„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés

A lap 2019. január 7., 10:05-kori változata

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8,^{[Mt 1]} legfeljebb 12 óra,^{[Mt 2]} de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben^{[Mt 3]} vagy részmunkaidőben^{[Mt 4]}). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.^[1]

Fogalmak

Általános munkarend

A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,^{[Mt 5]} de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend^{[Mt 6]}).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).^{[Mt 7]} Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend

Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:

munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,^{[Mt 8]} és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.^{[Mt 9]}

Rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.^{[Mt 10]}

Bővebben: #A rendkívüli munkavégzés szabályai

Munkaidőkorlátok

A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb^{[Mt 11]} és 12 óránál több^{[Mt 12]} nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.^{[Mt 13]} Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.^{[Mt 14]}

A kifizetés ideje

A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.

Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A rendkívüli munkavégzés szabályai

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.^[2]

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.^{[Mt 15]} Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.^{[Mt 16]}

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.^[3]

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.^[4]

Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.^[5]

A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében

Sablon:Aktuális

A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.

A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.^[6]

A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”^[7]

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.^[8]

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.^[9]^[10]

Bővebben: Túlóratörvény

Források

2018-as törvényjavaslat (2018. december 6.)
Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 ISBN 963 222 801 4

A munka törvénykönyve

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)

↑ 92. § (1)
↑ 92. § (2)
↑ 92. § (4)
↑ 92. § (5)
↑ 96. § (1)
↑ 96. § (2)
↑ 97. § (2)
↑ 97. § (4)
↑ 97. § (5)
↑ 107. §
↑ 99. § (1)
↑ 99. § (2) a)
↑ 99. § (2) b)
↑ 92. § (2) a) és 99. § (3) a)
↑ 108. § (1)
↑ 108. § (2)

Jegyzetek

↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
↑ 2012. évi I. törvény 108. § (3) bek.
↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
↑ https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt
↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

Kapcsolódó szócikkek

Munkaidő

További információk

[1] 92. § (1)

[2] 92. § (2)

[3] 92. § (4)

[4] 92. § (5)

[6] 96. § (1)

[7] 96. § (2)

[8] 97. § (2)

[9] 97. § (4)

[10] 97. § (5)

[11] 107. §

[12] 99. § (1)

[13] 99. § (2) a)

[14] 99. § (2) b)

[15] 92. § (2) a) és 99. § (3) a)

[17] 108. § (1)

[18] 108. § (2)

[5] Új munkajogi kézikönyv 174. old.

[16] Új munkajogi kézikönyv 174. old.

[19] 2012. évi I. törvény 108. § (3) bek.

[20] 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.

[21] 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.

[22] ttp://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf

[23] ttp://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf

[24] ttps://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/

[25] ttps://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt

[26] ttp://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

[Mt 1]

[Mt 2]

[Mt 3]

[Mt 4]

[1]

[Mt 5]

[Mt 6]

[Mt 7]

[Mt 8]

[Mt 9]

[Mt 10]

[Mt 11]

[Mt 12]

[Mt 13]

[Mt 14]

[2]

[Mt 15]

[Mt 16]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.<ref>Új munkajogi kézikönyv 174. old.</ref>
+A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.<ref group="Mt">108. § (1)</ref>
 Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a [[#Munkaidőkorlátok|munkaidőkorlátok]].
+Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.<ref group="Mt">108. § (2)</ref>
-A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.<ref>2012. évi I. törvény 108. § (1) bek.</ref>
-(kivéve elemi csapás esetén).<ref group="Mt">108. § (3) a)</ref>
-Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.<ref>2012. évi I. törvény 108. § (2) bek.</ref>
 Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő