„Rabszolgatörvény” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
== Benyújtás == |
== Benyújtás == |
||
| − | A magyar parlament Házszabálya<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=A14H0010.OGY&mahu=1|tit=10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről|work=Wolters Kluwer|date=2014-02-13}}</ref> |
+ | A magyar parlament Házszabálya<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=A14H0010.OGY&mahu=1|tit=10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről|work=Wolters Kluwer|date=2014-02-13}}</ref> szerint törvényjavaslatot a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be. Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament. |
| − | |||
| − | szerint törvényjavaslatot a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be. Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament. |
||
A Házszabály alkotói abból indultak ki, hogy egyéni képviselő csak kisebb, keveseket érintő törvényt fog benyújtani. 2010 óta azonban gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek a törvények. |
A Házszabály alkotói abból indultak ki, hogy egyéni képviselő csak kisebb, keveseket érintő törvényt fog benyújtani. 2010 óta azonban gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek a törvények. |
||
A lap 2018. december 19., 21:17-kori változata
Sablon:Építés alatt Sablon:Aktuális
Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve[1] módosításáról.[2] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be.
Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.
A törvényjavaslat 8. §-a szerint:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”
Benyújtás
A magyar parlament Házszabálya[3] szerint törvényjavaslatot a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be. Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament.
A Házszabály alkotói abból indultak ki, hogy egyéni képviselő csak kisebb, keveseket érintő törvényt fog benyújtani. 2010 óta azonban gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek a törvények.
A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása
A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek ezt fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[4]
A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja van arra, hogy döntsön.[5]
Jegyzetek
- ↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
- ↑ Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz): T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
- ↑ 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről. Wolters Kluwer (2014. feb. 13.)
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
- ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv
Források
- 2018. évi ..... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. dec. 17.) A köztársasági elnöknek megküldött törvény szövege.
- Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz) – Bányai Gábor (Fidesz): T/3628: A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) A törvényjavaslat tárgyalásának eseményei.