„Politika:Személyi igazolvány” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „Lejáróban van a személyi igazolványom. Az ügyfélkapu e-mailben értesített róla. {{vél|A fidesz nem sok jót tett ezzel az országgal, az ügyfélkapu ezen kev…”)
 
 
(43 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
[[Fájl:Szig.jpg|jobbra]]
  +
 
Lejáróban van a személyi igazolványom. Az ügyfélkapu e-mailben értesített róla. {{vél|A fidesz nem sok jót tett ezzel az országgal, az ügyfélkapu ezen kevesek egyike.}}
  
Lejáróban van a személyi igazolványom. Az ügyfélkapu e-mailben értesített róla. {{vél|A fidesz nem sok jót tett ezzel az országgal, az ügyfélkapu ezen kevesek egyike.}}
−
: {{megj|Az e-mailben részletesen elmagyarázták az új lehetőségeket, hogyan újíthatom meg a jogosítványomat, pedig tudják, hogy nincs, soha nem volt jogosítványom. Arról viszont egy szó sem volt a levélben, mi kell a SZIG megújításához. Annyit írtak, hogy vigyem a „szükséges dokumentumokat”, azt nem, mik ezek.}}
 +
: {{megj|Az e-mailben részletesen elmagyarázták az új lehetőségeket, hogyan újíthatom meg a jogosítványomat, pedig tudják, hogy nincs, soha nem volt jogosítványom. Arról viszont egy szó sem volt a levélben, mi kell a SZIG megújításához. Annyit írtak, hogy vigyem a „szükséges dokumentumokat”. Azért kezdtem olvasni a jogszabályokat, hogy megtudjam, mik ezek.}}
  +
  +
2023. szeptember 13-án elmentem meghosszabbítani a személyit. 19-én újra értesítő levelet kaptam, hogy lejár, pedig rájuk várok. 8 nap a határidejük. És újra leírták, milyen jó a mobil alkalmazásuk, és hogy milyen egyszerű jogosítványt hosszabbítani.
  +
  +
: {{megj|A [[Pegazus]]-botrány után nem fogok feltenni a Belügyminisztérium által írt alkalmazást a mobilomra. Egyébként sincs értelme, ha évente néhányszor használnám.}}
  +
  +
== Ujjlenyomat ==
  ⚫
Annyit már tudtam, hogy ujjlenyomatot fognak venni. A feleségem ui. már korábban megújította a személyijét, és nem tudtak tőle ujjlenyomatot venni. Egyik ujjáról sem. Rejtély, miért. Ez porszem volt a gépezetben: az ügyintéző nem tudta, mit tegyen. Utóbb kiadták az igazolványt ujjlenyomat nélkül is (ahogy a törvényben szerepel is, de ilyen extrém esetre az ügyintéző nem készült fel).
  ⚫
: Egy bűnügyi dokumentumfilmben láttam, hogy egy amerikai bűnöző megszökött a börtönből, új személyiséget csinált hamis papírokkal, és hogy ne bukjék le, savval lemaratta az ujjbegyeit. Nem sikerült – így is felismerték az ujjlenyomata alapján. A feleségemnek 70 év felett alighanem késő bérgyilkossá válnia, pedig adottsága van hozzá. 😄
  +
  +
2005-ben {{hulink|Sólyom László (jogász)|Sólyom László}} akkori köztársasági elnök nem akart elmenni az ENSZ közgyűlésére, mert az amerikai vízumhoz ujjlenyomatot kellett volna adnia.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/solyom3276/|tit=ENSZ-vízummal utazik Sólyom László New Yorkba|date=2005-08-30}}</ref> (Végül ENSZ-vízummal mégiscsak elment: ahhoz nem kellett ujjlenyomat.) 2019-ben egy EU-rendelet<ref name="EU2019">2019/1157 EU-rendelet: [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:4407256 A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonsága]</ref> előírta a tagállamok számára az ujjlenyomatok eltárolását. {{vél|(Ebben sem volt igaza Sólyom Lászlónak, mint annyi másban sem, [[#Sólyom|lásd alább]]. Az alkotmányjogászok ennek ellenére nagyon tisztelik.)}}
  +
  +
== Törvényi háttér ==
  +
A személyi igazolványhoz szükséges adatok nyilvántartását és az igazolvány kiadását egy 1992-es törvény és egy jóval későbbi, 2015-ös végrehajtási rendelet szabályozza (lásd a [[#Forrás|forrásoknál]]). Az idők során az adatok köre bővült, amik törvénymódosításokkal kerültek az eredeti törvénybe.
  +
  +
Ami engem nagyon meglepett: ezek a törvénymódosítások kivétel nélkül hatályukat veszítették. Ettől még az 1992-es törvényben benne maradtak a módosítások.
  +
  +
Ezek szerint amikor a törvény hatályát veszíti, a hatályvesztést kimondó törvénynek kell gondoskodnia a járulékos törvénymódosításokról. A hatályát veszített törvénynek maradhat „hagyatéka” más törvényekben?
  +
: Vegyünk egy egyszerű példát. Egy törvénymódosítás az áfát akarja csökkenteni 27%-ról 25%-ra. {{vél|Bár így lenne, de az EU-ban ez a felső határa az áfának. Kötelezettségszegési eljárás még nem indult az ügyben.}} Ezt meg lehet tenni egy olyan törvénnyel, ami a hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát is veszíti? {{vél|Ez elég bizarr.}}
  +
  +
Nem tudom, hogyan lehet megkeresni azt a törvényt, ami egy másik törvényt hatályon kívül helyez, mert a Jogszabálynyilvántartó mindenütt a jogalkotási törvényre hivatkozik. Bízzam meg a Jogszabálynyilvántartóban: ha abban benne maradt a módosítás, akkor az hatályban van?
  +
  +
: A köztisztviselői szakvizsgára azt tanultam, hogy a Magyar Közlöny és a Jogtár egyenrangú jogforrás. Ettől informatikusként kiráz a hideg. Itt egy történet, miért.
  +
  +
: 2000 körül történt. Országgyűlési választáson egy számlálóbizottság elnöke voltam. Megjelent két fiatalember szavazni. Testvérek voltak. Nem voltak a névjegyzékben, és elmondták, hogy ténylegesen nem ott laknak, ami a személyijükben van. Át akartuk őket irányítani a tényleges lakhelyükre, de azt mondták, hogy onnan irányították őket ide. Az adminisztrátor pedig azt mondta, felhívták őt a kerületi választási bizottságtól, hogy hagyjuk szavazni a két embert.
  +
  +
: A problémát az okozta, hogy a Népességnyilvántartásban (ami alapján a szavazási névjegyzék készült) adminisztratív tévedés miatt más lakcím szerepelt, mint a személyi igazolványukban. A két nyilvántartás pedig egyenértékű.
  +
  +
: A másik számlálóbizottság névjegyzékében benne voltak, de ott azért nem engedték őket szavazni, mert a számlálóbizottság a SZIG szerint ellenőrzi a lakcímet, és az nem stimmelt. Én pedig azért nem vettem fel őket a névjegyzékbe, mert a srácok elmondása szerint a SZIG szerinti cím nem jó. Ne tegyünk úgy, mintha a téves adat lenne a jó. Felhívtam a kerületi választási bizottságot, elmondtam a döntést (akkor még a számlálóbizottság nem volt alárendelve a választási bizottságnak), és hogy visszairányítom őket. A srácok azt mondták, hogy nem mennek vissza, akkor inkább nem szavaznak.
  +
  +
{{megj|Adatot másolni elvi hiba, de néha technikai okok miatt kényszer. A számítógép lehetővé teszi, hogy ugyanazon a nyilvántartáson egyszerre többen dolgozhassanak egyidejűleg. A technikai kényszert az adatbázisok önállósága és működési biztonsága jelenti: nem lehet megengedni, hogy egy központi hiba miatt alrendszerek tucatjai váljanak működésképtelenné.}}
  +
  +
: Édesanyám fogyóeszköz-könyvelő volt az ÁFOR-nál. Többen könyvelték ugyanazt a fogyóeszközt, hiszen nagy volt a forgalom az országos hálózat miatt. Mindenkinek külön kartonja volt minden fogyóeszközről. A beérkező számlákat valamelyikük lekönyvelte, és minden hónapban „zártak”: összemásolták a kartonokat, és az árak összeadásával ellenőrizték és keresték meg a másolási hibákat. A hibakeresés miatt gyakran túlóráztak záráskor. Ezt lehet megúszni ma már a számítógép használatával.
