„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés

A lap 2022. június 8., 16:15-kori változata

A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.

Lásd még: jogállam

A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:

törvényhozó hatalom (parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
végrehajtó hatalom (kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is.
bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

A kormányt a parlament és a bíróság is ellenőrzi. A parlament és a bíróság egymástól függetlenek.

A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:

népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.^[1]
köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.

Legfőbb ügyész

Föld S. Péter: Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz. kanadaihirlap.com (2019. jan. 21.) A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában.

Közigazgatási bíróság

A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.

Lásd még: Közigazgatási bíróság

Ellenzék

Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”

Parlament

Bővebben: parlament

Sajtó

Lásd még: sajtó

Tények, vélemények

Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban^[2]

Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: Szabad Európa

Forrás: Facebook

Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT

„	A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.^[3]	”
– Judith Sargentini

„	A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.^[4]	”
– Kövér László

„	(Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat. Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.^[5]	”
– Lengyel László

Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.^[6] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.

Jegyzetek

↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja.
↑ Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
↑ Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
↑ Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
↑ Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
↑ Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)

Források