Politika:Személyi igazolvány

Lejáróban van a személyi igazolványom. Az ügyfélkapu e-mailben értesített róla. A fidesz nem sok jót tett ezzel az országgal, az ügyfélkapu ezen kevesek egyike.

Megjegyzés: Az e-mailben részletesen elmagyarázták az új lehetőségeket, hogyan újíthatom meg a jogosítványomat, pedig tudják, hogy nincs, soha nem volt jogosítványom. Arról viszont egy szó sem volt a levélben, mi kell a SZIG megújításához. Annyit írtak, hogy vigyem a „szükséges dokumentumokat”. Azért kezdtem olvasni a jogszabályokat, hogy megtudjam, mik ezek.

Ujjlenyomat

Annyit már tudtam, hogy ujjlenyomatot fognak venni. A feleségem ui. már korábban megújította a személyijét, és nem tudtak tőle ujjlenyomatot venni. Egyik ujjáról sem. Rejtély, miért. Ez porszem volt a gépezetben: az ügyintéző nem tudta, mit tegyen. Utóbb kiadták az igazolványt ujjlenyomat nélkül is (ahogy a törvényben szerepel is, de ilyen extrém esetre az ügyintéző nem készült fel).

Egy bűnügyi dokumentumfilmben láttam, hogy egy amerikai bűnöző megszökött a börtönből, új személyiséget csinált hamis papírokkal, és hogy ne bukjék le, savval lemaratta az ujjbegyeit. Nem sikerült – így is felismerték az ujjlenyomata alapján. A feleségemnek 70 év felett alighanem késő bérgyilkossá válnia, pedig adottsága van hozzá. 😄

2005-ben Sólyom László akkori köztársasági elnök nem akart elmenni az ENSZ közgyűlésére, mert az amerikai vízumhoz ujjlenyomatot kellett volna adnia. (Végül ENSZ-vízummal mégiscsak elment: ahhoz nem kellett ujjlenyomat.) 2019-ben egy EU-rendelet előírta a tagállamok számára az ujjlenyomatok eltárolását. (Ebben sem volt igaza, mint annyi másban sem, lásd alább. Az alkotmányjogászok ennek ellenére nagyon tisztelik.)

Törvényi háttér

A személyi igazolványhoz szükséges adatok nyilvántartását és az igazolvány kiadását egy 1992-es törvény és egy jóval későbbi, 2015-ös végrehajtási rendelet szabályozza (lásd a forrásoknál). Az idők során az adatok köre bővült, amik törvénymódosításokkal kerültek az eredeti törvénybe.

Ami engem nagyon meglepett: ezek a törvénymódosítások kivétel nélkül hatályukat veszítették. Ettől még az 1992-es törvényben benne maradtak a módosítások.

Ezek szerint amikor a törvény hatályát veszíti, a hatályvesztést kimondó törvénynek kell gondoskodnia a járulékos törvénymódosításokról. A hatályát veszített törvénynek maradhat „hagyatéka” más törvényekben?

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy törvénymódosítás az áfát akarja csökkenteni 27%-ról 25%-ra. Bár így lenne, de az EU-ban ez a felső határa az áfának. Kötelezettségszegési eljárás még nem indult az ügyben. Ezt meg lehet tenni egy olyan törvénnyel, ami a hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát is veszíti? Ez elég bizarr.

Nem tudom, hogyan lehet megkeresni azt a törvényt, ami egy másik törvényt hatályon kívül helyez, mert a Jogszabálynyilvántartó mindenütt a jogalkotási törvényre hivatkozik. Bízzam meg a Jogszabálynyilvántartóban: ha abban benne maradt a módosítás, akkor az hatályban van?

A köztisztviselői szakvizsgára azt tanultam, hogy a Magyar Közlöny és a Jogtár egyenrangú jogforrás. Ettől informatikusként kiráz a hideg. Itt egy történet, miért.

2000 körül történt. Országgyűlési választáson egy számlálóbizottság elnöke voltam. Megjelent két fiatalember szavazni. Testvérek voltak. Nem voltak a névjegyzékben, és elmondták, hogy ténylegesen nem ott laknak, ami a személyijükben van. Át akartuk őket irányítani, de azt mondták, hogy onnan irányították őket ide. Az adminisztrátor pedig azt mondta, felhívták őt a kerületi választási bizottságtól, hogy hagyjuk szavazni a két embert.

A problémát az okozta, hogy a Népességnyilvántartásban (ami alapján a szavazási névjegyzék készült) adminisztratív tévedés miatt más lakcím szerepelt, mint a személyi igazolványukban. A két nyilvántartás pedig egyenértékű.

