„Jogállam” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik. |
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik. |
||
− | Rendszerszintű korrupció: a közpénz magánpénzzé alakítása. |
+ | Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása). |
== Jogállam és az EU == |
== Jogállam és az EU == |
A lap 2022. március 6., 11:19-kori változata
Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.
- Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
- Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.
Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása).
Jogállam és az EU
Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.
A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.
A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.
Forrás
- „Ez nem a jogállamiságról szólt”. Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében www.valaszonline.hu (2022. feb. 22.)
- „Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész. Kerényi György interjúja Jakab Andrással www.szabadeuropa.hu (2021. máj. 23.) (videó)
Élő Anita