Új alkotmány

Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni. Vagyis az alkotmány a hatalom korlátozására való. Ezt a megállapodást csak a társadalom közvetlen jóváhagyásával lehet létrehozni.

Formai értelemben egy rendelkezés alkotmányellenessége az alkotmányban rögzített előírással való ütközés. Tartalmi értelemben viszont a hatalom korlátainak hiányát, kijátszását, szándékos átlépését jelenti. Ebben az értelemben az alkotmány is lehet alkotmányellenes.

Az új alkotmány megalkotásának számos jogi buktatója van. Az első nagy kérdés az eljárás, amivel a nép visszakaphatja a tőle elvett jogot az alkotmányozásra. A másik az átmenet: minél inkább betartja a jogállami szabályokat, annál lassabb lesz, és annál kevesebb igazságtalanságot képes helyrehozni. A nem jogállami megoldáshoz pedig alighanem politikai megegyezésre lesz szükség, ami megint csak akkor lehetséges, ha az igazságtalanul szerzett vagyonok egy részét meg tudják tartani a diktatúra emberei.

Egy mélyen megosztott társadalomban a kiegyezéses alkotmányhoz vezető út válságokon át vezet és hosszú ideig tart (Chile, Törökország). A populisták továbbra is a visszaélések mellett lesznek.

Az alkotmány nem jogszabály, így nem vonatkozik rá a visszamenőleges jogalkotás tilalma.

A lengyel megoldás

1992-ben a lengyelek elfogadtak egy alkotmánytörvényt (kis alkotmányt) a kormány és a parlament viszonyáról, illetve a helyi önkormányzatokról, de emellett hatályban maradtak az 1952-es államszocialista alkotmány egyes, politikailag semleges rendelkezései. Az új lengyel alkotmányt 1997. április 2-án fogadták el, majd május 25-én népszavazás erősítette meg.

Hasonló megoldást követhet Magyarország a 2026-os parlamenti választással létrejött ⅔-os többséggel. Első lépésben ki kell törölni az alaptörvényből az egyenlő emberi méltóságot sértő, az önkényes jogalkotásra és jogalkalmazásra módot adó, valamint az ideologikus-indoktrinált szabályokat.

Alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Évekig tarthat.

Úgy tűnik, a Tisza-kormány is hasonló megoldásban gondolkodik.

Az egyenlő emberi méltóságot sértő rendelkezések például:

• más állam állampolgárságával rendelkező magyar állampolgár állampolgársága felfüggeszthető
• a házasság kik között jöhet létre, az ember férfi vagy nő, az anya nő, az apa férfi
• „mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”
• röghöz kötés az államilag támogatott felsőoktatás esetén
• a gyermekjogokkal összefüggésben tételezett hierarchia, valamint az, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”
• a szociális biztonság jog helyett államcélkénti tételezése.

Az önkényes jogalkotást és jogalkalmazást engedő normák például:

• „Az Alaptörvény rendelkezéseit […] a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”
• „Magyarország alkotmányos önazonosságának […] védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” – ez ugye a „Szuvi Hivatal”…
• vallási közösséggel való együttműködésről az Országgyűlés dönt
• idegen népesség betelepítésének a tilalma
• a „biztonságos országból” érkezők kizárása a menedékjogból
• egységes állami nyugdíjrendszer
• az életvitelszerű közterületi tartózkodás (hajléktalanság) tilalma
• a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása (helyi közösségek önazonossághoz való joga)
• veszélyhelyzet elrendelhetősége szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa miatt
• az Alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályvesztése.

A programjellegű, egyoldalú ideológiát hordozó, indoktrinált vagy indokolatlanul historizáló szövegelemek például:

• „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk”
• a „vármegye” (a főispán szerencsére csak törvényben szerepel, de hát az sem Mikszáth-regény)
• a hivatalos pénznem rögzítése
• a kommunista klauzula – mert akkor a nemzetiszocialista rezsim bűnei miért nem kerülnek elő? – de mindegy is, a klauzula büntetőjogilag tarthatatlan
• valamint átgondolhatók a Nemzeti Hitvallásnak nevezett terjedelmes és történeti pontatlanságakat tartalmazó preambulum egyes tételei.

Ezek után a „maradék” Alaptörvény keretei között is folytatható a jogállami helyreállítás. Ennek része a jogok és szabadságok érvényesülésének biztosítása, a nemzetgazdaságban és a nemzeti vagyonban okozott károk orvoslása, az autoriter rezsim működtetéséért felelős tisztségviselők felelősségre vonása, valamint a túlhatalom korlátozására irányuló megoldások kidolgozása. Erre többféle megoldás van (linkek a cikkben).

