Önkormányzat

A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.

A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.

A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.

Iparűzési adó

Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak.

A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken, ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.

A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:

• Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
• Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
• Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.

A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.

Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.

Hódmezővásárhelyen az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.

Egyéb önkormányzati sarc

A kormány az önkormányzatoktól

• Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be.
• Elvette a reklámadót.
• Elvette az idegenforgalmi adót.
• Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.
• Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
• megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák

A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.

Például Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.

Érdekképviselet

A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, melyet jogszabály hozott létre.A tagok:

• belügyminiszter (a Tanács elnöke)
• nemzetgazdasági miniszter
• a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára (a Tanács alelnöke)
• a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára
• az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei
• az emberi erőforrások minisztere (tanácskozási joggal).

A Tanács társelnöki tisztségét az országos önkormányzati szervezetek elnökei rotációs rendszerben töltik be.

A MÖSZ a az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanács 8 tagja közül a legnagyobb, lakosságarányosan a legerősebb. Budapest is ennek a szövetségnek a tagja.

Megyei jogú városok szövetsége. Elnök: Szita Károly kaposvári, társelnök Péterfi Attila pécsi polgármester. A szövetség tagjaira a megyei jogú városok lakói nem szavaznak.

Forrás

• Bucsky Péter: Teljesen kiszolgáltatottá teszi az ellenzéki városokat Orbán Viktor bejelentése. g7.hu (2020. dec. 22.)
• Oros Bence: Orbán diktátorként kivezettette az ellenzéki polgármestert! pestibulvar.hu (2021. jan. 7.)