  +
  +
Amikor az ember meghosszabbítja a személyi igazolványát, ellenőrzik, hogy jók-e az ott tárolt másolat-adatok. {{vél|Bár tőlem csak a lakcímkártyát kérték, a TAJ- és adókártyát nem.}}
  +
  +
== Nyilvántartott adatok ==
  +
Egy 2015-ös törvény<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500222.TV&celpara=&dbnum=1 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól] 114. § (4)</ref> a TAJ-szám és adószám tárolását írja elő a személyi igazolvány adatai mellett. A törvénynek ez a része 2016. jan. 3. óta nem hatályos. A TAJ- és adószám átkerült a tárolóelembe, de nem néztem utána, milyen jogszabály alapján.
  +
  +
Egy 2019-es salátatörvény<ref>[https://njt.hu/jogszabaly/2019-55-00-00.0 2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről] 3. § (11)</ref> a személyi számot és lakcímet rendeli nyilvántartandónak, és létrehozza a szolgáltatásazonosítót, ami egy véletlen szám. A három adat utóbb átkerült a tárolóelembe – itt sem tudom, milyen törvény alapján. A 2019-es törvény 2020. jan. 2-án hatályát vesztette.
  +
  +
Valamelyik köztisztiselői vizsgára<ref>Az alapvizsgát 1994-ben, a szakvizsgát 2000-ben tettem le.</ref> azt tanultam, hogy a személyi szám, a TAJ-szám és az adószám '''soha nem kerülhet egy nyilvántartásba'''.
  +
  +
: {{anchor|Sólyom}} {{megj|A rendszerváltáskor mindhárom nyilvántartásban a személyi számot használták. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki, hogy az egységes nyilvántartás alkotmányellenes: a hármat szét kell választani.}}
  +
  +
: A vizsga utáni országgyűlési választáson számlálóbizottsági elnök voltam. Csak az lehetett a számlálóbizottság tagja, akinek választójoga volt. Ennek ellenőrzésére a személyi számot használták.
  +
: A választott tagoknak pénz járt, ami adóköteles volt, és TB-t is kellett fizetni utána. Vagyis kellett a TAJ- és adószám is a számlálóbizottsági megbízáshoz.
  +
  +
: {{megj|A választott számlálóbizottsági tagok jelentkezési lapján mindhárom azonosító szerepelt, amiből kettő sem lehetne egy lapon.}}
  +
  +
: {{vél|A köztisztviselői szakvizsga Alkotmánybíróságról szóló részét Sólyom László írta. Azt nem tudtuk meg a tananyagból, mire való az Alkotmánybíróság, viszont minden piszlicsáré ügyet be kellett (volna) magolni, amiben az Alkotmánybíróság ellentétbe került az Antall-kormánnyal.
  +
: Na ennyit Sólyom Lászlóról.}}
  +
  +
Tárolóelemnek nevezik a nyilvántartáshoz kapcsolódó, számítógépben biztonságosan tárolt, személyes adatokat tartalmazó tárolót. A már említett EU-rendelet<ref name="EU2019"/> honosításaként hozta létre egy 2020-as salátatörvény,<ref>[https://njt.hu/jogszabaly/2020-31-00-00 2020. évi XXXI. törvény egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról] 4. §</ref> és az EU-rendelettel összhangban előírta két ujjlenyomat és egy fénykép elhelyezését benne. A törvény az 1992-es eredeti törvényt módosította, és 2022. szept. 2-án hatályát vesztette; az 1992-es törvény módosítása hatályban maradt.
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
  +
  +
== Forrás ==
  +
* [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200066.TV&celpara=&dbnum=1 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról] (Nytv). 9. § (7)
  +
* [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500414.KOR&celpara=&dbnum=1 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól]
   
