„Külpolitika” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
155. sor: 155. sor:
 
[[Fájl:Külföldi támogatások 2020.png|bélyegkép|jobbra|500px|2020. Forrás: Facebook/Mi magyarok összetartozunk]]
 
[[Fájl:Külföldi támogatások 2020.png|bélyegkép|jobbra|500px|2020. Forrás: Facebook/Mi magyarok összetartozunk]]
 
[[Fájl:Külföldi támogatások.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]]
 
[[Fájl:Külföldi támogatások.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]]
  +
{{lásd még|Külföldi magyarok támogatása}}
   
 
Érthetetlen okból adunk pénzeket külföldieknek.
 
Érthetetlen okból adunk pénzeket külföldieknek.

A lap 2023. február 16., 21:21-kori változata

A volt Jugoszlávia
Örményország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah

A 2022-es év annus horribilis (borzalmas év) a magyar külpolitikában:[1][2]

  • az Orbánbarát Oroszország 100.000 embert vesztett az ukrajnai háborúban
  • az amerikai félidős választáson Trump jelöltjei leszerepeltek
  • elbukott Marine Le Pen
  • Giorgia Meloni győzött ugyan, de rögtön Ukrajna pártjára állt
  • a V4-ekből V1-ek lettek: sem Szlovákia, sem Csehország nem akar közösködni Orbánnal, és Európában sehol nem látják őt szívesen
  • Jair Bolsonaro brazil elnök elbukott a választáson
  • nem kaptunk EU-pénzt
  • a korábbi szövetségesek távoztak a hatalomból: az osztrák Sebastian Kurz, a cseh Andrej Babiš, a szlovák Robert Fico, majd Peter Pellegrini, illetve a szlovén Janez Janša. Babiš 2023. január 28-án elveszítette az elnökválasztást Petr Pavellel szemben, a kettőjük közötti vita épp arról szól, hogy Orbánéhoz hasonló vezetést akar-e Csehország.[3]

A világ 4 helyén van háborúhoz közeli konfliktushelyzet:

  • Bosznia-Hercegovina és Koszovó
  • Hegyi-Karabah
  • Irán
  • Észak-Korea, Tajvan

Az Orbán-kormány külpolitikája

Orbán 2014 tavaszán zárt ajtók mögött már megmondta két külügyi alvezérének, Bába Ivánnak és Németh Zsoltnak, hogy elárulja a Nyugatot és az „eurázsiai tengelyre” állítja az országot.[4]

2014 után távozott a kormányból Martonyi János és Németh Zsolt, mert Orbán meg akarta szüntetni a hagyományos külpolitikát. A diplomáciához értőket el is küldték a Külügyminisztériumból: Szijjártó kirúgta a Külügy összes nyugatos diplomatáját.[5] Helyette kaptuk Szijjártót, aki külgazdasági miniszter („utazó vigéc”) és pártszóvivő/propagandista.[6]

Az EU-ügyek hivatalosan Varga Judit, a pénzek ügyében Navracsics Tiborhoz kerültek, de a külügyminiszterek tanácsában mégis Szijjártó van ott. Pedig az EU a legfontosabb külügyünk.

Egy véleménycikk[7] szerint:

  • a külgazdaságot és a külügyminisztériumot ketté kell választani, az utóbbi élére Szijjártó helyett valaki mást választani
  • az EU-s koordinációt visszatenni a külügyminisztériumhoz
  • irányváltásra van szükség a nemzetközi kommunikációban
  • minimálisra kell csökkenteni a vétók számát az Európai Unió intézményeiben vagyis „a küllők közé a botot” hibás stratégia
  • Paks 2-t és a szerb EU-tagságot el kell felejteni
  • leválni az orosz gázról.

