„Bíróság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
Vádhoz kötöttség elve: a bíró csak olyan ügyben járhat el, amit az ügyész elé terjeszt. {{vél|Vagyis az ügyészség blokkolni tud ügyeket.}}
  
Vádhoz kötöttség elve: a bíró csak olyan ügyben járhat el, amit az ügyész elé terjeszt. {{vél|Vagyis az ügyészség blokkolni tud ügyeket.}}
  +
  +
Orbán 2010 óta törekszik a bíróságok fölött befolyást gyakorolni. Törvénytelenül leváltotta {{hulink|Baka András}}t a Legfelsőbb Bíróság éléről, és olyan Bírói Hivatalt hozott létre, aminek a vezetőjét ő nevezi ki (az első vezető {{hulink|Handó Tünde}} volt). Nyugdíjba küldte a 62 évet betöltött bírókat (addig 70 év volt a korhatár), hogy feltölthesse a saját embereivel.<ref>{{jegyz}} {{CitWeb|url=https://democracyinstitute.ceu.edu/sites/default/files/article/attachment/2024-05/2024.05.15.%20A%20joguralomt%C3%B3l%20az%20uralom%20jog%C3%A1ig_bor%C3%ADt%C3%B3val.pdf|tit=A joguralomtól az uralom jogáig|subtit=A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024|isbn=978-615-5547-12-6|red=CEU Demokrácia Intézet|loc=Budapest|ass=Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint|ann=2024|pag=23–28}}</ref>
   
 
== Bírói igazgatás ==
  
== Bírói igazgatás ==

A lap jelenlegi, 2025. március 15., 01:42-kori változata

Vádhoz kötöttség elve: a bíró csak olyan ügyben járhat el, amit az ügyész elé terjeszt. Vagyis az ügyészség blokkolni tud ügyeket.

Orbán 2010 óta törekszik a bíróságok fölött befolyást gyakorolni. Törvénytelenül leváltotta Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről, és olyan Bírói Hivatalt hozott létre, aminek a vezetőjét ő nevezi ki (az első vezető Handó Tünde volt). Nyugdíjba küldte a 62 évet betöltött bírókat (addig 70 év volt a korhatár), hogy feltölthesse a saját embereivel.[1]

Bírói igazgatás

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Megállapodás Brüsszellel és a „katari botrány”. Fekete Rita riportja Hack Péterrel YouTube (2022. dec. 14.) (videó)

Az igazságszolgáltatás hatékonyságában a kormánynak és a parlamentnek is van szerepe, hiszen az igazságszolgáltatás közpénzt költ, és a jogbiztonság, a hatékonyság közvetlenül érinti az állampolgárokat.

2010-től a fidesz két szervezetet hozott létre:

2010-ben mind a Velencei Bizottság, mind az Európai Bizottság sérelmezte az Országos Bírói Hivatal elnökének túl nagy, a Bírói Tanács túl kis hatáskörét. Ekkor módosították a törvényt, és a Bírói Tanácsnak több jogkört adtak.

A két szervezet közötti konfliktusok megmaradtak, ui. az alsóbb bíróságok élére kiírt pályázatokokról a Hivatal elnöke dönt, és Handó Tünde többször megtette, hogy a legtöbb pontot kapott pályázót nem nevezte ki, hanem érvénytelenítette a pályázatot, és egy évre ideiglenes vezetőt jelölt ki.

Az Európai Unió jogállamisági jelentésében vétójogot szeretne a Bírói Tanács számára a Bírósági Hivatal vezetőjének személyére, és a Kúria elnökének személyére is, akit az Országgyűlés választ ⅔-dal 9 évre, és a jelenlegi elnököt Varga Zsolt Andrást személyre szabott jogalkotással választottak meg.

Searchtool right.svgLásd még: Delbos-Corfield-jelentés#Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai és Jog#Személyre szabott törvényhozás

A Bírói Tanács a bírák érdekeit képviseli, a Hivatal feladata lenne az ügyfelek érdekeinek képviselete (az ügyek elbírálásának felgyorsítása).

Szabó Gabriella

Szabó Gabriella

Magyar bíró, aki 2018-ban az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Stop Soros! törvénycsomag megfelel-e az uniós szabályozásnak,[2] ami miatt kötelezettség szegési eljárás is indult Magyarország ellen.[3] Ezután leálltak a menekültek elleni perek.

Searchtool right.svgLásd még: Stop Soros

Az EU Bíróság megállapította, hogy a törvény nem felel meg az EU jogszabályainak.[4]

Ezután alkalmatlanság miatt eljárást indítottak a bíró ellen, és az elsőfokú ítélettel elbocsátották. Ő panaszt tett az Európai Bíróságnál, ami kimondta, hogy bármelyik bíró fordulhat az EU Bírósághoz, és ezt a jogát nem lehet korlátozni.[5] Másodfokon a Kúria új eljárást rendelt el.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ 📝 A joguralomtól az uralom jogáig: A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint Budapest: CEU Demokrácia Intézet (2024) 23–28. o. ISBN 978-615-5547-12-6
  2. ↑ Teczár Szilárd: Egy magyar bíró szerint is uniós jogot sérthet a Stop Soros. magyarnarancs.hu (2018. szept. 2.)
  3. ↑ Vaskor Máté: Keresetet indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. 24.hu (2019. júl. 25.)
  4. ↑ Judgment Of The Court. curia.europa.eu (2020. márc. 19.)
  5. ↑ Szalai Bálint: Igaza volt a bírónőnek menekültügyben, most kitennék a szűrét a testületből. www.szabadeuropa.hu (2021. júl. 6.)
  6. ↑ Facebook/Szepesházi Péter 2022. dec. 9.

Forrás

Hírek:

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Bíróság&oldid=34530”