„EP-választás 2024.” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az ellenzéki választók 70–80 százaléka összefogást akar. Ha van összefogás, akkor mintegy 10 százalékponttal megnő a részvételi hajlandóság, és ez 4:1 arányban az ellenzéki szavazókat mozgósítja inkább. 3% lesz a különbség a fidesz és a közös ellenzék között a biztos szavazók között: 10 mandátum jut a fidesznek, 10 az ellenzéknek, 1 a Mi Hazánknak. A Kutyák ez esetben átpártolnak az ellenzékhez, és nem jutnak mandátumhoz. |
Az ellenzéki választók 70–80 százaléka összefogást akar. Ha van összefogás, akkor mintegy 10 százalékponttal megnő a részvételi hajlandóság, és ez 4:1 arányban az ellenzéki szavazókat mozgósítja inkább. 3% lesz a különbség a fidesz és a közös ellenzék között a biztos szavazók között: 10 mandátum jut a fidesznek, 10 az ellenzéknek, 1 a Mi Hazánknak. A Kutyák ez esetben átpártolnak az ellenzékhez, és nem jutnak mandátumhoz. |
||
| − | Ha az ellenzék nem fog össze, hanem külön-külön indul, akkor a Fidesznek 12–13 mandátumot lehet jósolni |
+ | Ha az ellenzék nem fog össze, hanem külön-külön indul, akkor a Fidesznek 12–13 mandátumot lehet jósolni {{vél|(lesz az 14 is)}}, és bejut a Kétfarkú Kutya Párt is, mert most a szavazói olyan emberekből állnak, akik nagyobbrészt az ellenzékkel elégedetlenek, és ezt azzal mutatják ki, hogy rájuk szavaznak, mellettük pedig a Mi Hazánk is be fog jutni. |
Külön induláskor nem fognak megszűnni a mandátum nélkül maradt ellenzéki pártok, ahogy a Momentum sem szűnt meg, pedig 2014-ben nem jutott mandátumhoz sem az EP-, sem az országgyűlési választáson, sőt, utóbbin 2018-ban sem. {{vél|És nem szűnt meg az LMP sem, pedig 2014-ben nem kapott EP-mandátumot.}} |
Külön induláskor nem fognak megszűnni a mandátum nélkül maradt ellenzéki pártok, ahogy a Momentum sem szűnt meg, pedig 2014-ben nem jutott mandátumhoz sem az EP-, sem az országgyűlési választáson, sőt, utóbbin 2018-ban sem. {{vél|És nem szűnt meg az LMP sem, pedig 2014-ben nem kapott EP-mandátumot.}} |
||
A lap 2023. október 15., 05:59-kori változata
A fidesz várhatóan a Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsoportba lép be.[1] E csoport tagja a lengyel Jog és Igazságosság pártja (PiS), vezetője Jarosław Kaczyński.
Esélyek 2023. október közepén
Az ellenzéki választók 70–80 százaléka összefogást akar. Ha van összefogás, akkor mintegy 10 százalékponttal megnő a részvételi hajlandóság, és ez 4:1 arányban az ellenzéki szavazókat mozgósítja inkább. 3% lesz a különbség a fidesz és a közös ellenzék között a biztos szavazók között: 10 mandátum jut a fidesznek, 10 az ellenzéknek, 1 a Mi Hazánknak. A Kutyák ez esetben átpártolnak az ellenzékhez, és nem jutnak mandátumhoz.
Ha az ellenzék nem fog össze, hanem külön-külön indul, akkor a Fidesznek 12–13 mandátumot lehet jósolni (lesz az 14 is), és bejut a Kétfarkú Kutya Párt is, mert most a szavazói olyan emberekből állnak, akik nagyobbrészt az ellenzékkel elégedetlenek, és ezt azzal mutatják ki, hogy rájuk szavaznak, mellettük pedig a Mi Hazánk is be fog jutni.
Külön induláskor nem fognak megszűnni a mandátum nélkül maradt ellenzéki pártok, ahogy a Momentum sem szűnt meg, pedig 2014-ben nem jutott mandátumhoz sem az EP-, sem az országgyűlési választáson, sőt, utóbbin 2018-ban sem. És nem szűnt meg az LMP sem, pedig 2014-ben nem kapott EP-mandátumot.
Jegyzetek
- ↑ Deutsch Tamás: Vélhetőleg megvan az európai pártcsalád, ahova a Fidesz tartozni fog. Spirk József 24.hu (2023. júl. 15.)