Donbász

A →Donyec-medence Donyeck és Luhanszk megyébe eső része.

Az elnevezés a Donyec-medence ukrán ill. orosz rövidítéséből származik (ukrán: Донецький вугільний басейн, orosz: Донецкий угольный бассейн).

A Donbászban a katonai konfliktus 2014. április elején kezdődött. Oroszbarát szeparatisták Moszkva aktív támogatásával elkezdték középületek, rádióállomások, rendőrségek és egyéb kulcsfontosságú objektumok elfoglalásával megbénítani az ukrán állam szerveinek működését.

A helyzet Petro Porosenko 2014. május 25-i – Oroszország által is elismert – megválasztását követően kezdett változni, politikai és katonai értelemben egyaránt. 2014. június folyamán az ukrán erők – a hadsereg erői és különféle önkéntes zászlóaljak vegyesen – gyors ütemben szorították vissza az elsősorban helyi és Oroszországból érkezett önkéntesekből álló szeparatistákat.

2014 augusztusában Oroszország reguláris haderővel is beavatkozott a konfliktusba. A végletekig leépült ukrán hadsereg két súlyos vereséget is elszenvedett, egyet augusztusban-szeptemberben Ilovajszknál, a másodikat 2015 februárjában Debalcevenél.

A két vereséget egy-egy fegyverszüneti megállapodás követte, ezek összefoglaló nevükön a minszki megállapodások. Teljes fegyvernyugvást a második sem hozott, arra azonban alkalmas volt, hogy jelentősen csökkentse a harcok intenzitását a kontaktvonal mentén. Oroszország oldaláról ez győzelem volt, hiszen a status quo alapján lényegében kiszakította Doneck és Luhanszk megye jelentős részét Ukrajna ellenőrzése alól. Ukrajna számára is létfontosságú volt a fegyverszünet, mert csak így tudott lélegzethez jutni, így lehetett stabilizálni az államot a forradalom, a Krím elvesztése és a két pusztító katonai vereség után.

Néhány hónappal később, 2015 nyarán a donecki szeparatisták még megkíséreltek egy újabb támadást Marjinkánál, ám ezt az ukrán hadsereg sikeresen visszaverte. A marjinkai harcokat követően követően a frontvonalak megmerevedtek, és nem is történtek érdemi területi változások a következő majdnem hét évben.

Maláj utasszállító gép

2014. július 17-én a Malaysian Airlines MH17 jelű, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata 10 km magasságban repült. Légtérzár 7900 m-ig volt, ahová vállról indítható rakétával nem lehet lőni. Néhány nappal előtte két ukrán katonai gépet is szokatlanul nagy magasságban ért rakétatalálat, ezeket az információkat azonban nem sikerült időben megerősíteni, így a légitársaságokat nem értesítették. Utólag derült ki, hogy a szeparatisták pár nappal korábban kaptak Oroszországból Buk-M1 rakétaindítóval felszerelt légvédelmi egységet, de nagy hatótávolságú radar nélkül, így nem tudták azonosítani a repülőgépet. Mivel nekik nem volt repülőgépük, azt gondolták, hogy ukrán katonai gépet látnak az irányító radarral.

A maláj Boeing 777-es fekete doboza 13:20 perckor rögzítette az utolsó adatokat, ekkor érte a gépet a rakétatalálat. A repülőgép segélyhívást vagy vészjelzést nem adott le, erre a pilótáknak nem volt idejük.

A tragédia után a brit Bellingcat nyílt forrású oknyomozó csoport a közösségi hálózatokon fellelhető fényképek és geolokáció segítségével képes volt azonosítani nemcsak a rakétát indító, 332-es oldalszámú Buk M1 járművet, de még azt a hozzávetőleges útvonalat is, ahogyan Oroszországból egy nyerges vontatón a Donyeck-medencébe szállították. A Bellingcat azt is feltárta, hogy az MH17-es tragédiája után a Buk-M1-et visszaszállították Oroszországba, azóta pedig nincs nyoma.

Ukránok által elkövetett népirtás a Donbászban

Putyin többször hivatkozott rá, többek között 2022. február 15-én Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Scholz utóbb nevetségesnek nevezte az állításokat.

A Donbászban 2014 óta folynak különböző intenzitású harcok. A becslések szerint azóta 14 ezer ember halt meg, köztük 4500 ukrán katona és 3000 civil. Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen. A különféle nemzetközi megfigyelő szervek (például az EBESZ vagy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala) jelentéseikben sem ejtenek szót egyszer sem népirtásról.

Az oroszok szerint azonban az ukrán politikai és katonai vezetés kimondottan a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban élő orosz anyanyelvű lakosok teljes kiirtására adott ki parancsot - ezt a nézetet pedig nem a háború indításakor kezdték el hangoztatni.

2022. február 12-én – miközben Oroszország Ukrajna megtámadására készült – a Donyecki Köztársaság elnöke, Gyenyisz Pusilin jelentette be, hogy több mint 130 tömegsírt fedeztek fel a Donyecki Népköztársaság területén, bennük „az ukrán agresszió következtében elhunyt civilek” holttesteivel.

Az ENSZ 1948 december 9-én kelt Genocídium-egyezménye – melyet a Szovjetunió is ratifikált – népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti.

Forrás

• Donbas (angol Wikipédia)