„Hibrid demokrácia” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/12/09/fasiszta-hazugsagok-miert-hiszik-el-vegul-azt-is-amirol-tudjak-hogy-csak-ok-talaltak-ki|tit=Fasiszta hazugságok: miért hiszik el végül azt is, amiről tudják, hogy csak ők találták ki?|aut=Herczeg Márk|date=2020-12-10}} |
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/12/09/fasiszta-hazugsagok-miert-hiszik-el-vegul-azt-is-amirol-tudjak-hogy-csak-ok-talaltak-ki|tit=Fasiszta hazugságok: miért hiszik el végül azt is, amiről tudják, hogy csak ők találták ki?|aut=Herczeg Márk|date=2020-12-10}} |
||
| − | * {{CitWeb|url=https://tldr.444.hu/2018/07/27/ebbol-tenyleg-rendszervaltas-lett|tit=Ebből tényleg rendszerváltás lett|aut=Magyari Péter|date=2018-07-27|misc=A fidesz fő célja a hatalmon levők személyes üzleti érdekeinek előmozdítása. Viták nincsenek, mert a politika a hatalmon levők magánügyévé vált. A törvények magánérdekeket szolgálnak. A fidesznek nincs ideológiája, csak ellenségei vannak.}} |
+ | * {{Osztott}} {{CitWeb|url=https://tldr.444.hu/2018/07/27/ebbol-tenyleg-rendszervaltas-lett|tit=Ebből tényleg rendszerváltás lett|aut=Magyari Péter|date=2018-07-27|misc=A fidesz fő célja a hatalmon levők személyes üzleti érdekeinek előmozdítása. Viták nincsenek, mert a politika a hatalmon levők magánügyévé vált. A törvények magánérdekeket szolgálnak. A fidesznek nincs ideológiája, csak ellenségei vannak.}} |
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2018/07/31/filippov-gabor-a-hibrid-ellenforradalom-kora/|aut=Filippov Gábor|tit=A hibrid ellenforradalom kora|date=2018-07-31}} |
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2018/07/31/filippov-gabor-a-hibrid-ellenforradalom-kora/|aut=Filippov Gábor|tit=A hibrid ellenforradalom kora|date=2018-07-31}} |
||
* {{youtube|3MLvEuxCX0o|Az ellenzék felmondta a látszatdemokrácia alkuját|date=2018-12-22}} |
* {{youtube|3MLvEuxCX0o|Az ellenzék felmondta a látszatdemokrácia alkuját|date=2018-12-22}} |
||
A lap 2020. december 11., 11:15-kori változata
Attól hibrid, hogy formailag demokrácia, tartalmilag diktatúra. Más nevei: illiberális demokrácia, versengő autoriter rezsim (Steven Levitskyen és Lucan Way), irányított demokrácia, féldemokrácia. Az Európai Unióban Magyarországon kívül Lengyelország ilyen.
Az autokraták új felismerése, hogy a demokratikus intézményeket nem kell feltétlenül megsemmisíteni: meg is lehet „hekkelni” azokat. A hatalmon lévők rendszerszinten megsértik a törvények uralmát, a hatalmi ágak szétválasztását, a kiegyensúlyozott pártverseny követelményeit, a nemzeti, vallási és életmódbeli kisebbségek jogait, vagy éppen a sajtó- és szólásszabadságot. Ezek az „illiberális demokráciák”.
Az új autokraták minden lehetséges módon megszegik a joguralom szellemét és informális szabályait, folyamatosan kiskapukkal élnek, de amíg lehet, ragaszkodnak a formális törvényességhez, és kerülik a nyílt elnyomást. A demokrácia jelszavai és intézményei a leghatékonyabb fegyverek a demokrácia ellen.
A hibrid demokráciában az ellenzék meghatározó vezetői gyakran kooptálnak, vagyis zsarolás, megvesztegetés hatására, esetleg egyszerűen a „kibekkelés” szándékától vezérelve a rendszer díszleteivé, passzív vagy akár aktív támogatóivá válnak.
Választások
A demokrácia legegyszerűbb definíciója: egy olyan rendszer, ahol békésen leváltható a kormány. Az illiberális demokrácia célja viszont, hogy olyan szabályokat hozzon, amelyeket betartva képtelenség a békés váltás.[1]
A hatalom elvileg békésen leváltható, mert rendszeres időközönként választásokat tartanak, de az intézményi környezet szinte behozhatatlan előnybe hozza a hatalmon lévőket (egyenlőtlen játéktér):
- az elvileg semleges állami intézmények pártos megszállása
- diszkriminatív jogalkalmazás
- az állami forrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés
- a hatalom médiatúlsúlya.
A hibrid demokráciát a fentiek ellenére meg lehet buktatni a választásokon. Európai példák: Ukrajna (1994), Albánia (1997), Horvátország (2000), Macedónia (2016). (És Fehér-Oroszország 1994-ben, de ott az új hatalom is diktatúrát vezetett be.) A megbuktatáshoz azonban kevés a parlamenti felszólalás és a sajtótájékoztató-politizálás.
A teljes diktatúrához vezető lépések
- „Távolítsd el az igazságot” (építsd le a független sajtót)
- „Hozz létre magadnak ellenséget”
- „Oszd szét saját embereidnek, ami nem a tiéd” (az állami vagyont)
- a bíróságok függetlenségének teljes bedarálása
- a paramilitáris csapatok (kopaszok) szabadon engedése
- a magyarság felemelése (kommunikációs szinten) az egész világ fölé.
Most (2020.november) a harmadik lépésnél tartunk.[2][3][4]
Jegyzetek
- ↑ Zoltai Ákos: „Megszületett az ellenzéki választó”. nepszava.hu (2019. okt. 12.) Interjú Haraszti Miklóssal.
- ↑ Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése
- ↑ Zes stappen naar een dictatuur (hollandul)
- ↑ Diagnose: corruptie (hollandul)
Források
- Herczeg Márk: Fasiszta hazugságok: miért hiszik el végül azt is, amiről tudják, hogy csak ők találták ki? 444.hu (2020. dec. 10.)
- ⏣ Magyari Péter: Ebből tényleg rendszerváltás lett. tldr.444.hu (2018. júl. 27.) A fidesz fő célja a hatalmon levők személyes üzleti érdekeinek előmozdítása. Viták nincsenek, mert a politika a hatalmon levők magánügyévé vált. A törvények magánérdekeket szolgálnak. A fidesznek nincs ideológiája, csak ellenségei vannak..
- Filippov Gábor: A hibrid ellenforradalom kora. 24.hu (2018. júl. 31.)
- Az ellenzék felmondta a látszatdemokrácia alkuját. YouTube (2018. dec. 22.) (videó)
- Lakner Zoltán: Az Orbán-rendszer nem az, ami volt, de rosszabb még lehet. 168ora.hu (2018. dec. 21.)