„Szociális kérdések” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
13. sor: 13. sor:
 
</poem>
  
</poem>
 
}}
  
}}
  +
  +
A módosítás előtti szöveg:
  +
{{idézet|2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.}}
   
 
== Számok ==
  
== Számok ==

A lap 2022. október 19., 19:58-kori változata

Forrás: HVG

Jobboldali vagyok: konzervatív liberális. Nem szeretek szociális kérdésekkel foglalkozni, ellenben örülök, hogy vannak akik szeretnek. Helyettem. Mert én is tudom, hogy kell.

Ha az Orbán-kormány így folytatja, lehet, hogy baloldali leszek. Pedig nem akarom.

2022. október közepén egy salátatörvénybe[1] rejtve a fidesz ki akar vonulni a szociális ellátásból. Az 1993. évi III. törvény javasolt új 2. §-a:[2]

„

(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.

”

A módosítás előtti szöveg:

„ 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. ”

Számok

A tomboló vírusjárvány közepén, amikor a világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a covid járványban, a kormány fel akarja számolni a hajléktalanok kórházát, hogy irodaházat építsen a helyére.[3]

2017-ben az EuroStat úgy mérte, hogy magyarok 31,9 százaléka él súlyos nélkülözésben. Ez kétszer akkora szám, mint amit a KSH publikált. Ezzel az EU-ban hátulról a negyedik helyen állunk, épp csak megelőzve Görögországot, és jóval Románia és Bulgária előtt.[4]

2013 és 2017 között egy háztartás átlagosan 70 ezer forinttal többet spórolhatott volna, mint a rezsicsökkentéssel befagyasztott árakon, mert a gázár csökkent a világpiacon. Volt is egy magyar cég, amelyik a rezsiár alatt akarta adni a gázt, de a fidesz nekiment, és visszakozott.[5]

Az Orbán-kormány még a rászorultaktól is lop: a vörösiszap-katasztrófa áldozatai az összegyűjtött pénznek mindössze 13%-át kapta meg, a többit a fidesz „közcélokra” fordította.[6]

2019-ben december közepéig 37-en fagytak meg, január 5-ig 74-en, január 20-ig 95-en. Sokan nem is szabad ég alatt, hanem fűtetlen lakásokban.[7] Ebből már nemzetközi felháborodás is lett.[8]

„ Van még olyan ország, ahol a minimálbér adóköteles, de a futballista 500 millióig adómentes? ”
– Facebook/Zsombor Petróczki

Az Orbán-kormány idején évi 8%-os reálbér-növekedések voltak.[9]

Létminimum

Forrás: Facebook/Architektúra

Az Eurostat és a KSH más módszertannal számolja a létminimum alatt élőket. Az Eurostat létminimum alattinak tekinti, aki az alábbi 13 tételből legalább 5-öt nem engedhet meg magának:

  1. váratlan kiadások finanszírozása
  2. évente egy hét nyaralás
  3. minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
  4. hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
  5. az otthona melegen tartása
  6. egy autó
  7. az elhasznált bútorok cseréje
  8. az elhordott ruhák lecserélése újakra
  9. két pár cipő, a saját méretében
  10. hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
  11. rendszeres kikapcsolódás
  12. havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
  13. internet-hozzáférés

A KSH szerint Magyarországon az emberek 14,5%, az Eurostat szerint 31,9% él létminimum alatt. Ez az EU-ban hátulról a 4. Görögország, Bulgária és Románia előtt. Görögországot kevéssel előzzük meg, az utolsó két országban 50%-nál többen élnek létminimum alatt.

A magyar helyzet javul: 2014-ben még 41% élt súlyos nélkülözésben. A mienknél nagyobb javulást egyedül Máltán mértek.

A KSH 2015 óta nem közöl létminimum-adatokat. 2020-ban egy egyszemélyes háztartás szegénységi küszöbe havi 116 ezer forint volt.[10]

Demográfia

Forrás: Facebook/Csillag Tamás
Az új családvédelmi programot népszerűsítő plakát, melynek fotója két éve nyertes mém volt Spanyolországban. Forrás: Euronews

A munkaképes (25–64 éves) lakosság a teljes népesség 55,3%-a, a nyugdíjasok (65 éven felüliek) aránya 19,7%.[11]

4,1 millió háztartás van, átlagosan 2,36-an élnek bennük, az eltartottak átlagos száma 1,33. Közel 9,7 millióan élnek magánháztartásban.[12]

Orbán Viktor az Országházban, az Idősügyi Tanács alakuló ülésén kitért az európai demográfiai válságra is, amelyről szerinte az „európai politikai gondolkodást béklyóba szorító politikai korrektség” miatt nem lehet „kellő kendőzetlenséggel” beszélni.

Álláspontja szerint az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen, márpedig Európának ez jelenleg nem megy, ám többségben vannak az erre a helyzetre adott rossz válaszok, mint például a bevándorlás politikája, amit a kormányfő rossz dolognak, kockázatosnak, nehézségeket hozónak tart.

