„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
16. sor: 16. sor:


2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelem érkezett a szolgálatoktól a minisztériumba, és – láss csodát – mindegyik esetben megkapták az engedélyt.
2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelem érkezett a szolgálatoktól a minisztériumba, és – láss csodát – mindegyik esetben megkapták az engedélyt.

Aki titkos megfigyelés célpontja volt, többnyire nem tudja meg, hogy az állam megfigyelte, és azt sem, milyen indokkal, milyen eszközzel és milyen terjedelemben történt mindez. Az érintett a jogkorlátozás pillanatában nem tud védekezni, hiszen nem is tud arról, hogy az állam beavatkozik a magánéletébe. Éppen ezért az előzetes kontroll mellett utólagos garanciákra is szükség van. Ennek egyik legfontosabb eleme az információs kárpótlás: amikor a titok fenntartását már nem indokolja valós nemzetbiztonsági érdek, az államnak tájékoztatnia kell az érintettet arról, hogy megfigyelték, milyen eszközökkel, mennyi ideig és milyen indok alapján. Csak így válik lehetővé, hogy az érintett utólag ellenőrizhesse és szükség esetén vitathassa az állami beavatkozás jogszerűségét.

A magyar jog nem írja elő, hogy az állam a megfigyelés lezárulta után kötelező jelleggel tájékoztassa az érintettet a vele szemben alkalmazott titkos megfigyelésről. Így az érintettek legfeljebb véletlenszerűen – például egy adatszivárgás következtében – szerezhetnek tudomást arról, hogy megfigyelték őket, ahogy ez a [[Pegazus]]-botrányban is történt.

Az információs kárpótlás fő akadálya az, hogy titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat védett titokként minősítik. Ezekhez az érintettek csak úgynevezett megismerési engedéllyel férhetnek hozzá. Ez a jogintézmény kizárólag a megismerés korlátozott lehetőségét biztosítja, a minősítést nem oldja fel. Az érintett a megszerzett információt nem hozhatja nyilvánosságra, sőt arról senkivel sem beszélhet jogszerűen. Mindez azt a benyomást keltheti, hogy legalább egy szűk körű információs kárpótlás rendelkezésre áll. A gyakorlatban azonban a szolgálatok csak akkor bírálják el a kérelmet, ha az érintett előre meg tudja jelölni a róla szóló minősített irat iktatószámát, miközben arra a kérdésre, hogy egyáltalán kezelnek-e róla minősített adatot, és ha igen, milyen azonosító alatt, a „nemzetbiztonsági szervek műveleti nyilvántartásának átvilágíthatatlanságához fűződő érdek” miatt nem adnak választ.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz 2021-ben benyújtott 106 megismerési engedély iránti kérelmet egyetlen esetben sem bírálták el pozitívan.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap jelenlegi, 2026. július 28., 03:26-kori változata

Magyarországon 6 titkosszolgálat van:

Az első négy (a polgári titkosszolgálatok) 2022-ben Rogán Antal felügyelete alá kerültek. A NIK 2022-ben alakult meg, az IH korábban Szijjártó Péter alá tartozott. Az NVSZ maradt Pintér Sándor felügyelete alatt.[1]

Személyiségi jogok

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Hüttl Tivadar – Szabó Máté: A jogállam egy Tisza-kormány alatt is ott kezdődik, ahol a titkosszolgálat sem áll a törvény felett. hvg.hu (2026. júl. 27.)

A legsúlyosabb nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről ma főszabály szerint nem független bíró, hanem egy politikai szereplő, az igazságügyi miniszter dönt.

A titkos információgyűjtés az állam egyik legsúlyosabb beavatkozása az egyén magánszférájába. A titkosszolgálati eszközök politikai célú felhasználása újságírókkal szemben nem pusztán a sajtószabadságot sérti, hanem súlyosan gyengíti a korrupció és más hatalmi visszaélések feltárásának lehetőségét is.

2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelem érkezett a szolgálatoktól a minisztériumba, és – láss csodát – mindegyik esetben megkapták az engedélyt.

Aki titkos megfigyelés célpontja volt, többnyire nem tudja meg, hogy az állam megfigyelte, és azt sem, milyen indokkal, milyen eszközzel és milyen terjedelemben történt mindez. Az érintett a jogkorlátozás pillanatában nem tud védekezni, hiszen nem is tud arról, hogy az állam beavatkozik a magánéletébe. Éppen ezért az előzetes kontroll mellett utólagos garanciákra is szükség van. Ennek egyik legfontosabb eleme az információs kárpótlás: amikor a titok fenntartását már nem indokolja valós nemzetbiztonsági érdek, az államnak tájékoztatnia kell az érintettet arról, hogy megfigyelték, milyen eszközökkel, mennyi ideig és milyen indok alapján. Csak így válik lehetővé, hogy az érintett utólag ellenőrizhesse és szükség esetén vitathassa az állami beavatkozás jogszerűségét.

A magyar jog nem írja elő, hogy az állam a megfigyelés lezárulta után kötelező jelleggel tájékoztassa az érintettet a vele szemben alkalmazott titkos megfigyelésről. Így az érintettek legfeljebb véletlenszerűen – például egy adatszivárgás következtében – szerezhetnek tudomást arról, hogy megfigyelték őket, ahogy ez a Pegazus-botrányban is történt.

Az információs kárpótlás fő akadálya az, hogy titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat védett titokként minősítik. Ezekhez az érintettek csak úgynevezett megismerési engedéllyel férhetnek hozzá. Ez a jogintézmény kizárólag a megismerés korlátozott lehetőségét biztosítja, a minősítést nem oldja fel. Az érintett a megszerzett információt nem hozhatja nyilvánosságra, sőt arról senkivel sem beszélhet jogszerűen. Mindez azt a benyomást keltheti, hogy legalább egy szűk körű információs kárpótlás rendelkezésre áll. A gyakorlatban azonban a szolgálatok csak akkor bírálják el a kérelmet, ha az érintett előre meg tudja jelölni a róla szóló minősített irat iktatószámát, miközben arra a kérdésre, hogy egyáltalán kezelnek-e róla minősített adatot, és ha igen, milyen azonosító alatt, a „nemzetbiztonsági szervek műveleti nyilvántartásának átvilágíthatatlanságához fűződő érdek” miatt nem adnak választ.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz 2021-ben benyújtott 106 megismerési engedély iránti kérelmet egyetlen esetben sem bírálták el pozitívan.

Jegyzetek

  1. ↑ Spirk József: Rogán megfogalmazta, mi a titkosszolgálatok legfontosabb feladata. 24.hu (2022. máj. 18.)

Forrás

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Titkosszolgálat&oldid=39328”