„Munka” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
70. sor: 70. sor:
   
 
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.
 
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.
  +
  +
== Fogalmak ==
  +
{{forr1|[https://www.hrportal.hu/jelentese/feher-es-kek-galleros-munka.html fehér és kék galléros munka]}}
  +
  +
; rózsaszín galléros munka: azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
  +
; kékgalléros munka: fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
  +
; fehérgalléros munka: a szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2023. június 4., 13:29-kori változata

A reálbérek alakulása
Reálkereset 15-22.jpg Reálkereset2 15-22.jpg

A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.

Átlagbérek és a miniszterelnökök fizetése Magyarországon és az EU-ban
EU átlagbérek21.png EU miniszterelnöki bérek22.png


Átlagkereset

EU átlagbérek.png

2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban 14 732 euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, 15 381 euró volt.[1]

Munkaidő

Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.[2]

Munkanélküliség

Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: Portfolio.hu

2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,[3] 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.[4]

2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[5]

A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.

2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[6] januárban lesz sztrájk. Nem lett.

Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[7] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[8]

2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[9] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[10]

A munkanélküliség definíciója

Forrás: Portfólió

Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.

A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.

2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[11]

Munkanélküli segély hossza.png

2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[12]

Minimálbér

2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).

Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.[13]

Ingázás

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.[14]

Munkaerő-helyzet a covid után

Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is.

Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.

Fogalmak

rózsaszín galléros munka
azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
kékgalléros munka
fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
fehérgalléros munka
a szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).

Jegyzetek

  1. Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
  2. Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  3. Juhász Vanessza: 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. merce.hu (2021. aug. 8.)
  4. Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.)
  5. 140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát. muon.hu (2021. jan. 2.)
  6. Gulyás Erika: Jogszerű a novemberi szociális sztrájk. nepszava.hu (2019. okt. 11.)
  7. Több mint 4 millió magyar dolgozik hazánkban. www.atv.hu (2018. nov. 28.)
  8. Szurovecz Illés: Majdnem 44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon. 444.hu (2019. nov. 5.)
  9. 2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  10. 2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  11. Akire még Orbán Viktor is hallgat: email aHangtól 2020. július 22.
  12. Aláírásgyűjtő helyek
  13. Teczár Szilárd: Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? www.lakmusz.hu (2022. okt. 11.)
  14. Bucsky Péter: Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. g7.hu (2023. márc. 9.)

Forrás

További információk

Kapcsolódó lapok