Politika:YouTube

A bevezetéskori képernyőkép. Azóta egy egyen reklám jelenik meg, amit egy kattintással el lehet tüntetni. Vagyis a YouTube csak bosszantani akarja azokat, akik nem fizetnek.

A képernyőkép szerint a YouTube letiltotta a hirdetésblokkoló használatát annak érdekében, hogy a videók szerzői a hirdetések révén hozzájussanak az őket megillető szerzői jogdíjhoz.

Az összes állítás hazugság.

A YouTube nem tilthatja le a hirdetésblokkolót, az ugyanis a néző gépében fut. Ahhoz pedig a YouTube-nak semmi köze, milyen programmal nézi az ember a közzétett videót. A „tiltásra” technikai lehetősége sincs, legfeljebb kalóz módszerekkel.

A YouTube nem tiltotta le a hirdetésblokkolót. Pontosabban: nem a YouTube, hanem a Chrome, a Google böngészője tette. Firefox-ban továbbra is nézhető ugyanaz a videó, amit a Chrome „letiltott”. Rejtély, miért jó a Google-nak, hogy az emberek átszoknak a Firefoxra.

A hirdetések révén nem a videók szerzői jutnak bevételhez, hanem a YouTube. Tőle rendelik meg a hirdetéseket, neki fizetnek, és ha kellő számú ember nézte meg a videót, ebből a pénzből fizetnek valamennyit a feltöltőnek. Nem a szerzőnek: a videó feltöltőjének.

A képen Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése az ATV-n. Ők aligha a YouTube-tól várnak díjazást.

Azt is állítja a YouTube, hogy a szerződési feltételekkel ütközik a hirdetésblokkoló használata. Ez sem stimmel. Attól, hogy megnézek/hallgatok egy oldalt a YouTube-on, még nem kerülök szerződéses kapcsolatba a YouTube-bal. Ezzel az erővel azért is pénzt kérhetne valaki, ha megnézem a kertjében a virágokat.

Csalás

Egy „ügyes” fickó mesterséges intelligenciával íratott zeneműveket, azokat feltöltötte zenemegosztó felületekre (a YouTube is ilyen, de nem tudjuk, oda töltötte-e), majd robotokkal „hallgatta” a zenéket a letöltésszámot növelendő, és tartotta a markát a „jogdíjért”, mintegy 4 MFt-ért.

MI-vel zenét íratni nem illegális. Szerintem az sem, ha valaki saját műként feltölti a streamermegosztóra. (Törvénytelen, ha valaki majom által festett képeket állít ki saját alkotásként? Ha a naplemente érzelmeket vált ki szentimentális női hölgyekből, akkor az MI miért ne válthatna ki ilyet? Ha meg igen, akkor az is művészet.) Ha az embereknek tetszik, és fizetnek érte, miért ne nézzék/hallgassák? Vagy az az illegális, hogy az MI vagy a majom szerzői jogát tulajdonította el? Nekik nincs ilyen joguk.

Hogyan is fizet a hallgató a zenéért? Úgy, hogy a megosztó hozzáteszi a reklámot, amit a hallgatónak muszáj megnéznie. A reklámozó fizet, annak a pénznek egy részét kapja meg a feltöltő. A „csalás” abban áll, hogy nem ember, hanem robot nézi/hallgatja a reklámot. Mert ezt a reklámozó nem akarja.

De ki nem fütyül a reklámozó érdekére? Én már azt a jogát is kétségbe vonom, hogy a szellemi szemetét hozzákapcsolhatja más által feltöltött dolgokhoz (függetlenül attól, hogy a feltöltő azonos-e a jogtulajdonossal, és a feltöltött dolognak van-e értéke).

Ha valaki olyan műveket tölt fel, amiket emberek néznek, akkor is megkárosítja a többi szerzőt, hiszen nekik akkor is kevesebb pénz jut. Vagyis az FBI indoka nem áll.

A probléma technikai: a nézettségi mutatónak nevezett szám valójában letöltésszám, és nem azt mutatja, hány ember nézte meg a videót (vagy a reklámot, ha a szolgáltató szemével nézzük). Vagyis a mutató semmire nem jó – legalábbis arra nem, amire használják. Akkor sem, ha valóságos iparág épült rá.

Az emberi szerzők robotokkal ugyanúgy torzíthatják a nézettségi mutatót, mint a csalónak minősített szerző. Vagy őket is büntetik, ha lebuknak? Mindezt a reklámozók érdekében? Miért van nekik több joguk, mint a többieknek? És ha nem a feltöltők futtatták a robotokat, hanem tőlük független rajongók?

A nézettségi mutatót a politikában is használják. Ott is használhatatlan, ott is van érdek a manipulálására, és ott is vannak rajongók – még fizetettek is.

A hirdetésekről

Az alábbiak a saját véleményemet tükrözik.

A hirdetés szellemi környezetszennyezés. Olyan dolgokra kényszerítik az embert, amit magától nem viselne el, és mindezt azon az alapon, hogy pénzzel meg lehet tenni. El lehet rontani a film adta művészi élményt, feleslegesen pocsékolják a néző/olvasó/hallgató idejét olyan dolgokra, amire ő magától nem szánna időt.

Megjegyzés: Odáig jutottunk, hogy a gyereket ki kell küldeni a tévé elől a mese nézése közben, mert a hirdetés 12 éven felüli.

Különösen a műsort megszakító hirdetések a felháborítóak. Ezt hatóságilag kellene tiltani: másképp nem megy. Az eredeti tartalomhoz piszkos kezek hülyeségeket tesznek hozzá, és pénzt kérnek azért, hogy ne kelljen végignézni/hallgatni. Ezt teszi a YouTube, de szinte az összes tévécsatorna is. És mindezt úgy, hogy a tévé esetén az ember előfizetési díjat is fizet.

Becslésem szerint a tévében a műsoridő ⅓-a hirdetés. (Ide sorolom a műsorajánlókat is, hiszen azalatt sem a szándékom szerinti műsort látom.)

Ráadásul a hirdetések egyre bugyutábbak. Felmerül egy probléma (valakinek fáj valamilyen testrésze), és mielőtt meg tudnánk sajnálni, vagy gondolkozni tudnánk, hogyan lehet rajta segíteni, jön a mindent megoldó termék, a deus ex machina. (A fájdalom esetén egy doboz formájában, amit be kell venni. Aztán 10 perc múlva ugyanannak az embernek ugyanott fáj, mégis ugyanazt a dobozt ajánlja. Pedig nyilván nem használt neki. A többszörös bevétel pedig gyógyszermérgezéshez vezet.)

Reklámblokkolók

A YouTube kísérletképpen lassítja a pufferbetöltést azoknál, akik nem fizettek. Ez időnként megakaszthatja a videót.

Forrás

• A YouTube végleg leszámol a reklámblokkolókkal. 24.hu (2023. nov. 2.)
• Hanula Zsolt: 12 millió dollárt keresett egy csaló azzal, hogy mesterséges intelligenciával generált zenét, és több ezer robottal hallgattatta őket. telex.hu (2024. szept. 6.)