„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
A titkos információgyűjtés az állam egyik legsúlyosabb beavatkozása az egyén magánszférájába. A titkosszolgálati eszközök politikai célú felhasználása újságírókkal szemben nem pusztán a sajtószabadságot sérti, hanem súlyosan gyengíti a korrupció és más hatalmi visszaélések feltárásának lehetőségét is. |
A titkos információgyűjtés az állam egyik legsúlyosabb beavatkozása az egyén magánszférájába. A titkosszolgálati eszközök politikai célú felhasználása újságírókkal szemben nem pusztán a sajtószabadságot sérti, hanem súlyosan gyengíti a korrupció és más hatalmi visszaélések feltárásának lehetőségét is. |
||
2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelem érkezett a szolgálatoktól a minisztériumba, és – láss csodát – mindegyik esetben megkapták az engedélyt. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2026. július 28., 02:07-kori változata
Magyarországon 6 titkosszolgálat van:
- Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – belső elhárítás, kémelhárítás, alkotmányos rend védelme
- Információs Hivatal (IH) – külföldi hírszerzés
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) – lehallgatások, technikai megfigyelés, titkos információgyűjtés támogatása
- Nemzeti Információs Központ (NIK) – a különböző szolgálatok információinak összesítése, elemzése
- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
- Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) – korrupció, szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés
Az első négy (a polgári titkosszolgálatok) 2022-ben Rogán Antal felügyelete alá kerültek. A NIK 2022-ben alakult meg, az IH korábban Szijjártó Péter alá tartozott. Az NVSZ maradt Pintér Sándor felügyelete alatt.[1]
Személyiségi jogok
A legsúlyosabb nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről ma főszabály szerint nem független bíró, hanem egy politikai szereplő, az igazságügyi miniszter dönt.
A titkos információgyűjtés az állam egyik legsúlyosabb beavatkozása az egyén magánszférájába. A titkosszolgálati eszközök politikai célú felhasználása újságírókkal szemben nem pusztán a sajtószabadságot sérti, hanem súlyosan gyengíti a korrupció és más hatalmi visszaélések feltárásának lehetőségét is.
2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelem érkezett a szolgálatoktól a minisztériumba, és – láss csodát – mindegyik esetben megkapták az engedélyt.
Jegyzetek
- ↑ Spirk József: Rogán megfogalmazta, mi a titkosszolgálatok legfontosabb feladata. 24.hu (2022. máj. 18.)
Forrás
- Német Szilvi: Rogán alatt került a szuper-titkosszolgálat élére, Magyar Péter most menesztette. 444.hu (2026. júl. 2.) A NIK vezetőjét, Hatala Annát.
- Weiler Vilmos: Magyar Péter kirúgta négy magyar titkosszolgálat vezetőit. telex.hu (2026. jún. 12.) AH, IH, NBSZ, katonai.
- Riba István: Pártállamtól pártállamig: a Kádár-rendszert idézve dolgoztatja a Fidesz a titkosszolgálatokat. hvg.hu (2026. ápr. 4.) A titkosszolgálatok története a rendszerváltástól kezdve.