Oroszország

Egy keresetlen vélemény az oroszbarát külpolitikáról a 2022. október 23-i pedagógustüntetésről

Van viszont egy barát: Putyin Oroszországa 2014 eleje óta. És az sem baj, hogy az oroszok évekkel korábban megtörték a Külügyminisztérium hálózatát, és azóta sem sikerült elhárítani a betörést.[8]

Lengyel kormánykörökben évek óta beszélik, hogy Putyin Ukrajna keleti területeinek lerohanására készül, a nyugatiakat odaadná Lengyelországnak, a Kárpátalját Magyarországnak.[9] Talán ezért ez a nagy barátság és Ukrajna folyamatos támadása a nyelvtörvény ürügyén.[10]

Az oroszbarát politika gazdasági okból sem lesz tartható, viszont károkat okoz a külkapcsolatokban. Nem fogunk EU-pénzt kapni. Róna Péter szerint 2023-ban egyáltalán nem.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért Barátságért kitüntetést vehetett át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában. A Barátság érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet.[11]

Az 5. Orbán-kormányban olyan emberek emelkedtek fel, akiknek orosz offshore üzleteik voltak.

Például Lantos Csaba a svájci Zug kantonban közös offshore-bizniszt üzemeltetett az oroszokkal 2009–2022 között a MET Zrt. formájában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf dunakeszi vagongyártója pedig korábban „szaftos” üzleteket kötött az oroszokkal, a vagonokat pedig közösen adták el Egyiptomba. Azóta mindkét miniszter felszámolta az érdekeltségeit.

Magyarország az információs hadviselésben kiszolgálja az orosz érdekeket, ennek az egyik koordinátora Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Törökország és India képes úgy lavírozni, hogy nagyjából szalonképes maradjon. Magyarország viszont a hintapolitika miatt szalonképtelenné vált a modern világban.

A háború után Magyarországot Ukrajna részéről is kellemetlen meglepetések érhetik: akták nyilvánosságra hozása, súlyos politikai-diplomáciai lépések, „szürkezónás destabilizáció”.

Kína

Látlelet a 2022-es választások után

Orbán beruház és segélyeket küld Szerbiába, miközben a németek visszafogják a pénzeket, sőt, katonákat is küldenek Boszniába a jugoszláv háborút lezáró Daytoni megállapodás biztosítására.[12]

2020 végén Orbán az Európai Parlamentben megvétózta az EU 2021–28-as költségvetését. A vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami ellenőrzésének elfogadása miatt. Ezzel Orbán komoly zavart okozott az egész EU-ban, mert a járvány miatt – különösen a déli országoknak – nagy szükségük lett volna a helyreállítási alapra.

A vétóval a „jogállami mechanizmust” Orbán nem tudta megakadályozni – azt már pár perccel a vétó előtt elfogadták –, az puszta bosszú volt anélkül, hogy ő maga előnyhöz jutott volna. Ezzel olyan felháborodást keltett, ami teljesen elszigetelte Európában. Az Európai Néppártból ki kellett lépnie, és azóta sem talál szövetségesekre a szélsőjobbon sem. Olaszországgal a vétó miatt, Lengyelországgal az oroszbarátság miatt nem tud összefogni, de a francia Le Pen-nel sem sikerült szövetségre lépnie.

2022. áprilisában Macron megnyerte a francia elnökválasztást, és Szlovéniában is a baloldal nyert (pedig Orbán komoly sajtópénzekkel segítette a jobboldalt). Ezzel egyetlen szövetségese maradt Európában: Szerbia. És Oroszország. A kínaiak is fenntartásokkal fogadják az orosz agressziót, így valószínűleg ez a kapcsolat is meg fog gyengülni.

A helyreállítási alapból Magyarországnak 5800 MFt járt volna. Ebből 2500 MFt „ingyen”, a többi a pénzpiacinál jóval alacsonyabb kamatú kölcsönt formájában. Az utóbbit Orbán eredetileg nem is kérte, de 2022 elején a komoly gazdasági bajok – a járvány, az orosz-ukrán háború és a választások miatti kiköltekezés – miatt meggondolta magát. Mivel a jogállami feltételeknek – az EU-pénzek ellenőrizhetőségének – nem tett eleget, egyik támogatást sem kapta meg.[13]

