„Rabszolgatörvény” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
24. sor: 24. sor:
 
A jogalkotási törvény<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000130.TV|tit=2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról|work=Wolters Kluwer|date=2010-11-29}}</ref> szerint
 
A jogalkotási törvény<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000130.TV|tit=2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról|work=Wolters Kluwer|date=2010-11-29}}</ref> szerint
 
<poem>
 
<poem>
17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell…
+
17. § (1) A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell…
   
 
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
 
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
 
 
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
 
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
 
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
 
 
ab) környezeti és egészségi következményeit,
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
 
 
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
ab) környezeti és egészségi következményeit,
 
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
 
 
 
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
 
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
 
 
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
 
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
 
</poem>
 
</poem>

A lap 2018. december 20., 01:18-kori változata

Sablon:Építés alatt Sablon:Aktuális

Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve[1] módosításáról.[2] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be.

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.

A törvényjavaslat 8. §-a szerint:

Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”

Benyújtás

2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét.[3][4] Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények.

Az Alkotmánybíróság – még az alaptörvény elfogadása előtt – több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.[5]

A jogalkotási törvény[6] szerint

17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell…

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
   aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
   ab) környezeti és egészségi következményeit,
   ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek ezt fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[7]

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja van arra, hogy döntsön.[8]

Jegyzetek

  1. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
  2. Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz): T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
  3. Somfai Peter: Törvény-keresztapák. fuhu.hu (2018. júl. 19.)
  4. Király András: A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya. index.hu (2011. máj. 30.) „A nemzeti együttműködés kormánya kormányzásának elmúlt egy évében számtalan törvényt egyéni képviselői indítvánnyal nyújtottak be, kikerülve a kötelező egyeztetéseket.”
  5. Értelmezni vagy félreértelmezni? nepszava.hu (2015. szept. 5.)
  6. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Wolters Kluwer (2010. nov. 29.)
  7. https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
  8. http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

Források

Házszabály:


Kapcsolódó szócikkek