„Államadósság” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
||
| + | |||
| + | == Adatok == |
||
| + | Az államadósság |
||
| + | * A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan |
||
| + | * 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány|aut=Vég Márton|date=2022-09-23}}</ref> |
||
| + | |||
| + | Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube|dcUKDsK-agw|Mi várható 2025-ben?|aut=Kéri László|aut2=Petschnig Mária Zita|date=2025-01-26}}</ref> |
||
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]] |
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]] |
||
| 12. sor: | 19. sor: | ||
[[Fájl:Hungarian government debt to GDP ratio 1995-.png|bélyegkép|none|982px|Forrás: Wikimédia Commons]] |
[[Fájl:Hungarian government debt to GDP ratio 1995-.png|bélyegkép|none|982px|Forrás: Wikimédia Commons]] |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap jelenlegi, 2025. február 10., 00:28-kori változata
Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.
A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).
Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza. Viszont ez az előny sokba került, amikor a tőkepiacon olcsón lehetett volna hitelt felvenni.
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.
Adatok
Az államadósság
- A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
- 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.[1]
Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.[2]
Jegyzetek
- ↑ Vég Márton: Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány. 444.hu (2022. szept. 23.)
- ↑ 📝 Kéri László – Petschnig Mária Zita: Mi várható 2025-ben? YouTube (2025. jan. 26.) (videó)
Forrás
- K. Kiss Gergely: Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk. 24.hu (2024. jan. 12.) Külföldi eladósodás.
- Weiler Vilmos: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. (2023. dec. 29.)
- 📝 Surányi György: Súlyos hibák eredménye, hogy ilyen nagyot lehet kaszálni az állampapírokkal. Riporter: Brückner Gergő YouTube (2023. nov. 28.) (videó)
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)