„Youtube” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „A Google úgy gondolja, hogy amit a YouTube-ra feltöltenek, az az övé, és korlátokat szabhat, hogy milyen feltételekkel lehet nézni a videóit. Úgy gondolja, ho…”)
 
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A Google úgy gondolja, hogy amit a YouTube-ra feltöltenek, az az övé, és korlátokat szabhat, hogy milyen feltételekkel lehet nézni a videóit. Úgy gondolja, hogy joga van a feltöltött videók elé hirdetést tenni, és a hirdetésblokkolót megtiltani a böngészőjében (a Chrome-ban. Firefoxban le lehet játszani a videókat hirdetések nélkül is.).
+
A Google úgy gondolja, hogy amit a YouTube-ra feltöltenek, az az övé, és korlátokat szabhat, hogy milyen feltételekkel lehet nézni a videóit. Úgy gondolja, hogy joga van a feltöltött videók elé hirdetést tenni, és a hirdetésblokkolót megtiltani a böngészőjében (a Chrome-ban. Firefoxban le lehet játszani a videókat hirdetésblokkolóval, hirdetések nélkül is.).
   
 
Az indok: a hirdetéseken keresztül jutnak pénzhez a művek alkotói. Csakhogy a feltöltő nem azonos a szerzői jog tulajdonosával. A Google-nak pedig semmi köze mások szerzői jogaihoz, pláne nem úgy, hogy a hirdetéseken keresztül bezsebeli a „jogdíjat”, és annak egy részét visszacsorgatja a feltöltőnek, akinek ugyancsak nincs köze a mű szerzői jogához.
 
Az indok: a hirdetéseken keresztül jutnak pénzhez a művek alkotói. Csakhogy a feltöltő nem azonos a szerzői jog tulajdonosával. A Google-nak pedig semmi köze mások szerzői jogaihoz, pláne nem úgy, hogy a hirdetéseken keresztül bezsebeli a „jogdíjat”, és annak egy részét visszacsorgatja a feltöltőnek, akinek ugyancsak nincs köze a mű szerzői jogához.
  +
  +
== Csalás ==
  +
Egy „ügyes” fickó mesterséges intelligenciával íratott zeneműveket, azokat feltöltötte zenemegosztó felületekre (a YouTube is ilyen, de nem tudjuk, oda töltötte-e), majd robotokkal „hallgatta” a zenéket a letöltésszámot növelendő, és tartotta a markát a „jogdíjért”, mintegy 4 MFt-ért.
  +
  +
Az FBI letartóztatta, mert szerintük ezt a pénzt a valódi zenészek zsebéből vette ki, akiknek ennyivel kevesebb részesedés jutott a zenelejátszások után. {{vél|Szerintem ez a rendszer tarthatatlanságát mutatja. A „jogdíj” a reklám miatt jár, a „csalás” pedig az, hogy nem ember hallgatta meg a reklámot.}}
  +
  +
{{bővebben|Politika:YouTube}}
  +
  +
== Forrás ==
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2024/09/06/12-millio-dollart-keresett-egy-csalo-azzal-hogy-mesterseges-intelligenciaval-generalt-zenet-es-tobb-ezer-robottal-hallgattatta-oket|tit=12 millió dollárt keresett egy csaló azzal, hogy mesterséges intelligenciával generált zenét, és több ezer robottal hallgattatta őket|date=2024-09-06|aut=Hanula Zsolt}}
   
 
[[Kategória: Gazdaság]]
 
[[Kategória: Gazdaság]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 9., 14:04-kori változata

A Google úgy gondolja, hogy amit a YouTube-ra feltöltenek, az az övé, és korlátokat szabhat, hogy milyen feltételekkel lehet nézni a videóit. Úgy gondolja, hogy joga van a feltöltött videók elé hirdetést tenni, és a hirdetésblokkolót megtiltani a böngészőjében (a Chrome-ban. Firefoxban le lehet játszani a videókat hirdetésblokkolóval, hirdetések nélkül is.).

Az indok: a hirdetéseken keresztül jutnak pénzhez a művek alkotói. Csakhogy a feltöltő nem azonos a szerzői jog tulajdonosával. A Google-nak pedig semmi köze mások szerzői jogaihoz, pláne nem úgy, hogy a hirdetéseken keresztül bezsebeli a „jogdíjat”, és annak egy részét visszacsorgatja a feltöltőnek, akinek ugyancsak nincs köze a mű szerzői jogához.

Csalás

Egy „ügyes” fickó mesterséges intelligenciával íratott zeneműveket, azokat feltöltötte zenemegosztó felületekre (a YouTube is ilyen, de nem tudjuk, oda töltötte-e), majd robotokkal „hallgatta” a zenéket a letöltésszámot növelendő, és tartotta a markát a „jogdíjért”, mintegy 4 MFt-ért.

Az FBI letartóztatta, mert szerintük ezt a pénzt a valódi zenészek zsebéből vette ki, akiknek ennyivel kevesebb részesedés jutott a zenelejátszások után. Szerintem ez a rendszer tarthatatlanságát mutatja. A „jogdíj” a reklám miatt jár, a „csalás” pedig az, hogy nem ember hallgatta meg a reklámot.

Forrás