„Parlamenti választás 2018” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez. |
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez. |
||
| − | Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán. |
+ | Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán. |
| + | |||
| + | 2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi |
||
| + | lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2021. április 9., 16:38-kori változata
Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik.
| Oldal | 2018 | 2014 | ||
|---|---|---|---|---|
| Listás | Egyéni | Listás | Egyéni | |
| 5.732.283 | 5.047.363 | |||
| Fidesz | 49.27% | 91 | 44,87% | 96 |
| Ellenzék | 47.13% | 15 | 51,47% | 10 |
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.
Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.
2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.[1]
Jegyzetek
- ↑ Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. www.tarki.hu (2018. júl. 13.)
Forrás
- Gerner Péter: Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz. atlatszo.hu (2018. máj. 26.) A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot.