„Ukrajna története” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
Magyarul: felszólította a szemben álló feleket, hogy egyezzenek meg egymással. Nem egyeztek meg. |
Magyarul: felszólította a szemben álló feleket, hogy egyezzenek meg egymással. Nem egyeztek meg. |
||
| − | Angela Merkel 2021 augusztusában mondta ki először, hogy az oroszok a donbászi konfliktus részei (party to the conflict). Ezt Moszkvában úgy értelmezték, hogy Európa felmondta a minszki megállapodást, hiszen a német és utána a francia aláíró a harmadik felet vádolta meg. ({{lila|A dokumentumokat ukrán, illetve a szeparatista képviselők írták alá német, francia és orosz garanciával?}}) |
+ | Angela Merkel 2021 augusztusában mondta ki először, hogy az oroszok a donbászi konfliktus részei (party to the conflict). Ezt Moszkvában úgy értelmezték, hogy Európa felmondta a minszki megállapodást, hiszen a német és utána a francia aláíró a harmadik felet vádolta meg. ({{lila|A dokumentumokat ukrán, illetve a szeparatista képviselők írták alá német, francia és orosz garanciával?}})<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/a-proxy-haboru-meghatarozas-nem-teljesen-tulzo-jarabik-balazs-az-eu-biztonsagi-missziojanak-volt-politikai-igazgatoja/32227006.html|tit=A proxyháború meghatározás nem teljesen túlzó|ass=Interjú Jarábik Balázzsal, az EU biztonsági missziójának volt politikai igazgatójával|aut=Kerényi György|date=2023-01-18}}</ref> |
== Kárpátalja == |
== Kárpátalja == |
||
A lap 2023. január 18., 10:29-kori változata
A felbomlás előtt
Ukrajna területe a XVI. században a lengyel–litván kettős államhoz tartozott. A népesség katolikus volt, és a saját nyelvét beszélte. Itt bukkant fel egy új népcsoport, amelynek nemessége beolvadt a lengyelbe, lengyelül beszélt, katolikus lett. A nép viszont pravoszláv, és ukránul beszélt.
Az első világháborúba még a cári Oroszország lépett be. Az 1918-as Breszt-litovszki béke alapján a Szovjetunió kilépett a világháborúból, és lemondott többek között Ukrajnáról is. A szerződésben nem határozták meg Ukrajna határait.
A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.
Ukrajna elnökei
| Név | Tól | Ig | Foglalkozás |
|---|---|---|---|
| Leonyid Kravcsuk | 1991. december 5. | 1994. július 19. | közgazdász |
| Leonyid Kucsma | 1994. július 19. | 2005. január 23. | gépészmérnök |
| Viktor Juscsenko | 2005. január 23. | 2010. február 15. | közgazdász |
| Viktor Janukovics | 2010. február 25. | 2014. február 22. | bűnöző |
| Olekszandr Turcsinov | 2014. február 23. | 2014. június 7. | kohómérnök |
| Petro Porosenko | 2014. június 7. | 2019. május 20. | közgazdász |
| Volodimir Zelenszkij | 2019. május 20. | jogász |
Narancsos forradalom
A 2004-es elnökválasztáson hivatalosan az oroszbarát Viktor Janukovics győzött kis többséggel Viktor Juscsenko előtt. Ellenállás kezdődött, végül az ukrán alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt. A megismételt választás (dec. 26.) előtt a felek megegyeztek, hogy a nyertes csökkenti az elnöki hatáskört. A megismételt választást már Juscsenko nyerte, aki 2010-ig meglehetősen tehetségtelenül irányította az országot. A narancsos forradalom már érzékenyen érintette Oroszországot.
Első Maidan
2010-ben az oroszbarát Viktor Janukovics visszakerül a hatalomba, Juscsenko annyira népszerűtlen, hogy regnáló elnökként 5%-ot ér el, többek között nem közeledik az EU-hoz, bár a többség ezt szeretné.
Janikovics megpróbálja. Az EU-hoz 12 pontban foglalja össze a tárgyalás elindításának feltételeit. Janikovics elkezdi teljesíteni őket, de a narancsos forradalom egyik vezetőjét, Timosenkót nem hajlandó szabadon bocsátani.[1] Emiatt elmaradnak a tárgyalások.
2013. november 23-án, 8 nappal a Vilniusi csúcs[2] előtt Janikovics bejelenti, hogy nem lesz tárgyalás az EU-csatlakozásról. Erre tízezrek mennek ki tüntetni Kijevben. November 29-re 250 ember marad a téren éjszakára, és Janikovics rájuk küldi a biztonsági erőket. Beengedik őket a tér körüli 5 templomba (vajon a magyar klérus hogyan reagált volna?).
