Alaptörvény

Forrás: A Momentum Facebook-lapja

Az alaptörvény az 1989-ben konszenzussal elfogadott, többször módosított Alkotmányt 2012. január 1-jén felváltó törvény. A legitimitását különböző okokból sokan megkérdőjelezik.

E szócikkben

• Alkotmány: az 1949. évi XX. törvény
• alkotmány: egy ország lakosainak túlnyomó többsége által elfogadott, az együttélési szabályokat rögzítő, írott vagy íratlan törvény
• alaptörvény: a 2012-ben az Alkotmány helyébe lépő törvény

Tartalmilag illegitim

Egy alkotmány négy esetben lehet alkotmányellenes:

1. az alkotmány megsérti a liberális alkotmány elveit: definíció szerinti alkotmányellenesség.
2. érvénytelen mechanizmussal alkották meg: közjogi érvénytelenség, más szóval jogi értelemben vett alkotmányellenesség
3. nem alapul a választópolgárok akaratán: legitimációs alkotmányellenesség
4. az alkotmány nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával: téves identitás miatti alkotmányellenesség.

Az alkotmány feladata az együttélés legfontosabb szabályainak rögzítése. A nép túlnyomó többségének egyetértését kell bírnia.

Az alaptörvényt ellenben a nép feje fölött hozták létre, a nép megkérdezése nélkül, és abban korlátozták a népet abban, hogy a feje fölött létrehozott alaptörvényt népszavazással megváltoztathassa. Az alaptörvényt a nép akkor sem tudja megváltoztatni, ha a többség szeretné, mert ebben az állítólag az ő érdekeiket képviselő parlamenti képviselők akadályozzák meg.

Nem konszenzusos

Az alaptörvényt egyetlen párt képviselői fogadták el, akik ugyan a választók többségét képviselték, de arra nem kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy az akaratuk ellenére korlátozzák a jogaikat.

Az 1989-es Alkotmány létrehozóinak ugyan nem volt választáson szerzett felhatalmazásuk, de a lakosság túlnyomó többségét képviselték. Ezt senki nem vonta kétségbe sem akkor, sem azóta. Az Alkotmány későbbi módosításait a képviselők túlnyomó többségével (legalább 4/5-ével) fogadták el, ebben tehát az ellenzéki pártok jelentős részének egyetértését is bírták. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Horn-kormány koalíciójának 2/3-os többsége volt, tehát formailag lehetősége lett volna önállóan módosítani, vagy akár új alkotmányt írni. A Vastagh Pál vezette alkotmányozó bizottság el is készített egy alkotmánytervezetet, de a fidesz ellenállása miatt nem tűzték napirendre. Ők nem éltek vissza azzal a formai szabállyal, ami a konszenzust 2/3-os parlamenti többségben határozta meg.

Napi politikai érdekek

Az alaptörvény hosszú távú szabályokat kell tartalmazzon, amivel az emberek többsége egyetért. Biztosan nem ilyen pl.

• az, hogy Magyarország keresztény ország
• hogy a hajléktalanság bűncselekmény (egyébként is ellentmond az előzőnek)
• az egykulcsos SZJA

Formai kérdések

Az Alkotmány lehetővé tette 2/3-os többséggel a módosítást. A fidesz úgy módosította az Alkotmányt, hogy törölte belőle, hogy az új alkotmányt népszavazással kell elfogadni, majd 2/3-dal elfogadta az alaptörvénynek nevezett új alkotmányt. Formailag tehát nem követett el hibát.

Egyes alkotmányjogászok azt mondják, hogy az alaptörvény elfogadásakor eljárási hibát követtek el: az 1994 óta érvényben levő Házszabály szerint zárószavazás előtt már nem lehet érdemi módosító indítványt benyújtani, márpedig itt 14 módosítót is benyújtottak, így közjogi érvénytelenség okán az egész alaptörvény semmis.

Az eljárási hibákat egy erre jogosult szervezetnek kell megállapítania, és a semmisséget kimondania, az Alkotmánybíróság azonban ilyet nem tett. Ha ui. az alaptörvény érvényes, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül annak tartalmát. Ex lex állapot alakult/alakulna ki, és összedől(ne) a jogállami rendszer.

Források

• Scheppele: négy szempontból is alkotmányellenes a magyar alaptörvény. hvg.hu (2012. jan. 31.)