Kormányzati vegzálás

Ez a szócikk olyan ügyekről szól, amikor a kormány a hatalmával visszaélve a polgárai politikai szabadságát korlátozza.

A kormány elsődleges feladata az érdekegyeztetés (lenne) a cégek és a lakosság között az ország minden fontos kérdésében. Ettől nemzet a nemzet, ettől érezzük egy közösség tagjának magunkat.

Az Orbán-kormány fejében meg sem fordul ez a lehetőség. Számukra a hatalom öncél, és a saját gazdagodásukat szolgálja. Érdeket egyeztetni legfeljebb akkor hajlandók, ha az ő érdekük kerül veszélybe.

Alaptörvény

Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség nem alkotmány. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett.

Alkotmány készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság túlnyomó részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak. A jogokat korlátozni csak mások jogai miatt, érdekütközés esetén szabad. Ez a liberális demokrácia lényege.

Demokráciában a hatalom is alá van vetve a törvényeknek. Demokráciában az alkotmány azt szabályozza, mit tehet meg a hatalom a rend érdekében anélkül, hogy a szabadságot túlságosan korlátozná.

Az 1989-es konszenzusos alkotmány

A rendszerváltáskor kialakult konszenzusos alkotmány az összes parlamenti képviselő ⅔-ához kötötte a felhatalmazást. 1989-ben senki sem számított rá, hogy egy többpárti országban a kormánypártok meg tudnak szerezni ennyi szavazatot. Pedig már 1994-ben ez történt: az MSZP–SZDSZ koalíciónak megvolt a ⅔-os többsége.

A törvényt nem a szövege, hanem a tartalma, célja szerint kell érteni és alkalmazni. Ez több évezredes jogelv. A ⅔ célja pedig az, hogy fontos döntéseket ne lehessen ellenzéki beleegyezés nélkül meghozni. Ezért a Horn-kormány úgy döntött, hogy önként korlátozza a hatalmát a törvény céljának megfelelően, és csak 80%-os többséggel hoz meg olyan törvényeket, amiket az Alkotmány eredetileg csak ⅔-os többséghez kötött.

A fidesznek nincsenek (ilyen) gátlásai.

A Horn-kormány is készített alkotmánytervezetet (Vastagh Pál irányításával), de az önmaga számára előírt 80%-os támogatást nem tudta elérni az akkori ellenzékkel, ezért végül nem került a parlament napirendjére.

A Horn-kormány felelős és demokratikus kormány volt. Nem a politikája miatt (az mindig vitás napi kérdés), hanem mert tiszteletben tartotta a vele egyet nem értők véleményét is, és nem akarta rájuk kényszeríteni a magáét. Tisztában volt vele, hogy azok felett is van hatalma, és azok érdekeit is képviselnie kell, akik nem értenek vele egyet.

Az alaptörvény bevezetése

Elfogadásról nem lehet beszélni, csak erőszakos kikényszerítésről. Betű szerint módja volt rá a fidesznek, a jog tartalma szerint nem.

Az alaptörvény eredetileg a Szent Koronából akarta levezetni a felhatalmazást. A helyzet paradox voltát jól mutatja, hogy ez ellen éppen az egyházak tiltakoztak. A neofiták mindig pápábbak a pápánál.

Az 1989-es alkotmányt eleve ideiglenesnek szánták, és volt benne egy rendelkezés, hogy az új, „igazi” alkotmányt majd népszavazással kell elfogadni. A fidesz-kényszer egyik lépése az volt, hogy az alaptörvény bevezetése során módosították az 1989-es alkotmányt, és eltörölték ezt az előírást.

Valószínűleg meg tudták volna szerezni a támogatást, hiszen népszavazáson elég az egyszerű többség. A hozzáállásukat jól mutatja, hogy meg sem próbálták.

Nem az alaptörvénybe való rendelkezések

Az alaptörvény későbbi módosításai során napi megfontolásból kerültek rendelkezések az egypárti alkotmányba, melyeknek semmi közük az együttéléshez.

• Az alaptörvény előírja az egykulcsos személyi jövedelemadót. Lehet vitatkozni, hogy melyik a jó, de mindkettővel együtt lehet élni. Nem alkotmányba való.
• Az alaptörvény szerint Magyarország keresztény ország. Miután nem tudni, ez mit jelent, bajt (egyelőre) nem okoz, viszont önmagának mond ellen: az embereket nem lehet vallási meggyőződésük szerint megkülönböztetni.

A napi politikai megfontolások:

• Az alaptörvény rendelkezéseit nem lehet népszavazással megváltoztatni.
• Az alaptörvény „erősebb”, mint az EU-jogszabályok rendelkezései.

Példák a kormányzati vegzálásra

• Sarkadi Zsolt: Pert nyert a Kétfarkú Kutya Párt: továbbra is ingyenes marad a közterületi aláírásgyűjtés. 444.hu (2018. nov. 9.)
• Albert Ákos: 140 ezren kötöttek rohamtempóban lakástakarék-szerződést, mielőtt a kormány bedarálta volna a rendszert. 444.hu (2018. nov. 8.) 26 óra telt el a benyújtás és a kihirdetés között. Közben Áder alapítványa kapott félmilliárd forintot.
• Még a pesti fideszesek fele is ellenzi a hajléktalanok vegzálását. nepszava.hu (2019. okt. 12.)

Források

• Magyari Péter: Alaptörvény-módosítás: nyugi, nem leszünk gyarmat. 444.hu (2013. aug. 19.) De, leszünk.