A merkeli „keleti politika” mindig az enyhülést, a kiegyezést, a gazdasági érdekközösséget részesítette előnyben a demokráciával, az emberi jogokkal szemben. Ezért Putyinnak és Orbánnak mindig helye volt a tárgyalóasztalnál… Se Orbán, se a világ nem számíthatott arra, hogy az ukrajnai háború hatására nem egy módosított merkeli politika fog folytatódni Németországban, sőt, Európában, hanem bekövetkezik a Zeitwende, a korszakos fordulat, amely kevesebb, mint rendszerváltás, de több, mint kormányváltás.[14]
– Lengyel László
100 nap alatt Scholz német kancellár már mindenkivel tárgyalt Európában, kivéve Orbánt… A magyar miniszterelnököt nem fogadták sehol Európában, és egyetlen európai vezető se jött Budapestre. Ilyen elszigeteltségre emberemlékezet óta nem volt példa.[14]
– Lengyel László

Látlelet 2020 végén

A Népszava összefoglalja a magyar külpolitika helyzetét:[15]

  • A vétó óta felerősödtek az EU-n belüli hangok, hogy ha minden így folytatódik, elkerülhetetlenné válik az EU alapvető reformja – csak éppen ellentétesen azzal, amit 2014-ben Tusnádfürdők Orbán szeretett volna.
  • Sokáig az Európai Néppárt falazott a Fidesznek, de már az Európai Parlament konzervatív pártcsaládjában is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a magyar kormánypártnak nincs keresnivalója az EPP-ben. Egyre valószínűbb, hogy a német uniópártok elengedik a Fidesz kezét. A sokáig a magyar kormánypárthoz lojális Osztrák Néppárt viszont már egyre hevesebben követeli a Fidesz Néppártból való kizárását. Orbánék ezért maguk kezdeményezhetik a néppárti tagság feladását.
  • Szijjártó a szélsőjobbal, az euroszkeptikusokkal érti meg magát. A mérsékelt politikusok már szalonképtelennek tartják. A magyar kormány már Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke számára is túl szélsőséges.
  • A magyar kormány kereszténység európai bástyájának mondja magát, miközben folyamatosan a kereszténységet megcsúfoló intézkedéseket hoz. Mindent elmond erről a „kereszténységről”, hogy már maga a pápa határolódott el nem egyszer a magyar kormánytól.
  • Szlovákiában a legmagasabb a magyar lakosság aránya, csaknem 9 százalék országos szinten, de az elmúlt tíz év – a budapesti kormány által táplált - belső, magyar-magyar csatározásai meghozták az "eredményt", mára parlamenti képviselet nélkül maradt a közösség. A szlovák pártok soraiban viszont egyre több magyar politikus jelenik meg, a Progresszív Szlovákia magyar tagozatot is létrehozott, amely elsősorban a fiatalokat vonzza. Mindez hosszú távon megpecsételni látszik az etnikai alapú politizálás és képviselet sorsát.
  • A szerbiai-vajdasági magyarság érdekképviselete, a VMSZ már teljes mértékben hozzákötötte az ottani magyarság sorsát nemcsak a Fideszhez és Orbánhoz, hanem szerbiai szövetségeséhez és barátjához, a jobbközép-konzervatív, nacionalizmustól sem mentes SNS-hez és az illiberális magyar mintát másoló Alekszand Vucichoz. Ha bukik Belgrádban Vucic, bukik Pásztor és a VMSZ is, a vajdasági magyarság pedig szerb partner nélkül marad, a politikai élet perifériájára sodródva.
  • Az Orbán-kormány ugyan változatlanul kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, csakhogy ennek a „kiállásnak” (Ukrajna integrációs törekvéseink három éve tartó bojkottjának) egyelőre semmi eredménye. A kifogásolt kisebbségellenes oktatási törvény 2021 január 16-tól pedig életbe lép. A nyelvtörvény szerint nemcsak a közigazgatásban, hanem a kereskedelemben és a szolgáltató szférában is teljesen át kell térni az ukrán nyelv használatára, akkor is, ha az eladó és vásárló ugyanazon kisebbséghez tartozik. Vagyis, januártól a magyar nyelv a család és a templom falai közé szorul Ukrajnában.

Változás aligha lesz, ezért 2021 még inkább a teljes elszigetelődés éve lehet.

2020 elején

2020. februári felmérések
Ország barát1.png Ország barát2.png
Ország ellenség.png Ország vidék.png

A teljes felnőtt népesség átlagában az emberek több mint kétharmada az EU-t jelölte meg legfontosabb partnerként, a második helyezett Oroszország volt 12, a harmadik pedig az Egyesült Államok 8 százalékkal (jobb oldali ábrák).

Ellenség ide is kell:

  • Angela Merkel 2015. szeptember 1. óta.[Pro 1] Viszont amikor felmerült, hogy Martin Schultz lesz a kancellár, akitől félnek, mert nem nő, egy időre abbahagyták.
  • Soros György 2017. január végétől, amikor kiderült, hogy nem Soros támogatottja, Hillary Clinton lett az elnök, hanem Trump.
    • CEU 2017. februártól (Soros alapította)
  • pápa 2015. december 11-től: Bayer Zsolt: Sursum Corda.

USA

Vitás pontok az USA-val:[16]

  • az Oroszországból és a Kínából érkező fenyegetések
  • Magyarország kevésbé függjön az orosz gáztól
  • szeretnék, ha Magyarország az orosz agresszióval sújtott Ukrajna mellé állna.

Röviden az oroszbarátsággal van bajuk.

A Magnitsky törvény arról rendelkezik, hogy a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőktől és társaiktól megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. Orbán ellen két ilyen beadványt is benyújtottak, amelyben 8 személy kitiltását kérték:[17]

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István.

Korábban, 2014 novemberében a Microsoft-ügy kapcsán kitiltottak hat személyt az USA-ból: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (2021 nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár.

Az Európai Unió mint ellenség

Orbán barátai: Aleksandar Vučić, Andrej Babiš és Peter Pellegrini. Forrás és a személyek jellemzése: 444.hu

Brüsszel különösen fontos, mert a manicheusok hajdani ellensége, az Imperium Romanum szerepét játssza el.[Pro 2]

Orbán Viktor szándékosan provokálja az Európai Uniót. Ha a provokációra az Unió nem reagál, idehaza tesz a kormány valami rendkívül durva alapjogsértést, számítván arra, hogy az ellenzék az Európai Unió elé tárja, s elindulhat valami eljárás, vagy legalább néhány európai politikus kritikus véleményt mond. A lényeg, hogy az Európai Unió és Orbán Viktor szembenállása megjelenjék.[Pro 3]

  • 2019. október 9-én a törökök szíriai inváziója előtt az EU figyelmeztetni akarta Erdogant, de Orbán megvétózta.[18]
  • Magyarország megvétózta az EU-Afrika csúcs megállapodását[19]

A 2019-es EU-választáson Orbán ismét arra a lóra tett, ami már a Sargentini-jelentéskor sem lett befutó: a migrációra. Rejtély, miért, hiszen a migrációs nyomás megszűnt. Talán nincs jobb ötlete. Mindenesetre a tömeges migráció okozta válsághelyzetet félévenként szorgalmasan meghosszabbítja, holott a fidesz által hozott törvény feltételei már 2016 óta nem állnak fenn. A válsághelyzet okát 10 évre titkosították. A 2019 szeptemberi kormánnyilatkozat szerint azért kell meghosszabbítani, hogy ne is legyen migráció. (Mintha a válsághelyzet tartaná vissza a migránsokat.)


A pápa mint ellenség

NATO

Bár Magyarország igyekszik megfelelni annak az amerikai kérésnek, hogy 2024-ig jövedelme 2%-át fordítsa katonai kiadásokra, a magyar jogállamiság helyzete már kezd aggasztóvá válni a NATO számára is. Ennek leginkább kirívó példája a NATO és Ukrajna közötti hatékony együttműködést Oroszország ellen. A magyar fél a 2017-es nyelvtörvényre hivatkozik, amihez a NATO-nak semmi köze.[20]

Magyarország a NATO-t használja fel zsarolásra, ami kifejezi, hogy Budapestnek fontosabbak a saját érdekei, mint a szövetségesei. Mindezt teszi egy olyan helyzetben, amikor Ukrajna területi integritását fenyegeti Oroszország.

A NATO „a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elvein alapul.” „A résztvevők elkötelezik magukat a független intézmények megerősítésében.”

