„NATO” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/09/14/nato-kozep-europa-ukrajnai-haboru-konferencia-egyensuly-intezet/|tit=Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev|aut=D. Kovács Ildikó|date=2022-09-14}}</ref> |
A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/09/14/nato-kozep-europa-ukrajnai-haboru-konferencia-egyensuly-intezet/|tit=Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev|aut=D. Kovács Ildikó|date=2022-09-14}}</ref> |
||
| + | |||
| + | == A NATO és Oroszország == |
||
| + | Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt: |
||
| + | # nem lehet több NATO-bővítés |
||
| + | # határai közelében nem történhet rakétatelepítés |
||
| + | # a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani. |
||
| + | |||
| + | Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/07/kell-e-lehet-e-szabad-e-targyalni-putyinnal-es-egyaltalan-ki-lenne-az|tit=Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az?|date=2022-12-07}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2023. január 9., 21:08-kori változata
A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[1]
A NATO és Oroszország
Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:
- nem lehet több NATO-bővítés
- határai közelében nem történhet rakétatelepítés
- a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[2]
Jegyzetek
- ↑ D. Kovács Ildikó: Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
Forrás
- Papp Atilla: A NATO bizottsági elnökévé választották a DK-s Vadai Ágnest. 24.hu (2022. nov. 20.)
- Tóth Gergely: Megszületett a megállapodás: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba. telex.hu (2022. jún. 28.)
- Gyarmati István: Egy új biztonsági rendszertelenség felé a NATO: Szép új világ. pcblog.atlatszo.hu (2022. júl. 4.)
- Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)