„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
== A túlmunka szabályainak módosítása 2019. január 1-től == |
== A túlmunka szabályainak módosítása 2019. január 1-től == |
||
| + | 2019. január 1-től létezik az „önként vállalt túlmunka”. Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát. |
||
| + | Ugyancsak január 1-től nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre. |
||
| − | A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is. |
||
| − | |||
| − | A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.<ref>http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf</ref> |
||
| − | |||
| − | A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: |
||
| − | „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”<ref>http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf</ref> |
||
| − | |||
| − | === A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása === |
||
| − | A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének [[Szatmáry Kristóf]] és [[Kósa Lajos (politikus)|Kósa Lajos]] fideszes képviselők által javasolt módosítását.<ref>https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/</ref> |
||
| − | |||
| − | A törvényjavaslatot [[Kövér László]] házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra [[Áder János]] köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.<ref>https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt</ref><ref>http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv</ref> |
||
{{bővebben|Túlóratörvény}} |
{{bővebben|Túlóratörvény}} |
||
A lap 2019. január 7., 10:28-kori változata
A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.
Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.
Teljes napi munkaidő: általában 8,[Mt 1] legfeljebb 12 óra,[Mt 2] de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben[Mt 3] vagy részmunkaidőben[Mt 4]). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.
A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[1]
Fogalmak
Általános munkarend
A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,[Mt 5] de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend[Mt 6]).
Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).[Mt 7] Általános munkarend a kötetlen munkarend is.
Egyenlőtlen munkarend
Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:
- munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
- elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,[Mt 8] és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.[Mt 9]
Rendkívüli munkaidő
Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.[Mt 10]
Munkaidőkorlátok
A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.
Napi korlátok
A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb[Mt 11] és 12 óránál több[Mt 12] nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.[Mt 13] Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.[Mt 14]
Éves korlátok
Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,[Mt 15] kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.[Mt 16] A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.[Mt 17]
A kifizetés ideje
A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.
Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.
A rendkívüli munkavégzés szabályai
Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.[2]
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[Mt 18] Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[Mt 19]
A túlmunka szabályainak módosítása 2019. január 1-től
2019. január 1-től létezik az „önként vállalt túlmunka”. Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát.
Ugyancsak január 1-től nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre.
Források
- 2018-as törvényjavaslat (2018. december 6.)
- Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 ISBN 963 222 801 4
A munka törvénykönyve
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)