„Rabszolgatörvény” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
18. sor: 18. sor:
   
 
== Benyújtás ==
 
== Benyújtás ==
  +
Az Alkotmánybíróság - még az alaptörvény elfogadása előtt - több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/1068615_ertelmezni-vagy-felreertelmezni|tit=Értelmezni vagy félreértelmezni?|date=2015-09-05}}</ref>
  +
 
A magyar parlament Házszabálya<ref group="házszabály">{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=A14H0010.OGY&mahu=1|tit=10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről|work=Wolters Kluwer|date=2014-02-13}}</ref> szerint törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be.<ref group="házszabály">31. § (2)</ref> Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament.
 
A magyar parlament Házszabálya<ref group="házszabály">{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?dbnum=1&docid=A14H0010.OGY&mahu=1|tit=10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről|work=Wolters Kluwer|date=2014-02-13}}</ref> szerint törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be.<ref group="házszabály">31. § (2)</ref> Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament.
   

A lap 2018. december 20., 00:36-kori változata

Sablon:Építés alatt Sablon:Aktuális

Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve[1] módosításáról.[2] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be.

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.

A törvényjavaslat 8. §-a szerint:

Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”

Benyújtás

Az Alkotmánybíróság - még az alaptörvény elfogadása előtt - több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.[3]

A magyar parlament Házszabálya[házszabály 1] szerint törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság vagy egyéni képviselő nyújthat be.[házszabály 2] Az előbbi kettő számára előírás a hatástanulmány készítése – más szóval a szakmai egyeztetés az érintett szervezetekkel. A politikai egyeztetés fóruma a parlament.

A Házszabály alkotói abból indultak ki, hogy egyéni képviselő csak kisebb, keveseket érintő törvényt fog benyújtani. 2010 óta azonban gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek a törvények.

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek ezt fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[4]

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja van arra, hogy döntsön.[5]

Jegyzetek

  1. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
  2. Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz): T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
  3. Értelmezni vagy félreértelmezni? nepszava.hu (2015. szept. 5.)
  4. https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
  5. http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

Források

Házszabály:

Kapcsolódó szócikkek