és Szaúd-Arábia. Az 5 ellenszavazó: Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria.

A háború egyéves évfordulóján az ENSZ 141:7 arányban szavazta meg, hogy Oroszország azonnal vonja ki a katonáit Ukrajnából.

Háborús bűncselekmények az orosz-ukrán háborúban

Az orosz-ukrán háborúval foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre 2022. március 4-én. Október 18-i első jelentésük a háború február-márciusi időszakára és négy térségre (a kijevi, a csernyihivi, a harkivi és a szumi régióra) koncentrál.

A bizottság azt találta, hogy az orosz hadsereg felelős a feltárt háborús bűnök, emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések túlnyomó többségének elkövetéséért.

Emellett két esetben találták úgy, hogy az ukrán erők is háborús bűnt követtek el. Az ukrán főügyészség mindkét esetben büntetőeljárást indított az érintett ukrán katonák ellen. A bizottság azt is kifogásolta, hogy a háború elején nem mindig választották el egymástól megfelelően a katonai és a civil létesítményeket.

Az oroszok nem működnek együtt a bizottsággal. A fenti 2 eset kivételével a többi háborús bűntettet oroszok követték el:

• A civil létesítmények bombázása, megkülönböztetés nélküli támadások. A jelentés szerint az azonosított civil áldozatok és sebesültek 70 százaléka, 1495 ember orosz bombatámadás következtében halt meg vagy sérült meg. Az oroszok öt kórházat és hét iskolát romboltak le a vizsgált területeken.
• A civil lakosság veszélyeztetése azáltal, hogy az orosz hadsereg a katonai főhadiszállásait gyakran civil létesítményekbe költöztette.
• Civilek közvetlen megtámadása.
• Tömeges kivégzések. A bizottság vizsgálata megalapozottnak találta a bucsai kivégzésekről szóló híreket, de 16 másik településen is találtak hasonló eseteket.
• Foglyok deportálása.
• Kínzás és embertelen bánásmód.
• Nemi erőszak. Az orosz katonák által megerőszakolt áldozatok életkora 4-től 83 évig terjed.

Az Orosz Hírek egy ismeretlen hátterű, impresszum nélküli, az NMHH sajtótermék-nyilvántartásában nem szereplő honlap, amely rendre oroszbarát köntösben tálalja a háborús és egyéb híreket. A Political Capital tanulmánya szerint az Orosz Hírek Facebook-oldaláról kezdett terjedni a magyar nyilvánosságban az a hamis narratíva, mely szerint az ukránok népirtást követtek el Donbaszban. Az Orosz Hírek erről szóló február 24-i Facebook-bejegyzését a következő napokban több, mint 1700 alkalommal másolták be különböző kommentekbe.

Forrás

• Egyesült Nemzetek Szervezete (magyar Wikipédia)
• 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról. net.jogtar.hu (1956. feb. 16.)
• Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya. www.grotius.hu. San Francisco (1945. jún. 26.)

Hírek:

• Nem vagyunk közkedveltek? Breuer Péter interjúja Balázs Péterrel YouTube. PIRKADAT (2023. jan. 3.) (videó)

Kapcsolódó lapok

• Nemzetközi jog
• Orosz-ukrán háború