„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „A '''túlmunka''' Magyarországon a Munka Törvénykönyvében<ref>2012. évi I. törvény</ref> szabályozott rendkívüli munkavégzés. == A túlmunka fogalma =…”)
 
50. sor: 50. sor:
 
* [http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf 2018-as törvényjavaslat] (2018. december 6.)
  
* [http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf 2018-as törvényjavaslat] (2018. december 6.)
 
* Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 {{ISBN|963 222 801 4}}
  
* Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 {{ISBN|963 222 801 4}}
  +
  +
=== A munka törvénykönyve ===
  +
* {{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV|tit=2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről|work=Wolters Kluwer|date=2012-01-06}}
  +
{{hasáb eleje|5}}
  +
<references group="Mt"/>
  +
{{hasáb vége}}
  +
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
 
{{jegyzetek}}
  
{{jegyzetek}}

A lap 2019. január 7., 08:49-kori változata

A túlmunka Magyarországon a Munka Törvénykönyvében[1] szabályozott rendkívüli munkavégzés.

A túlmunka fogalma

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[2]

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti. Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a túlmunkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.[3]

A rendkívüli munkavégzés szabályai a 2012. évi I. törvényben

A rendkívüli munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyve 2018. decemberében hatályos[4] szövege a következők szerint szabályozza:

A rendkívüli munkaidő fogalma

Rendkívüli munkaidő

  • a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • b) a munkaidőkereten felüli,
  • c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
  • d) az ügyelet tartama.[5]

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[6] Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[7]

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

  • a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  • b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.[8]

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.[9]

Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.[10]

A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében

Sablon:Aktuális

A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.

A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.[11]

A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”[12]

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[13]

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.[14][15]

Searchtool right.svgBővebben: Túlóratörvény

Források

A munka törvénykönyve

Jegyzetek

  1. ↑ 2012. évi I. törvény
  2. ↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
  3. ↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
  4. ↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, net.jogtar.hu
  5. ↑ 2012. évi I. törvény 107. §
  6. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (1) bek.
  7. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (2) bek.
  8. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (3) bek.
  9. ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
  10. ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
  11. ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
  12. ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
  13. ↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
  14. ↑ https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt
  15. ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Túlmunka_Magyarországon&oldid=2830”