Másnap ebből lesz elegük az embereknek: 30-án 200 ezer és 1 millió fő közötti tömeg megy ki tüntetni. Janukovics korrupt és nepotista, rosszul kormányoz, és még az EU-álmokat is elveszíti (az áthallás csak a véletlen műve). A nyugati titkosszolgálatokat gyanúsítják sokan, de ennyi embert semmilyen titkosszolgálat nem tud utcára vinni.
A megveretések következtében az állampapírok hozama felmegy 19%-ra egy másfél éve recesszióban levő országban. Az oroszok vennének 15 M$ állampapírt 5%-os hozzammal. Erre a tömegnek az a válasza, hogy ingyen sajt csak az egérfogóban van. Ekkor már az ország politikailag egységes.
Második Maidan
A méltóság forradalma. Janikovics elveszíti a hatalmat jogilag ex lex módon. Február 22-én Janikovics külföldre szökik, amin még a közvetlen környezete is megdöbben. Utána korlátozzák az orosz nyelv használatát, pedig az ország ¼-e orosz. Felmerült a krími orosz flotta állomásoztatásának kérdése is, amit a 2010-es harkivi megállapodás szabályozott. Az oroszoknak nem a Krím kell, hanem a bázis.
A Krím orosz elfoglalása
2014. február 27-én kis zöld emberkék foglalták el a Krím stratégiai pontjait. Az egyenruhákon nem volt jelzés, a katonák álarcban voltak és modern orosz fegyverekkel voltak felszerelve.
Március 16-án népszavazást tartottak a Krím hovatartozásáról. Orosz közlés szerint a népszavazáson a részvétel 83% volt, 95,7%-a el akart szakadni Ukrajnától, a maradásra csupán 3,2% szavazott, 1% érvénytelen volt. Egy valószínűleg véletlenül kikerült közlés szerint viszont 30%-os volt a részvétel és 50%-os az elszakadásra szavazók aránya.[3]
Március 18-án Putyin aláírta a Krím csatlakozásáról szóló szerződést.
Április 26-án Ukrajna elzárta Krím vízellátását biztosító 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát.
Oroszország 2018–19-ben megépítette a kercsi hidat.
1. minszki szerződés
2014. szeptember 5-én írták alá Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői. A megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását.
Magyarul: felszólította a szemben álló feleket, hogy egyezzenek meg egymással. Nem egyeztek meg.
Angela Merkel 2021 augusztusában mondta ki először, hogy az oroszok a donbászi konfliktus részei (party to the conflict). Ezt Moszkvában úgy értelmezték, hogy Európa felmondta a minszki megállapodást, hiszen a német és utána a francia aláíró a harmadik felet vádolta meg. (A dokumentumokat ukrán, illetve a szeparatista képviselők írták alá német, francia és orosz garanciával?)[4]
Kárpátalja
1964-ben Hruscsov megígérte Kádárnak a beregszászi járást 3 népszavazás árán, de ő nem fogadta el.[5]
Jegyzetek
- ↑ 2011. augusztus 5-én Timosenkot letartóztatták azzal a váddal, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára.
- ↑ Horváth Balázs: Vilniusi csúcs: Grúzia Moldova be, Ukrajna ki. 24.hu (2013. nov. 29.)
- ↑ Véletlen kiderült, mi lett a krími népszavazás csalás nélküli eredménye. www.vg.hu (2014. máj. 6.)
- ↑ Kerényi György: A proxyháború meghatározás nem teljesen túlzó. Interjú Jarábik Balázzsal, az EU biztonsági missziójának volt politikai igazgatójával www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 18.)
- ↑ Kun Miklós: Mihail Gorbacsov politikai meggyengülésének előszele. YouTube (2019. dec. 16.) (videó)
Forrás
- YouTube-videó. Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése YouTube (2022. nov. 20.) (videó)
- President of Ukraine (angol Wikipédia)
- Orange Revolution (angol Wikipédia)
- Első Maidan (angol Wikipédia)
- Második Maidan (angol Wikipédia)
- Modern history of Ukraine (angol Wikipédia)
- 1991-es ukrajnai függetlenségi népszavazás (magyar Wikipédia)
- Krím (magyar Wikipédia)
- Minszki egyezmények (magyar Wikipédia)
Ukrán nyelvtörvény
- Rácz András: Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól. www.politicalcapital.hu (2019. ápr. 29.)
- Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései. hvg.hu (2022. jan. 16.) A 2019-es nyelvtörvényről van szó.
- Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény. hvg.hu (2019. jún. 16.) Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartákok kivételével.
- Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)
- Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért. hvg.hu (2020. jún. 12.) A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták.