„Néphatalom” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen. |
A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen. |
||
+ | |||
+ | == Bucharini alkotmány == |
||
+ | Az alaptörvény tartalmazza a nép jogát a közvetlen hatalomgyakorláshoz – kivéve szinte minden fontos témát. Népszavazással nem lehet módosítani a {{vél|nem a nép által}} létrehozott alkotmányt. Népszavazási kérdés nem érintheti a {{vél|nem a nép által meghozott}} költségvetést. Népszavazással nem lehet {{vél|nem a nép által megkötött}} nemzetközi szerződést módosítani. Népszavazással nem lehet módosítani a választásról szóló törvényt sem, pedig a jelenlegi hatalom éppen a rossz (nem arányos) választási törvénynek köszönheti az „alkotmányozó” ⅔-os parlamenti többségét. |
||
+ | |||
+ | Más szóval: a parlament bármilyen ügyben korlátozhatja a néphatalmat – elég belevenni a kérdést az alkotmányba. |
||
+ | |||
+ | Az alaptörvény tehát nemcsak hogy nem tölti be a képviselőket korlátozó funkcióját, hanem épp ellenkezőleg: a képviselők korlátozzák a nép hatalmát. |
||
+ | |||
+ | '''A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.''' |
||
[[Kategória: Jog]] |
[[Kategória: Jog]] |
A lap 2023. november 12., 12:45-kori változata
Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.
Európa minden államában – a Vatikán kivételével – néphatalom van. A nép a hatalmát általában képviselői útján, megbízással, meghatalmazással gyakorolja, de megteheti közvetlenül is: ez a népszavazás. (A nép közvetlen hatalomgyakorlásának másik formája a választás, a képviselők megbízása, amit szintén lehet speciális népszavazásnak tekinteni.) Ezt az alaptörvény is tartalmazza.
A nép – a hatalom birtokosa – a megbízáskor megmondja, a képviselő mit tehet a nevében. Az alkotmány ennek a megbízásnak az írásba foglalt változata. Vagyis az alkotmány korlátozza a képviselők – a parlament – jogait. Ebből következik, hogy alkotmányoznia a népnek kell: a parlamentnek nincs joga alkotmányozni.
- Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.
A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében. A népet erről meg sem kérdezték, sőt, még a nép ellenzéki képviselőit sem. Az alaptörvényt egy 3 tagú bizottság terjesztette be a parlamentnek minden egyeztetés nélkül – pedig a jogalkotásról szóló törvény egyszerű törvények esetén is előírja az egyeztetést az érintettekkel. Ez esetben az egész nép érintett.
A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.
Bucharini alkotmány
Az alaptörvény tartalmazza a nép jogát a közvetlen hatalomgyakorláshoz – kivéve szinte minden fontos témát. Népszavazással nem lehet módosítani a nem a nép által létrehozott alkotmányt. Népszavazási kérdés nem érintheti a nem a nép által meghozott költségvetést. Népszavazással nem lehet nem a nép által megkötött nemzetközi szerződést módosítani. Népszavazással nem lehet módosítani a választásról szóló törvényt sem, pedig a jelenlegi hatalom éppen a rossz (nem arányos) választási törvénynek köszönheti az „alkotmányozó” ⅔-os parlamenti többségét.
Más szóval: a parlament bármilyen ügyben korlátozhatja a néphatalmat – elég belevenni a kérdést az alkotmányba.
Az alaptörvény tehát nemcsak hogy nem tölti be a képviselőket korlátozó funkcióját, hanem épp ellenkezőleg: a képviselők korlátozzák a nép hatalmát.
A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.