Az „erkölcsileg helyes magatartás” ehelyett a családpolitika alkalmazása, valamint az, hogy ha kevés a munkaerő, akkor meg kell nézni, hogy az adott közösségeken belül hol vannak rejtett munkaerő-tartalékok, akik nem elég képzettek.[13]

A vastagon szedett rész náci gondolkodásmód.

Orbán 7 éve alatt nem nőtt a gyerekszülés hajlandóság az előtte levő 7 évhez képest. Sőt, némileg csökkent.[14] 2022-ben még mindig kevesebb a születésszám, mint 2009-ben, viszont a termékeny korban levők száma még jobban csökkent, így a termékenységi ráta 1,32-ről 1,59-re nőtt, ami kicsit magasabb az EU-átlagnál.[15]

A demográfia három lábon áll: termékenység, halálozás, vándorlás. Csehországban mind a három egy kicsit több, mint nálunk, és nem is fogynak. A szlovákok sem. Ez számunkra sem elérhetetlen. Az 1,8-es termékenységi ráta elérhetőnek tűnik, de az egészségügyet jelentősen kéne javítani.[16]

Az abortusztilalomnak nincs akkora hatása, mint sokan hiszik, mert csak előrehozza a nem tervezett szülést, aztán az emberek megtanulnak védekezni, és jön a visszaesés.

1981-ben volt a demográfiai csúcs 10,7 millió fővel, azóta visszaesés van.

A házasságok számában ugyan van növekedés az együttélések miatt. A házasságkötéseknek ösztönzést adott a családalapítási hitel, de a babák száma nem nőtt, inkább a pocakos házasságkötéseké.

A családtámogatási rendszer kudarcos, ennek ellenére van támogatottsága a társadalomban, ezért lehet ennyi pénzt költeni rá.

Magyarország egyedüli abban, hogy az értelmiségnek több gyereke születik átlagosan, mint a szakmunkásoknak. Ez viszont lassítja a felfelé áramlást.

2019. márciusában – a Soros-Juncker plakátokról a figyelmet elterelendő – előálltak egy új „családvédelmi programmal”, ami ugyanabból indul ki, amiből a fidesz mindig. Azt hiszik, hogy csak megfelelő helyre kell tenni megfelelő összeget. Tenyészhitellel akarják megoldani a demográfiai kérdést.[17] Közben nincs elég gyermekorvos, az iskolai oktatás mélyponton van, a lakásárak nőnek. A CEU gendertudománnyal foglalkozó tanszékének Bécsbe kellett költöznie, pedig ez a tudomány mondhatná meg a tennivalókat.

„ Az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.[18] ”
– Matolcsy György

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Semjén Zsolt: Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2022. okt. 18.) 4. o.
  2. ↑ Szadai Levente: „Mindenki gondoskodjon magáról!” – a kormány salátatörvényben hárítja a társadalomra a szociális válság költségeit. merce.hu (2022. okt. 19.)
  3. ↑ Farkas György: Karácsony Gergely: Ez eszelős, embertelen politika! 24.hu (2021. márc. 26.)
  4. ↑ Kétszer annyi súlyosan nélkülöző magyart talált az Eurostat, mint a KSH. hvg.hu (2017. dec. 12.)
  5. ↑ Lehúzza az állam a gázfogyasztókat. index.hu
  6. ↑ Oros Bence: Elvették az adományokat a tragédia áldozataitól – hiába adakoztak az emberek. pestibulvar.hu (2019. júl. 20.)
  7. ↑ Tíz nap alatt 21 ember fagyott halálra, már 95-re emelkedett az áldozatok száma. 168ora.hu (2020. jan. 20.)
  8. ↑ Nemzetközi botrány lett Orbánék leggyalázatosabb tétlenkedéséből. hirhugo.hu (2020. jan. 21.)
  9. ↑ Nyakunkon az államcsőd? Róna Péter és Pogátsa Zoltán vitája YouTube (2022. szept. 2.) (videó) 1:40:00.
  10. ↑ Teczár Szilárd: Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? www.lakmusz.hu (2022. okt. 11.)
  11. ↑ Portfólió, 2020. január 17.
  12. ↑ 1.2.1.1 A háztartások főbb adatai. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 4.) 2011-es adatok.
  13. ↑ A kormány ezentúl is megőrzi a nyugdíjak értékét. Miniszterelnöki Kabinetiroda (2014. okt. 1.)
  14. ↑ Eredménytelen az orbáni demográfia. hvg.hu (2019. jan. 31.) Nem nőtt a gyerekvállalási kedv az Orbán előtti időszakhoz képest.
  15. ↑ Élveszületések és teljes termékenységi arányszám (KSH, 2022. szeptember 2.)
  16. ↑ Nagy Gergely Miklós: Bár megállítható a népességfogyás Magyarországon, Orbán célja elérhetetlen. Interjú Kapitány Balázzsal 24.hu (2022. szept. 12.)
  17. ↑ Ésik Sándor: Tenyészhitelekkel nem lehet megállítani a népességcsökkenést. azonnali.hu (2019. márc. 10.)
  18. ↑ Matolcsy György kritizálta a kormány népesedési politikáját. magyarnarancs.hu (2019. aug. 6.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Szociális_kérdések&oldid=27051”