  +
== További információk ==
⚫
Annyit már tudtam, hogy ujjlenyomatot fognak venni. A feleségem ui. már korábban megújította a személyijét, és nem tudtak tőle ujjlenyomatot venni. Egyik ujjáról sem. Rejtély, miért. Ez porszem volt a gépezetben: az ügyintéző nem tudta, mit tegyen. Utóbb megkapta az igazolványt ujjlenyomat nélkül is (ahogy a törvényben szerepel is, de ilyen extrém esetre az ügyintéző nem készült fel).
  
  +
* {{youtube|D1y2YJUipso|Személyi igazolvány (az elsők közül)|aut=Bródy János|date=2009-06-05}}
⚫
: Egy bűnügyi dokumentumfilmben láttam, hogy egy amerikai bűnöző megszökött a börtönből, új személyiséget csinált hamis papírokkal, és hogy ne bukjék le, savval lemaratta az ujjbegyeit. Nem sikerült – így is felismerték. A feleségemnek 70 év felett alighanem késő bérgyilkossá válnia, pedig az adottsága megvan hozzá.
  
   
 
[[Kategória: Packa]]
  
[[Kategória: Packa]]

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 19., 09:40-kori változata

Szig.jpg

Lejáróban van a személyi igazolványom. Az ügyfélkapu e-mailben értesített róla. A fidesz nem sok jót tett ezzel az országgal, az ügyfélkapu ezen kevesek egyike.

Megjegyzés: Az e-mailben részletesen elmagyarázták az új lehetőségeket, hogyan újíthatom meg a jogosítványomat, pedig tudják, hogy nincs, soha nem volt jogosítványom. Arról viszont egy szó sem volt a levélben, mi kell a SZIG megújításához. Annyit írtak, hogy vigyem a „szükséges dokumentumokat”. Azért kezdtem olvasni a jogszabályokat, hogy megtudjam, mik ezek.

2023. szeptember 13-án elmentem meghosszabbítani a személyit. 19-én újra értesítő levelet kaptam, hogy lejár, pedig rájuk várok. 8 nap a határidejük. És újra leírták, milyen jó a mobil alkalmazásuk, és hogy milyen egyszerű jogosítványt hosszabbítani.

Megjegyzés: A Pegazus-botrány után nem fogok feltenni a Belügyminisztérium által írt alkalmazást a mobilomra. Egyébként sincs értelme, ha évente néhányszor használnám.

Ujjlenyomat

Annyit már tudtam, hogy ujjlenyomatot fognak venni. A feleségem ui. már korábban megújította a személyijét, és nem tudtak tőle ujjlenyomatot venni. Egyik ujjáról sem. Rejtély, miért. Ez porszem volt a gépezetben: az ügyintéző nem tudta, mit tegyen. Utóbb kiadták az igazolványt ujjlenyomat nélkül is (ahogy a törvényben szerepel is, de ilyen extrém esetre az ügyintéző nem készült fel).

Egy bűnügyi dokumentumfilmben láttam, hogy egy amerikai bűnöző megszökött a börtönből, új személyiséget csinált hamis papírokkal, és hogy ne bukjék le, savval lemaratta az ujjbegyeit. Nem sikerült – így is felismerték az ujjlenyomata alapján. A feleségemnek 70 év felett alighanem késő bérgyilkossá válnia, pedig adottsága van hozzá. 😄

2005-ben Sólyom László akkori köztársasági elnök nem akart elmenni az ENSZ közgyűlésére, mert az amerikai vízumhoz ujjlenyomatot kellett volna adnia.[1] (Végül ENSZ-vízummal mégiscsak elment: ahhoz nem kellett ujjlenyomat.) 2019-ben egy EU-rendelet[2] előírta a tagállamok számára az ujjlenyomatok eltárolását. (Ebben sem volt igaza Sólyom Lászlónak, mint annyi másban sem, lásd alább. Az alkotmányjogászok ennek ellenére nagyon tisztelik.)

