Vida Ildikó

2014 májusában a NAV szoftvert vásárolt a Microsoft Hungary-tól, a Microsoft magyarországi leányvállalatától. A leányvállalat – más nagy informatikai cégekhez hasonlóan – csak viszonteladókon keresztül köt megállapodást, közvetlenül a végfelhasználóval nem. A megállapodást Vida Ildikó akkori NAV-elnök írta alá.

A szerződést egy, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodás terhére kötötték. A keretmegállapodásban több szállító cég szerepel, a beszerző (ez esetben a NAV) ezek közül választhatja ki azokat, amiket bevon a meghívásos eljárásba.

A meghívásos eljárásban az 1,82 milliárd forint összegű beszerzést a Racionet Zrt. nyerte el. A beszerzés tartalma többek között 8820 darab Office Standard 2013, 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomag és még 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftver volt.

A Microsoft belső vizsgálata szerint a megbízásban több százmillió forintos különbség mutatkozott a valós és a papírokon feltüntetett összegek között.

2014 nyarán korrupciós okokra hivatkozva az Egyesült Államok Vida Ildikót és néhány másik személyt eltiltott az országba való beutazástól. Bár a vizsgálatba az FBI-t is bevonták, a jelek szerint a mai napig nem derült ki, hogy a pénz kinél landolt. A magyar ügyészség vizsgálatot indított, aminek keretében december végén jogsegélykérelemmel az amerikai igazságügyi tárcához. A válasz 2015 augusztusában érkezett meg, ezután az ügyészség úgy döntött, nem folytat vizsgálatot az ügyben.

A Microsoft Hungary kormányzati üzletágának vezetője Sagyibó Viktor volt, akinek 2016 elején a Microsoft felmondott. A szakma erre már felkapta a fejét, mivel a Microsoft igen jó 2015-ös évet zárt.

A Microsoft magyarországi képviselete 2017 őszén felbontotta szerződéseit több hazai viszonteladójával. A nagy ügyfeleket kiszolgáló terjesztési partnereik közül a négyből három céggel: a Humánsoft Kft.-vel, az Euro One Zrt-vel és a Racionet Zrt.-vel.

Sagyibó Viktor a Microsofttól a Humánsoft Kft. tulajdonosánál, a 4IG Zrt-nél lett vezető annak ellenére, hogy a Microsoft megfelelőségi előírásai szerint egy meghatározott ideig tilos lett volna elhelyezkednie a céggel kapcsolatban álló kormányzati szervnél vagy minisztériumnál. Ez volt az oka a viszonteladókkal kötött szerződések felmondásának.

2017 novemberében a Miniszterelnökség miniszteri biztosának neveztek ki.

Ugyanebben az időben Romániában hasonló vizsgálatot végzett a Microsoft, amiben 9 minisztert találtak érintettnek. és ami ott kormányválságot eredményezett, és az ügy kapcsán több személyt börtönbüntetésre ítéltek.

Források

• Microsoft-botrány: Az adóhatóságnál robbanhatott a bomba. napi.hu (2018. jan. 22.) Bár a Microsoftot nagyon nem szeretem, ez nem az ő, hanem a kormány botránya. Épp ellenkezőleg: a Microsoft volt korrekt az ügyben..
• Új fordulat a kitiltási botrányban: megjött a válasz Amerikából. hvg.hu (2016. szept. 28.)