A másik számlálóbizottság névjegyzékében benne voltak, de ott azért nem engedték őket szavazni, mert a számlálóbizottság a SZIG szerint ellenőrzi a lakcímet, és az nem stimmelt. Én pedig azért nem vettem fel őket a névjegyzékbe, mert a srácok elmondása szerint a SZIG szerinti cím nem jó. Ne tegyünk úgy, mintha a téves adat lenne a jó. Felhívtam a kerületi választási bizottságot, elmondtam a döntést (akkor még a számlálóbizottság nem volt alárendelve a választási bizottságnak), és hogy visszairányítom őket. A srácok azt mondták, hogy nem mennek vissza, akkor inkább nem szavaznak.

Megjegyzés: Adatot másolni elvi hiba, de néha technikai okok miatt kényszer. A számítógép lehetővé teszi, hogy ugyanazon a nyilvántartáson egyszerre többen dolgozhassanak egyidejűleg. A technikai kényszert az adatbázisok önállósága és működési biztonsága jelenti: nem lehet megengedni, hogy egy központi hiba miatt alrendszerek tucatjai váljanak működésképtelenné.

Édesanyám fogyóeszköz-könyvelő volt az ÁFOR-nál. Többen könyvelték ugyanazt a fogyóeszközt, hiszen nagy volt a forgalom az országos hálózat miatt. Mindenkinek külön kartonja volt minden fogyóeszközről. A beérkező számlákat valamelyikük lekönyvelte, és minden hónapban „zártak”: összemásolták a kartonokat, és az árak összeadásával ellenőrizték és keresték meg a másolási hibákat. A hibakeresés miatt gyakran túlóráztak záráskor. Ezt lehet megúszni ma már a számítógép használatával.

Amikor az ember meghosszabbítja a személyi igazolványát, ellenőrzik, hogy jók-e az ott tárolt másolat-adatok. Bár tőlem csak a lakcímkártyát kérték, a TAJ- és adókártyát nem.

Nyilvántartott adatok

Egy 2015-ös törvény a TAJ-szám és adószám tárolását írja elő a személyi igazolvány adatai mellett. A törvénynek ez a része 2016. jan. 3. óta nem hatályos. A TAJ- és adószám átkerült a tárolóelembe, de nem néztem utána, milyen jogszabály alapján.

Egy 2019-es salátatörvény a személyi számot és lakcímet rendeli nyilvántartandónak, és létrehozza a szolgáltatásazonosítót, ami egy véletlen szám. A három adat utóbb átkerült a tárolóelembe – itt sem tudom, milyen törvény alapján. A 2019-es törvény 2020. jan. 2-án hatályát vesztette.

Valamelyik köztisztiselői vizsgára azt tanultam, hogy a személyi szám, a TAJ-szám és az adószám soha nem kerülhet egy nyilvántartásba.

Megjegyzés: A rendszerváltáskor mindhárom nyilvántartásban a személyi számot használták. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki, hogy az egységes nyilvántartás alkotmányellenes: a hármat szét kell választani.

A vizsga utáni országgyűlési választáson számlálóbizottsági elnök voltam. Csak az lehetett a számlálóbizottság tagja, akinek választójoga volt. Ennek ellenőrzésére a személyi számot használták.

A választott tagoknak pénz járt, ami adóköteles volt, és TB-t is kellett fizetni utána. Vagyis kellett a TAJ- és adószám is a számlálóbizottsági megbízáshoz.

Megjegyzés: A választott számlálóbizottsági tagok megbízólevelén mindhárom azonosító szerepelt, amiből kettő sem lehetne egy lapon.

A köztisztviselői szakvizsga Alkotmánybíróságról szóló részét Sólyom László írta. Azt nem tudtuk meg a tananyagból, mire való az Alkotmánybíróság, viszont minden piszlicsáré ügyet be kellett (volna) magolni, amiben az Alkotmánybíróság ellentétbe került az Antall-kormánnyal.

Na ennyit Sólyom Lászlóról.

Tárolóelemnek nevezik a nyilvántartáshoz kapcsolódó, számítógépben biztonságosan tárolt, személyes adatokat tartalmazó tárolót. A már említett EU-rendelet honosításaként hozta létre egy 2020-as salátatörvény, és az EU-rendelettel összhangban előírta két ujjlenyomat és egy fénykép elhelyezését benne. A törvény az 1992-es eredeti törvényt módosította, és 2022. szept. 2-án hatályát vesztette; az 1992-es törvény módosítása hatályban maradt.

Forrás

• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (Nytv). 9. § (7)
• 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól

További információk

• Bródy János: Személyi igazolvány (az elsők közül). YouTube (2009. jún. 5.) (videó)