Börtönbiznisz

Forrás: atv.hu

2020 február elején Orbán Viktor felháborodott a börtönbiznisz néven emlegetett konfliktus miatt. Pedig a probléma abból adódik, hogy az általa vezetett kormány nem teljesíti a saját maga által hozott törvényeket, az általa megkötött nemzetközi szerződéseket és az általa kiemelt beruházásként beígért börtönépítéseket.

• A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.
• Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:
  • legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre
  • a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól.

2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) rendszerszintű problémát állapított meg a magyar fogvatartási rendszerben, és kötelezte Magyarországot a probléma orvoslására. A kormány 2016-ban törvénnyel próbálta rendezni. Az ellenzék elutasította a törvényt, mert előre lehetett látni, hogy nem oldja meg a problémákat. A kormány börtönépítési programot is hirdetett, de ebből sem lett semmi.

A Szél-ügy

A fogvatartás körülményei miatt először Szél László fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) 2006-ban. Őt emberölés bűntettének minősített esetében jogerősen bűnösnek találta és 15 évi szabadságvesztésre ítélte a magyar bíróság. Az EJEB 2011-ben 12 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki. Ezután egyre több elítélt fordult az EJEB-hez, és kivétel nélkül valamennyien pert nyertek.

2015.

A romló fogvatartási körülmények miatt 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. A strasbourgi bíróság elkezdett több ezer eurós kártérítéseket megítélni – ebben a jogi költségek is benne voltak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb.

Korábban a nyugati országok tapasztalatai azt mutatták, hogy az embertelen fogvatartási körülmények következtében szabadulásuk után ők is embertelenül bántak a többi emberrel, és még kevesebben tudtak visszailleszkedni közülük a társadalomba.

2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladta a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva. A legmagasabb értéket a Kalocsai Fegyház és Börtönben mérték 2015-ben, ahol a telítettség mértéke 161%-os volt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015. március 10-i pilot ítéletében egyhangú döntést hozott a Varga Lajos és öt társa ügyében, melyben megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 13. cikkeinek sérelmét, és kötelezte az államot 3400–26 000 euróig terjedő büntetés megfizetésére. Varga Lajos és a társai különösen a cellák nem megfelelő méretére és a rossz higiéniás körülményekre hivatkoztak beadványukban.

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar büntetés-végrehajtásban rendszer szintű probléma a fogva tartási körülmények nem megfelelő minősége, és nincs összhangban az Európa Tanács Kínzást és Embertelen Bánásmódot Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) állásfoglalásaiban és az EJEB esetjogában megfogalmazott európai követelményeivel. A bíróság arra kötelezte a magyar államot, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának felügyelete mellett hozza meg azokat az intézkedéseket.

Az EJEB ítéletében javasolta a fogva tartással nem járó kényszerintézkedések gyakoribb alkalmazását és a megfelelő kártérítéshez vezető jogorvoslati eljárás létrehozását.

A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami „már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”.

2016.

A Trócsányi László vezette Igazságügyminisztérium 2016-ban olasz mintára új törvényt kezdeményezett rabok kártalanítására, amit a fidesz megszavazott, az ellenzék elutasított.

Ez új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.

A kormány egyúttal tervbe vette 8 új börtön építését kiemelt beruházásként 2019-ig, de ezek építését 2020 elejéig még el sem kezdték. Mindössze annyi történt, hogy a kiskunhalasi menekülttábort börtönné alakították át. Az ok az volt, hogy a közbeszerzésekben 500 fogvatartottanként kb. 4 MFt-t irányoztak elő, és ennyi pénzért nem akadt vállalkozó.

2016-ban Magyarországon a börtönök átlagos telítettsége 130%-os volt, a legrosszabb az EU-ban. A második helyen Szlovénia állt 114%-kal.

2016 végén egy kormányrendelettel módosították a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástér kiszámítását: a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet is beleszámítják. Alapterület-növelés papíron: építés és egy fillér nélkül.

2020.

2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött. Ebben benne van a fent már említett mozgástér-kiszámítás módosítása. Orbán Viktor mégis felháborodását fejezi ki a raboknak járó magas kártérítések miatt. Pedig épp az ő kormánya által kezdeményezett törvények ill. a kiemelt beruházásként tervbe vett, de fel nem épített börtönök miatt alakult ki a helyzet.

A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni, bár az erről megjelent kormányrendeletben nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak több 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Forrás

• Interjú Hack Péterrel az ATV Egyenes beszéd c. műsorában. Riporter: Rónai Egon.
• Kádár András Kristóf: Börtönviszonyok: a kormány maga okozta a bajt. index.hu (2020. jan. 17.)
• Szurovecz Illés: Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. feb. 15.)
• Magyari Péter: Előre szólt az ellenzék, hogy botrány lesz a rabok kompenzációjából. 444.hu (2020. jan. 23.)
• Szurovecz Illés: Az Orbán-kormány is európai börtönöket akart, aztán mégsem építették meg őket. 444.hu (2020. jan. 21.)
• A fogva tartás körülményei a büntetés-végrehajtásban. www.parlament.hu (2017. márc. 3.)
• Zádori Zsolt: Embertelen történetek a magyar börtönökről. kettosmerce.blog.hu (2016. feb. 10.)

Jogszabályok

• 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. net.jogtar.hu (2013. dec. 23.)
• 2011. évi CXLIII. törvény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről. net.jogtar.hu (2011. nov. 3.) Az egyezmény lehetővé teszi, hogy nemzetközi szervezetek a helyszínen ellenőrizzék a fogvatartottak életkörülményeit.