Törvényi háttér

A személyi igazolványhoz szükséges adatok nyilvántartását és az igazolvány kiadását egy 1992-es törvény és egy jóval későbbi, 2015-ös végrehajtási rendelet szabályozza (lásd a forrásoknál). Az idők során az adatok köre bővült, amik törvénymódosításokkal kerültek az eredeti törvénybe.

Ami engem nagyon meglepett: ezek a törvénymódosítások kivétel nélkül hatályukat veszítették. Ettől még az 1992-es törvényben benne maradtak a módosítások.

Ezek szerint amikor a törvény hatályát veszíti, a hatályvesztést kimondó törvénynek kell gondoskodnia a járulékos törvénymódosításokról. A hatályát veszített törvénynek maradhat „hagyatéka” más törvényekben?

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy törvénymódosítás az áfát akarja csökkenteni 27%-ról 25%-ra. Bár így lenne, de az EU-ban ez a felső határa az áfának. Kötelezettségszegési eljárás még nem indult az ügyben. Ezt meg lehet tenni egy olyan törvénnyel, ami a hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát is veszíti? Ez elég bizarr.

Nem tudom, hogyan lehet megkeresni azt a törvényt, ami egy másik törvényt hatályon kívül helyez, mert a Jogszabálynyilvántartó mindenütt a jogalkotási törvényre hivatkozik. Bízzam meg a Jogszabálynyilvántartóban: ha abban benne maradt a módosítás, akkor az hatályban van?

A köztisztviselői szakvizsgára azt tanultam, hogy a Magyar Közlöny és a Jogtár egyenrangú jogforrás. Ettől informatikusként kiráz a hideg. Itt egy történet, miért.
2000 körül történt. Országgyűlési választáson egy számlálóbizottság elnöke voltam. Megjelent két fiatalember szavazni. Testvérek voltak. Nem voltak a névjegyzékben, és elmondták, hogy ténylegesen nem ott laknak, ami a személyijükben van. Át akartuk őket irányítani a tényleges lakhelyükre, de azt mondták, hogy onnan irányították őket ide. Az adminisztrátor pedig azt mondta, felhívták őt a kerületi választási bizottságtól, hogy hagyjuk szavazni a két embert.
A problémát az okozta, hogy a Népességnyilvántartásban (ami alapján a szavazási névjegyzék készült) adminisztratív tévedés miatt más lakcím szerepelt, mint a személyi igazolványukban. A két nyilvántartás pedig egyenértékű.
A másik számlálóbizottság névjegyzékében benne voltak, de ott azért nem engedték őket szavazni, mert a számlálóbizottság a SZIG szerint ellenőrzi a lakcímet, és az nem stimmelt. Én pedig azért nem vettem fel őket a névjegyzékbe, mert a srácok elmondása szerint a SZIG szerinti cím nem jó. Ne tegyünk úgy, mintha a téves adat lenne a jó. Felhívtam a kerületi választási bizottságot, elmondtam a döntést (akkor még a számlálóbizottság nem volt alárendelve a választási bizottságnak), és hogy visszairányítom őket. A srácok azt mondták, hogy nem mennek vissza, akkor inkább nem szavaznak.
Megjegyzés: Adatot másolni elvi hiba, de néha technikai okok miatt kényszer. A számítógép lehetővé teszi, hogy ugyanazon a nyilvántartáson egyszerre többen dolgozhassanak egyidejűleg. A technikai kényszert az adatbázisok önállósága és működési biztonsága jelenti: nem lehet megengedni, hogy egy központi hiba miatt alrendszerek tucatjai váljanak működésképtelenné.
Édesanyám fogyóeszköz-könyvelő volt az ÁFOR-nál. Többen könyvelték ugyanazt a fogyóeszközt, hiszen nagy volt a forgalom az országos hálózat miatt. Mindenkinek külön kartonja volt minden fogyóeszközről. A beérkező számlákat valamelyikük lekönyvelte, és minden hónapban „zártak”: összemásolták a kartonokat, és az árak összeadásával ellenőrizték és keresték meg a másolási hibákat. A hibakeresés miatt gyakran túlóráztak záráskor. Ezt lehet megúszni ma már a számítógép használatával.