A mélyállam lebontása

A mélyállamnak két pillére van:

• a független intézményekbe beépített, a régi hatalomhoz lojális emberek
• a gazdasági háttérhatalom.

Független intézmények

A fidesz a formális jogi lehetőségeket kihasználva egyoldalúan kiválasztott pártkatonákkal töltötte fel ezeket a közjogi tisztségeket, ezért nincs meg a társadalmi legitimációja ahhoz, hogy az új kormánytöbbséggel szembeni fékként vagy ellensúlyként lépjen fel. Ha úgy gondolta, hogy ezeknek a közjogi tisztségviselőknek a kiválasztásához elegendő volt a formális jogi szabályoknak való megfelelés, most nem érvelhet úgy, hogy a formális jogi szabályoknak megfelelő elmozdításuk viszont justizmord lenne. Különösen nem tehet ilyet azután, hogy 2011-ben maga is így szüntette meg több közjogi tisztségviselő, így a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy az adatvédelmi biztos megbízatását.

A köztársasági elnök helyzete más, mert a magyar alkotmányos berendezkedésben a mindenkori kormánytöbbségnek joga van egyoldalúan is államfőt választani. Ez elég nagy baj. A parlament ne választhassa meg a saját ellenőrző szervét. Ezért – a szerző szerint – a köztársasági elnök leváltásával ugyanazt a módszert követné a Tisza, mint a fidesz a pártkatonáival. Ezért a szerző közvetlen köztársasági elnökválasztást javasol. Ez megoldaná az én aggályomat is.

Gazdasági háttérhatalom

A gazdasági erőforrások (legyenek azok cégek, alapítványok, tőkealapok vagy pénzáramok) legalább ugyanekkora, vagy még erősebb hatalmi eszközt jelentenek a távozó kormány számára, mint a hátrahagyott közjogi tisztségviselők. Ezek az erőforrások most elbizonytalanodtak, de meg fognak szilárdulni, és nagyon nagy problémákat okozhatnak. A lebontásuk nemcsak jogi, de hatalmi feladat is.

Önkormányzatok

Kovách Imréék kutatásából tudhatjuk, hogy a Fidesz bukásának egyik legfontosabb oka – a generációs törés mellett – a kisvárosok és a nagyobb községek elitjének autonómiaigénye volt. Az elmúlt tizenöt év értelmetlen centralizációja egyértelmű kudarcot vallott: a központi kormány irányítása alá vont közszolgáltatások drágábbak és rosszabb minőségűek lettek.

Brutális decentralizációra van ezért szükség, ahol a közszolgáltatások és az ügyintézés minél szélesebb körét kell – a települési szintű önkormányzatok választott polgármesterei és képviselői megtartása mellett – a mérethatékony, de még a mindennapi élethez kellően közel levő járási önkormányzati társulásoknak átadni. Biztosítani kell, hogy az önkormányzat jogköreit a központi hatalom ne vonhassa magához.

Sarkalatos törvények

A kormányozhatóság érdekében már a ciklus kezdetén a sarkalatos törvények jelenlegi körét radikálisan le kell szűkíteni.

Ma Magyarországon 38 területet kell az Alaptörvény szerint sarkalatos törvényben szabályozni; sok egyéb mellett az adó- és nyugdíjrendszer alapjait, a termőföld adásvételét, illetve a családpolitikát is, de ilyen pl. a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank vagy az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítását védeni kell az egyszerű többségtől, a választási törvényről nem is szólva.

Független hatóságok

Ezek is képesek háttérhatalomként működni anélkül, hogy társadalmi legitimációjuk lenne. Többségüket vissza kell őket integrálni a kormányzat alá, néhányat az Európai Unió előírásai miatt nem lehet.

• Autonóm államigazgatási szervek. Sarkalatos törvény hozza létre. Például:
  • Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
  • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
  • Közbeszerzési Hatóság.

• Önálló szabályozó szervek: egy ágazat vagy közfeladat ellátására szolgáló, a kormánytól függetlenül működő szervezetek, melyek a saját területükön rendeleteket vagy más normatív szabályokat alkothatnak. Pl.:
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): médiafelügyelet, frekvenciagazdálkodás, elektronikus hírközlés szabályozása.
  • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH): energia- és közműszektor felügyelete, árszabályozás, engedélyezés.
  • Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH): egyes kiemelt gazdasági tevékenységek felügyelete, például szerencsejáték- vagy bányászati területek szabályozása. Rendeletalkotási joga van.

