„Közigazgatási bíróság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
8. sor: 8. sor:
   
 
2019. május 30-án a kormány visszalépett a tervtől, egyelőre nem tudni, miért.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3037840_meghatralt-a-kormany-felretettek-a-kozigazgatasi-birosagok-tervet-torlik-a-reklamadot|tit=Meghátrált a kormány: félretették a közigazgatási bíróságok tervét, törlik a reklámadót|date=2019-05-20}}</ref> 2019. október 31-én Varga Judit bejelentette, hogy a kormány végleg letett a tervről,<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2019/10/31/varga-judit-nem-lesznek-kozigazgatasi-birosagok/|tit=Varga Judit: Nem lesznek közigazgatási bíróságok|date=2019-10-31}}</ref> mivel itthon és az EU-ban is sok bírálatot kapott.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3055694_a-kormanynak-engednie-kellett-a-nemzetkozi-biralatok-miatt|tit=A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt|aut=Simon Zoltán|date=2019-11-01}}</ref> {{vél|Ezzel Orbán beismerte, hogy vesztésre áll minden téren.}} A Párbeszéd javaslatára még az alaptörvényt is visszaállítják a közigazgatási bíróságok előtti állapotra.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2019/11/18/a-fidesz-meg-soha-nem-tett-ilyet-ellenzeki-javaslatra-modositanak-az-alaptorvenyt/?fbclid=IwAR0y4DoXYM-z43vNNXCgpHhsT0o_k6ZUs_4epsaN2ppAYgdBSAuy5A_YVvg|tit=A Fidesz még soha nem tett ilyet: Ellenzéki javaslatra módosítanák az Alaptörvényt|date=2019-11-18|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
  
2019. május 30-án a kormány visszalépett a tervtől, egyelőre nem tudni, miért.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3037840_meghatralt-a-kormany-felretettek-a-kozigazgatasi-birosagok-tervet-torlik-a-reklamadot|tit=Meghátrált a kormány: félretették a közigazgatási bíróságok tervét, törlik a reklámadót|date=2019-05-20}}</ref> 2019. október 31-én Varga Judit bejelentette, hogy a kormány végleg letett a tervről,<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2019/10/31/varga-judit-nem-lesznek-kozigazgatasi-birosagok/|tit=Varga Judit: Nem lesznek közigazgatási bíróságok|date=2019-10-31}}</ref> mivel itthon és az EU-ban is sok bírálatot kapott.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3055694_a-kormanynak-engednie-kellett-a-nemzetkozi-biralatok-miatt|tit=A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt|aut=Simon Zoltán|date=2019-11-01}}</ref> {{vél|Ezzel Orbán beismerte, hogy vesztésre áll minden téren.}} A Párbeszéd javaslatára még az alaptörvényt is visszaállítják a közigazgatási bíróságok előtti állapotra.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2019/11/18/a-fidesz-meg-soha-nem-tett-ilyet-ellenzeki-javaslatra-modositanak-az-alaptorvenyt/?fbclid=IwAR0y4DoXYM-z43vNNXCgpHhsT0o_k6ZUs_4epsaN2ppAYgdBSAuy5A_YVvg|tit=A Fidesz még soha nem tett ilyet: Ellenzéki javaslatra módosítanák az Alaptörvényt|date=2019-11-18|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
  +
  +
A 2019. novemberi salátatörvény csökkenti a Kúria jogkörét, és az Alkotmánybíróság jogkörébe utal konkrét ügyeket, nemcsak alkotmányértelmezést. Ezzel akarja kompenzálni a közigazgatási bíróságok visszavonását.<ref>{{CitWeb|url=A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa|aut=Szurovecz Illés|date=2019-11-28|misc=A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés}}</ref>
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==

A lap 2019. november 28., 16:12-kori változata

Cél, hogy az állam elleni pereket ne független (Áder által kinevezett, már amennyire azok függetlenek) bírák, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok bíráljanak el. A törvényt 2018. december 12-én fogadta el a parlament.

Az igazságügyminiszter dönti el, ki lehet bíró, melyik bírót léptetik elő a Közigazgatási Felsőbíróságra és azt is, hogy melyik bíró kap magasabb fizetést.

A koncepciós perek kezdő lépése.

Úgy akarják átalakítani a közigazgatási bíráskodást, hogy a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd – a törvény által biztosított esetekben – ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.

2019. május 30-án a kormány visszalépett a tervtől, egyelőre nem tudni, miért.[1] 2019. október 31-én Varga Judit bejelentette, hogy a kormány végleg letett a tervről,[2] mivel itthon és az EU-ban is sok bírálatot kapott.[3] Ezzel Orbán beismerte, hogy vesztésre áll minden téren. A Párbeszéd javaslatára még az alaptörvényt is visszaállítják a közigazgatási bíróságok előtti állapotra.[4]

A 2019. novemberi salátatörvény csökkenti a Kúria jogkörét, és az Alkotmánybíróság jogkörébe utal konkrét ügyeket, nemcsak alkotmányértelmezést. Ezzel akarja kompenzálni a közigazgatási bíróságok visszavonását.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Meghátrált a kormány: félretették a közigazgatási bíróságok tervét, törlik a reklámadót. nepszava.hu (2019. máj. 20.)
  2. ↑ Varga Judit: Nem lesznek közigazgatási bíróságok. 24.hu (2019. okt. 31.)
  3. ↑ Simon Zoltán: A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt. nepszava.hu (2019. nov. 1.)
  4. ↑ Jabronka Richárd: A Fidesz még soha nem tett ilyet: Ellenzéki javaslatra módosítanák az Alaptörvényt. ellenszel.hu (2019. nov. 18.)
  5. ↑ Szurovecz Illés: (2019. nov. 28.) A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés. nincs elsődleges cím,

Források

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Közigazgatási_bíróság&oldid=10347”