Amikor az ember meghosszabbítja a személyi igazolványát, ellenőrzik, hogy jók-e az ott tárolt másolat-adatok. Bár tőlem csak a lakcímkártyát kérték, a TAJ- és adókártyát nem.

Nyilvántartott adatok

Egy 2015-ös törvény[3] a TAJ-szám és adószám tárolását írja elő a személyi igazolvány adatai mellett. A törvénynek ez a része 2016. jan. 3. óta nem hatályos. A TAJ- és adószám átkerült a tárolóelembe, de nem néztem utána, milyen jogszabály alapján.

Egy 2019-es salátatörvény[4] a személyi számot és lakcímet rendeli nyilvántartandónak, és létrehozza a szolgáltatásazonosítót, ami egy véletlen szám. A három adat utóbb átkerült a tárolóelembe – itt sem tudom, milyen törvény alapján. A 2019-es törvény 2020. jan. 2-án hatályát vesztette.

Valamelyik köztisztiselői vizsgára[5] azt tanultam, hogy a személyi szám, a TAJ-szám és az adószám soha nem kerülhet egy nyilvántartásba.

Megjegyzés: A rendszerváltáskor mindhárom nyilvántartásban a személyi számot használták. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki, hogy az egységes nyilvántartás alkotmányellenes: a hármat szét kell választani.
A vizsga utáni országgyűlési választáson számlálóbizottsági elnök voltam. Csak az lehetett a számlálóbizottság tagja, akinek választójoga volt. Ennek ellenőrzésére a személyi számot használták.
A választott tagoknak pénz járt, ami adóköteles volt, és TB-t is kellett fizetni utána. Vagyis kellett a TAJ- és adószám is a számlálóbizottsági megbízáshoz.
Megjegyzés: A választott számlálóbizottsági tagok jelentkezési lapján mindhárom azonosító szerepelt, amiből kettő sem lehetne egy lapon.
A köztisztviselői szakvizsga Alkotmánybíróságról szóló részét Sólyom László írta. Azt nem tudtuk meg a tananyagból, mire való az Alkotmánybíróság, viszont minden piszlicsáré ügyet be kellett (volna) magolni, amiben az Alkotmánybíróság ellentétbe került az Antall-kormánnyal.
Na ennyit Sólyom Lászlóról.

Tárolóelemnek nevezik a nyilvántartáshoz kapcsolódó, számítógépben biztonságosan tárolt, személyes adatokat tartalmazó tárolót. A már említett EU-rendelet[2] honosításaként hozta létre egy 2020-as salátatörvény,[6] és az EU-rendelettel összhangban előírta két ujjlenyomat és egy fénykép elhelyezését benne. A törvény az 1992-es eredeti törvényt módosította, és 2022. szept. 2-án hatályát vesztette; az 1992-es törvény módosítása hatályban maradt.

Jegyzetek

  1. ↑ ENSZ-vízummal utazik Sólyom László New Yorkba. index.hu (2005. aug. 30.)
  2. ↑ 2,0 2,1 2019/1157 EU-rendelet: A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonsága
  3. ↑ 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 114. § (4)
  4. ↑ 2019. évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről 3. § (11)
  5. ↑ Az alapvizsgát 1994-ben, a szakvizsgát 2000-ben tettem le.
  6. ↑ 2020. évi XXXI. törvény egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról 4. §

Forrás

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Személyi_igazolvány&oldid=31881”