Jogállam

Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.

• Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
• Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.

A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.

A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.

Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása) jogalkotás révén is.

A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.

Jogállam és az EU

Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.

Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.

A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.

A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.

A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól. A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.

Lengyelország

A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.

Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.

Forrás

• „Ez nem a jogállamiságról szólt”. Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében www.valaszonline.hu (2022. feb. 22.)
• „Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész. Kerényi György interjúja Jakab Andrással www.szabadeuropa.hu (2021. máj. 23.) (videó)
• Leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái. www.facebook.com (2022. máj. 24.) Nem szavazhat, nem viselhet tisztséget a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.