Fővárosi Önkormányzat 2024.

Az 5% feletti pártok eredményei:

1. fidesz 28,69%, 10 mandátum
2. Tisza 27,34%, 10 mandátum
3. DK-MSZP-Párbeszéd 16,62%, 6 mandátum
4. Vitézy-LMP 10,15%, 3 mandátum
5. Kutyapárt 7,89%, 3 mandátum

A Momentum 4,98%-ot kapott, vagyis a rá leadott szavazatok elvesztek.

A fidesz listáján Szentkirályi Alexandra az első, de a főpolgármesteri visszalépése után nagy kérdés, ő vezeti-e a fidesz-frakciót a közgyűlésben.

Költségvetés

A szolidaritási hozzájárulás 2025-ös növelése már a főváros kötelező feladatainak az ellátását sem teszi lehetővé, ami viszont ellenkezik az alaptörvény 34. § (1) bekezdésével: „A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.”

A helyzetet tovább rontja az iparűzési adóbevétel többletének elvonása.

Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint a pénzügyi autonómia megsértése akkor áll fenn, ha a nettó befizetői pozíció az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti, és ezzel ellentétes az Alaptörvény fent idézett 34. § (1) bekezdésével.

Főpolgármester-választás

4 jelölt indult:

1. Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) két nappal a választás előtt visszalépett Vitézy Dávid javára. Vitézy támogatásáról nem értesítették az őt indító LMP-t sem.
2. Karácsony Gergely (Párbeszéd-DK-MSZP)
3. Vitézy Dávid (LMP)
4. Grundtner András (Mi Hazánk).

A választást minimális különbséggel Karácsony Gergely nyerte: a több mint 800 ezer szavazatból 324 szavazattal kapott többet, miközben 24 ezer érvénytelen szavazat volt. Az érvénytelen szavazatok újraszámolása után Karácsony előnye 41-re apadt, de megnyerte a választást.

A Nemzeti Választási Bizottság elrendelte a főpolgármesterekre leadott érvénytelen szavazatok újraszámolását. Találtak is közöttük érvényeseket.

Mind Karácsony, mind Vitézy Dávid fellebbezett a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen, de a Kúria jóváhagyta a döntést, az Alkotmánybíróság viszont új eljárásra kötelezte a Kúriát Vitézy Dávid panasza nyomán. A Kúria elrendelte az összes szavazat újraszámolását, mégpedig a Nemzeti Választási Bizottság által. Ennek semmilyen jogalapja nincs, emiatt az Alkotmánybíróságra panasz érkezett, miközben az NVB-nél folyik az újraszámolás.

Időközben kiderült, hogy a Vitézy által az újraszámolást alátámasztó nyilatkozatok fele hamis volt (valótlanul állította, hogy érvénytelennek számolták el a Vitézyre leadott, Szentkirályi mellett is X-elt szavazatokat. Egyetlen ilyen érvénytelen szavazatot nem találtak a szavazókörök felében, ahol pedig erről nyilatkoztak a számlálók.) Az ügyben feljelentést tettek, amit a rendőrség lezárt, az ügyészség viszont 2025. április közepén az eljárás folytatását rendelte el.

Az újraszámolás eredményét július 12-én hirdette ki az NVI: Karácsony 293 szavazattal győzött.

A választóköri adatokból többváltozós regressziószámítással meg lehet becsülni, mely párt hívei kire szavaztak a főpolgármester-választáson:

• 
• 

A bal oldali ábráról látható, hogy a legtöbb érvénytelen szavazatot a listán a fideszre szavazók adták le, akik nem követték pártjuk kérését, hogy Szentkirályi Alexandra helyett Vitézy Dávidra szavazzanak. Egy részük a Mi Hazánk jelöltjére szavazott, más részük érvénytelenül.

A második legtöbb érvénytelen szavazatot a kutyapártiak adták le, akiknek nem volt saját jelöltjük. A harmadik legtöbbet a Mi Hazánk hívei, akik nyilván ki akarták segíteni a fideszt azzal, hogy egy részük Vitézyre szavazott, más részük nem találta megfelelőnek a saját jelöltet.

Karácsony támogatói között a tiszapártiak vannak legtöbben, kicsit többen, mint a DK-MSZP-Párbeszéd lista hívei. A támogatások ¼ részét a Momentum és a Kutyák adták össze.

Utózöngék

Csárdi Antal kilépett az LMP-ből és annak parlamenti frakciójából is, mert bizonyítottnak találta, hogy a fidesz és Vitézy egyeztettek a főpolgármesteri jelölésről. Ennek következtében a parlamentben megszűnik az LMP-frakció. (Csárdi nem adta vissza a parlamenti mandátumát, amit az LMP jelöltjeként egyéni választókerületben szerzett.)

A 2023-ban elfogadott új szabályok

2014-ben nem sokkal az önkormányzati választás előtt a fidesz megváltoztatta a Fővárosi Önkormányzat megválasztásának szabályait – mert akkor éppen az volt számára az előnyös.

2014-ben Tarlós Istvánnak nem lett volna közgyűlési többsége az előző választási rendszerrel. 2019-ben az ellenzék az összefogással a saját javára fordította a szabályokat – ezért kellett most újra módosítani.

2023-ban, fél évvel a választás előtt a Mi Hazánk mögé bújva, de csak fideszes szavazatokkal visszaállította lényegében a 2014 előtti állapotot. Eszerint a közgyűlés 32 tagját listáról választják. A listaállításhoz főpolgármester-jelöltet vagy legalább 3 kerületben polgármesterjelöltet kell állítani. A bejutási küszöb 5% közös lista esetén is.

A változással a Mi Hazánknak biztosan lesz képviselője a közgyűlésben, és a Kutyapártnak is, ha eléri az 5%-ot. A számítások szerint elképzelhető, hogy nem lesz meg az ellenzéki többség a közgyűlésben.

Forrás

• Cseke Balázs: Frakció, pénz és szövetségesek nélkül – a Vitézy-projekt után magára maradt a túlélésért küzdő LMP. telex.hu (2024. okt. 22.) Az LMP anyagi és politikai helyzete.
• Windisch Judit: A kampányidőszak semmi sem volt ahhoz képest, mint amekkora botrány most lehet a Vitézy-ügyből. 444.hu (2024. okt. 21.)
• Barczikai Fanni: Félszívvel állt be vitézy mögé a fideszes közösségimédia-gépezet a kampány utolsó napjaiban. www.lakmusz.hu (2024. jún. 30.) Szentkirályi visszalépése számokban.

Költségvetés:

• Papp Atilla: Ha Budapestet csődbe lökik, a magyar gazdaságnak annyi. 24.hu (2025. jún. 6.)

Kapcsolódó lapok

• Fővárosi Önkormányzat 2019.