Róna Péter véleménye

Mivel az alaptörvény érvénytelen (mint alkotmány), az országnak nincs alkotmánya. Vagyis alkotmányozni kell, és az új alkotmány létrehozását nem érintik az (érvénytelen) alaptörvénybeli megkötések. Az új alkotmánnyal ellentétes törvények (pl. az alaptörvény) ezzel automatikusan érvényüket vesztik.

Az alkotmányozás kérdése az, hogy a nép megérett-e arra, hogy kikövetelje a hatalmát a hatalommal szemben.

Sajó András véleménye

Az alaptörvény tiltja ugyan az alaptörvény módosítását ill. az alkotmányozást, de egy demokratikus alkotmányelmélet nem tagadhatja, hogy az állampolgárok mindig visszakövetelhetik a nép hatalmát, ha már az alaptörvény szerint is az övék, bár a körülményekről és az eljárásról vita folyik. Attól, hogy az alkotmányozás törvényen kívüli, még nem feltétlenül lesz jogtalan.

Az alkotmányozáshoz szigorú eljárási szabályokra van szükség, amelyek megfelelnek a jogállamiságnak (eljárási méltányosság), a civilizált viselkedésnek (inkluzív, racionális diskurzus) és a demokráciának (a felvilágosult polgárok részvétele formájában), valamint a kisebbségekkel, köztük az ellenzékkel kapcsolatos türelemnek (tolerancia). (Sajó András, 173. o.)

El kell dönteni, hogy a rezsim autoriter-e. Ez esetben ui. a kormányt egyszerű többséggel vagy akár erővel el lehet kergetni. Hibrid rezsim esetén viszont van jogfolytonosság.

„	Egy demokratikus alkotmány demokratikus megváltoztatására eszelősen sokféle megoldás létezik a világban. Az tudtommal csak a rövidéletű magyar, és a lényegesen idősebb kort megérő és (állítólag még mindig szó-szó egészségben levő) barbadoszi demokráciában volt OK, hogy van egy egykamarás parlament, amit nem szigorúan arányos választási szabályok mellett választanak meg, és aztán az egy minősített többséggel alkotmányt módosíthat egy darab szavazással. (Hiába, no, Antall Józsefbe, Tölgyessy Péterbe, Sólyom Lászlóba, Horn Gyulába, Orbán Viktorba, Torgyán Józsefbe és társaikba kevesebb demokratikus józan ész szorult, mint mondjuk a román Ion Iliescuba).	”
– Vox Populi

Alkotmányellenes alkotmányozás

1962-ben Franciaországban alkotmányellenes népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amit a francia Alkotmánytanács eltűrt, mivel nincs hatásköre a „nemzeti szuverenitás közvetlen kifejezése” esetében. (Sajó András, 171. o.)

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szerint, „Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.”

A Radbruch-formula szerint ha a törvény és az igazságosság közötti konfliktus elviselhetetlen és a törvény „jogtalan” („unrichtiges Recht”), a törvény helyébe az igazság lép. Az elviselhetetlenség mértékéül a náci Németország szolgált.

A náci jogrendszer nemcsak az egyenlőség alapvető megsértése miatt volt törvénytelen, hanem azért is, mert rendszeresen hazudott. Az Orbán-rezsim is törvényes csaláson alapuló jogrendszert intézményesített, de míg Hitler a a faji felsőbbrendűségről, ő közbeszerzési szabályokkal történő trükközésen alapuló politikai és jogi rendszert épített ki. (Sajó András, 172–173. o.)

Az alkotmány nyugati fogalma

„	Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.	”
– Gal 3.28

Ez a mondat, a kereszténység alapjaiban borította fel a hatalmi hierarchiára épülő ókori társadalmi rendet. Ez az egyén szuverenitásának eszméje, a léleké, amihez a hatalomnak semmi köze. A lélek szabadsága az emberi méltósághoz és a lelkiismeret szabadságához vezet. Ezzel a kereszténység a hatalom ellen lázadt a szegények felkarolása nevében.

Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni.

Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem.

A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). Aquinói Szent Tamás (XIII. század)azt mondja, hogy az ember politikai lény. Ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződés egyik oldalát, a népet.

Szent Pál, Szent Ágoston szerint az embernek szabad akarata van, de el kell számolnia a cselekedeteivel. Ez minden erkölcs alapja.

A hatalom és a nép szerződése tartalmazza a hatalom korlátait, és azt a minimumot, amiben a társadalom megegyezik. A szerződés jogot ad a hatalomnak, hogy a nép dolgait intézze, de csak a szerződésben lefektetett kereteken belül. Amire a hatalom nem kapott jogot, azzal nem élhet.

Az alkotmányhoz tehát két – egymástól jól megkülönböztethető – fél kell: a hatalom (imperium) és a nép (populis).

Magyarország

Nálunk a kereszténységet Szent István felülről vezette be, holott az alulról jövő folyamat volt. A hatalom ellen lázadó vallást nálunk maga a hatalom hozta létre. Ezért a kereszténység végzetesen összefonódott a hatalommal, és képtelen volt megvédeni az egyén szuverenitását. Az összefonódás a mai napig tart.

Magyarországon a nép fogalma nem jött létre, mert nemzetnek Verbőczi és a Szent István koronatan a nemességet érti, a nép többi része nem tartozik a nemzet testéhez. (Ez a nemzet mai megosztottságának alapja immár 1000 éve.) Egyedül az 1848-as forradalom próbált ezen – sikertelenül – változtatni.

Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs meg a néppel kötött szerződés. Ezért érvénytelenek.

Az I. világháború utáni nemesség magát hitte a nemzet testének, de az SZDSZ ?, és most éppen a fidesz is. Mindegyik nemzetmentő szerepet vállalt magára. Aki nem része e testnek, az nem is tartozik a nemzethez.

Az új alkotmányhoz a nép testét (corpus civilis) kell létrehozni, mert ezzel kell szerződnie a hatalomnak. (A nyugati országok ezt már a középkorban megtették, lásd fenn.)

Az alaptörvény a preambulumban érvénytelennek mondja ki az 1949. évi XX. törvényt (következésképp az 1989-es alkotmányt is), és a történelmi alkotmánnyal akar jogfolytonosságot létrehozni. Ugyanakkor a záró rendelkezések 2. pontja szerint (a preambulumban érvénytelennek kimondott) 1949-es alkotmány alapján vezeti be az alaptörvényt.

A történelmi alkotmányok nem írásbeliek, és ad hoc jellegűek. Ezekből áll össze a történelmi alkotmány. Az alkotmányos törvények (a mai sarkalatos törvények megfelelői) a közmegegyezésre hivatkoztak, „köz”-ön a nemességet értve, ami már az 1920-as években sem létezett. Az 1938-as alkotmány alkotmányozó hatalommal az alsó- és felsőházat, valamint a királyt (kormányzót) együttesen ruházza fel.

Az alaptörvény 8. § 1) kimondja, hogy népszavazást rendezni az alaptörvényről nem lehet, amivel kizárja a népet az alkotmányozás minden folyamatából. Ez ellentmond az alkotmány fogalmának, ami szerződés a hatalom és a nép között. Ez annak a korábbi doktrinának a következménye, hogy a társadalom teste a nemesség.

Minden országgyűlés szuverén, az országgyűlés nem korlátozhatja a következő országgyűlések hatalmát (⅔-os törvények, Költségvetési Tanács).

Forrás

• Sajó András: A csalárd törvények semmisségének gondolata korántsem jogdogmatikai képtelenség. www.valaszonline.hu (2026. máj. 7.)
• Pálos Máté: Lehet korlátozni a túlhatalmat egy olyan alkotmánymódosítással, amiről mindenkinek Orbán Viktor jut eszébe? lakmusz.hu (2026. máj. 3.)
• Alkotmányos helyreállítás. fundamentum.hu 2022/1–2.
• Róna Péter: Alkotmányos puccs? – Mit tehet meg Magyar Péter. Riporter: Csuhaj Ildikó YouTube (2026. jan. 22.) (videó) A nyugati alkotmány fogalma és létrehozási követelményei.
• Van-e alkotmányos kiút az Alaptörvény csapdájából? Róna Péter és Karsai Dániel vitája. Ligeti Miklós, Transparency International Magyarország YouTube (2021. dec. 13.) (videó)
• Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi alkotmányai. tortenelemcikkek.hu (2015. márc. 23.)
• Bárándy Péter – Fleck Zoltán – Szentes Ágota – Szentpéteri Richárd – Szurday Kinga – Tóth Gábor Attila – Vörös Imre: A jogállam helyreállításának kísérlete. Civil Közjogi Műhely. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. (2022) ISBN 978 615 5981 74 6

Az 1989-es alkotmány

• 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Magyar Közlöny, 1989. október 23, 74. szám.
• 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról. mkogy.jogtar.hu (1990. jún. 25.) Az MDF–SZDSZ paktum alkotmányba foglalása.

Történelmi alkotmány

• Bihari Dániel: Valóban 800 éves a magyar alkotmány? 24.hu Az Aranybulla nem alkotmány. A történelmi alkotmány sarkalatos törvények gyűjteménye kb. a XVIII. századtól.

Kapcsolódó lapok

• Az alaptörvény érvénytelen