Az USA külügyminisztériumának 2019. áprilisi országjelentése is a demokratikus intézmények helyzetének romlását állapította meg, a média kisajátítását kritizálta, ezért Magyarországot a részben szabad, vagy nem szabad kategóriákba sorolják.

Külföldi támogatások

2020. Forrás: Facebook/Mi magyarok összetartozunk
Forrás: Facebook

Érthetetlen okból adunk pénzeket külföldieknek.

Források

Forrás: Erdélyi Katalin: 5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra. atlatszo.hu (2018. okt. 5.) Sargentinit a jelentés elfogadása óta pocskondiázza a magyar kormány.
A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu A szlovén miniszterelnök visszaszólt Orbánnak: a szlovének nem ilyen Európában akarnak élni.[21] Utóbb a szlovén parlament is elítélte a beavatkozást.[22]

„A” könyv:

  1. 197. oldal
  2. 184. oldal.
  3. 183. oldal.

Jegyzetek

  1. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 11.
  2. Kerner Zsolt: Megint nem Orbán Viktor felé megy a világ. 24.hu (2022. nov. 20.)
  3. Nyilas Gergely: Orbán szövetségesét legyőzve az atlantista tábornok nyerte a cseh elnökválasztást. telex.hu (2023. jan. 28.) Petr Pavel legyőzte Andrej Babišt.
  4. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei
  5. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei
  6. A NER kétféle külpolitikája. Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése YouTube (2022. dec. 17.) (videó)
  7. Bartha Dániel – Inotai Edit: Kell egy kiút a külpolitikai zsákutcából. Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (2022. dec. 1.)
  8. Panyi Szabolcs: Putyin hekkerei is látják a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket. telex.hu (2022. márc. 29.)
  9. Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  10. Magyari Péter: Ukrajna a magyar diplomácia legnagyobb küzdelme most (a Gruevszki-botrány után). 444.hu (2018. nov. 21.)
  11. Barátságért kitüntetést vett át az orosz külügyminisztertől. kormany.hu (2021. dec. 30.)
  12. Káncz Csaba: Budapest és Berlin ütközőpályán. privatbankar.hu (2022. aug. 29.)
  13. Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt. rtl.hu (2022. márc. 23.) 5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg.
  14. 14,0 14,1 Lengyel László: Lengyel László: Száz nap tévelygés: Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra. nepszava.hu (2022. júl. 30.)
  15. Rónay Tamás: Út a sötétség felé: kiiratkozunk Európából. nepszava.hu (2020. dec. 24.)
  16. Nagy Gergely Miklós: Megjelölte a vitás pontokat az USA és az Orbán-kormány közt az amerikai nagykövet. 24.hu (2020. jan. 2.)
  17. Több mint furcsa: Szijjártó belengette Orbán Amerikából történő kitiltásának a lehetőségét. hirklikk.hu (2021. nov. 26.)
  18. D. Kovács Ildikó: Az EU figyelmeztetni akarta Erdogant a szíriai hadműveletek miatt, de Magyarország megvétózta. 24.hu (2019. okt. 9.) Orbán az egész EU-t meg akarja bénítani?.
  19. Szily László: Így még sosem alázták meg a trollkodó magyar diplomáciát. 444.hu (2019. máj. 1.) Szijjártó megvétózta az EU-álláspontot az Izraelt elítélő ENSZ-határozathoz. Ennek ellenére egységes EU-álláspontként ismertették az ENSZ-gyűlésen, felsorolva a támogató 27 országot, és kihagyva Magyarországot..
  20. Szabó Dániel: „A NATO-ban is napirendre kell venni a magyar jogállamiság ügyét”. www.napi.hu (2019. ápr. 3.)
  21. Beszólt a szlovén miniszterelnök a magyar kormánynak az Orbán-karikatúra körüli diplomáciai botrány miatt. magyarnarancs.hu (2019. ápr. 8.) Marjan Šarec szlovén miniszterelnök, hogy a szlovénok „ilyen Európát nem akarnak”, és „nem fognak olyan Európát támogatni, ahol bárki is a másik fölött akar uralkodni”..
  22. Szegő Iván Miklós: Orbán a címlapon: elítélik a szlovén képviselők a magyar beavatkozást. 24.hu (2019. ápr. 25.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek