Kamu oldalak

Forrás: Facebook

Az álhírek olyan hamis információk, amelyek formájukban az igaz híreket utánozzák, de tartalmukban hamisak. A definícióval az a baj, hogy az álhírekben is van igazság, és az igaz hírekben is lehet torzítás.

Gyakori jellemzői: a szerző, a dátumozás és a hivatkozások hiánya, a beazonosíthatatlan vagy szintén dezinformációs forrásokra mutató linkek és a valódi híroldalakat utánzó URL-cím (kamu oldalak). Az álhírek jellemzően egyoldalúak, vagyis az érintetteknek nem kínálják fel azt a lehetőséget, hogy elmondják a maguk verzióját.

„	A legtöbb álhír ott van, ahol a legtöbb elbukott sajtóper is van. És ez pedig a kormánypropagandához sorolható sajtótermékeknél van.	”

Az internetről fontos tudni, hogy az információfogyasztónak is van felelőssége.

A legtöbb ilyen kamuoldal esetében lehetetlen megállapítani, ki az üzemeltetője. Nincs impresszumuk, a domainbejegyzésnél nem közlik a nevüket, és „természetesen” a médiahatóságnál sem regisztrálják magukat a hivatalos sajtótermék-nyilvántartásba. Sok esetben tapasztalható törekvés a dezinformációra.

Ez az oldal kiegészíti a HVG és az urbanlegends átverős oldalainak listáját. Kamuoldalak ezek is:

• index-hirek.me
• hirado.me
• otpercpiheno.com (bevallottan kamuoldal, lásd a linket)
• hir24.net (bevallottan kamuoldal, lásd a linket)
• FMR-PRESS

A .me tartomány Montenegróé. Eleve gyanús, ha egy magyar újságot Montenegróban jegyeznek be.

Az álhírek leggyakoribb témái:

• a nyugdíj csökkentése, megszüntetése, a nyugdíjkorhatár emelése
• az EMIR nevű szoftver állami megvásárlása, majd a következő nap a tulajdonos váratlan halála

Az álhíreket gyakran kormánypárti politikusok szájába adják, bár ők sohasem mondtak ilyet.

Orosz média Európában

Magyarországon két ismertebb álhírgyártó- és terjesztő weboldal működik: az oroszhirek.hu és a vadhajtasok.hu. Ezek az oldalak rendszeresen közlik le szó szerint az EU-ban dezinformációs tevékenységük miatt letiltott orosz hírszolgáltatókról (RT, Sputnik News) származó anyagokat. Az ismertebb szájtok tevékenységét számos slamposan összeeszkábált weboldal (például a maivilag.com vagy a hirextra.info) egészíti ki. Ezek az álhíroldalak szinte kizárólag a Facebookon fejtik ki a működésüket, de ezeket olykor néhány Fidesz-közeli sajtóorgánum (Origo, Magyar Nemzet, HírTV, Mandiner, Pesti Srácok), sőt a közmédia (hirado.hu) is átveszi.

Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok orosz propagandisták megkérdőjelezhető hitelességű állításait bizonyított tényként mutatják be és fecskendezik a magyar nyilvánosságba.

Az Átlátszó feltérképezte az orosz dezinformációs médiumok kapcsolatait. A magyarok:

Példák hiteltelen állítások tényként történő keretezésére a kormánymédiában. Egy etikusan eljáró lap csak abban az esetben hagyja el a címben a forrásmegjelölést, ha megfelelően alátámasztott, hiteles tényeket közöl. A megszólaló feltüntetése nélkül ugyanis a kijelentés bizonyított ténynek tűnik. Forrás: Átlátszó

• alternativhirek.com
• elemi.hu
• hirextra.info
• itthonrolhaza.hu
• kimondottigazsagok.com
• magyarforum.info
• magyarforum.info
• magyartudat.com
• maivilag.com
• origo.hu
• oroszhirek.hu → ENSZ
• titkokszigete.hu
• v4na.com
• vadhajtasok.hu
• vilaghelyzete.com – a tárhelyszolgáltató Google 2022. február 28-án félrevezető információkra hivatkozva törölte az oldalt.

A 10 leggyakrabban hivatkozott orosz dezinformációs cikk/Facebook poszt közül 3 egy SBG Buddha álnéven publikáló nyíregyházi tanárhoz köthető.

Dezinformáció

A dezinformáció állami szereplő által, szándékosan, megvezető céllal a valóság valamelyik elemét torzító vagy téves kontextusba helyező információ.

Megjegyzés: Pl. Russian Today, Szputnyik: ezeket az orosz állam dezinformációs céllal hozta létre és finanszírozza. Ukrajnáról a saját véleményüket terjesszék, a nyugati állampolgárokat bizalmatlanná tegyék a saját vezetőikkel, intézményeikkel szemben. Ezek az EU területén nem tudnak sugározni, lekapcsolták a youtube-ról, Twitterről, Facebookról, és a Google sem nagyon találja meg őket.

Védekezés:

• a szlovákok összegyűjtötték a dezinformációs oldalakat, megnézték, milyen cégek hirdetnek ott, és megkeresték a hirdetőket, hogy mit szólnak hozzá, hol jelennek meg a hirdetéseik. Ez megfosztotta a dezinformációs oldalakat a hirdetési bevételeik egy részétől. A Political Capital hasonlót csinált itthon: észrevették, hogy a dezinformációs lapok a covidról áttértek a háborús álhírekre. Merthogy kattintásra mennek.
• a litvánok önkéntesekkel trollkodják a trollokat, akik nem Nobel-díjasok, és nem is meggyőződésből csinálják, hanem (nem túl sok) pénzért.

Dezinformáció Magyarországon

Egy alkotmánybírósági határozat elvárja a közvélemény „teljeskörű és tárgyilagos”, illetve „teljeskörű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű” tájékoztatását. Kampány idején viszont legitimálja a választók érzelmeire és indulataira hatni akaró kommunikációt akkor is, ha az nem valós.

Jogi következménye egy esetben van a dezinformációnak: ha egy személy jó hírnevét sérti. Ilyenkor rágalmazás miatt lehet perelni. Ha a valótlanság a sajtóban jelenik meg, helyreigazítást lehet kérni.

A médiatörvény szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja többek között a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, illetve az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás. Ettől azonban nagyon messze vagyunk, ha az közszolgálati média terjeszt valótlanságokat.

Facebook

Az önkormányzati választás után a kommunikációs szakemberek gyorsan kiderítették, hogy az ellenzék (jobb híján) sokkal hatékonyabban használta a közösségi oldalakat, mint a kormánypárt. Úgy tűnik az ellenlépés az ellenzéki csoportok szétverése

• álhírekkel, rémisztgetéssel, kamuoldalakkal (lásd a fenti listát)
• jelentéktelen, de népszerű hírek posztolásával (tipikus példa a migránsalagút)
• múltbeli hírek megosztásával, amiknek sokszor kevés a jelenbeli fontosságuk.

Feltehető, hogy az ilyen hírek jó részét fideszes trollok gyártják, és esetleg ők is kezdik megosztani, de sajnos sok gyanútlan követőjük van az ellenzéki csoportokban.

Ugyancsak az önkormányzati választás óta jelentősen megszaporodott a bulvárlapokból idézett cikkek száma. Ez azért baj, mert a címeknek sokszor közük sincs a tartalomhoz, és sokan csak a címet olvassák el.

Kádár János

Ellenzéki körökben terjed egy hamisított fénykép: a Kádár-kor szereplőinek fejét maiakkal helyettesítik.

• 

  Eredeti

• 

  Hamisított

Egy másik – ugyancsak hamisított – képen Kádár János Kövér Lászlóval van egy képen.

Forrás

• Bajomi-Lázár Péter – Horváth Kata: Két médiarendszer Magyarországon – az álhírekről szóló újságírói diskurzusok tükrében. www.lakmusz.hu (2023. jan. 4.) 📝
• álhír (magyar Wikipédia)
• Sajtótermékek listája NMHH
• domain.hu egy domain adatai
• who is
• https://www.isitdownrightnow.com/ (él-e egy gép)
• Fact-checking
• IFCN (International Fact-Checking Network)

Hírek:

• Álhírfelismerő-rendszert fejlesztenek magyar kutatók. 24.hu (2023. jan. 11.)
• Szopkó Zita – Sarkadi Nagy Márton: Nyíregyházi tanár szerkesztette az orosz propaganda miatt törölt álhíroldalt. atlatszo.hu (2022. aug. 25.)
• Political Capital: Az „online trollok” köszönik, jól vannak – főleg Magyarországon. pcblog.atlatszo.hu (2022. máj. 5.)
• Tábor Áron: Így mérgezi meg Putyin a nyugati demokráciákat. magyarnarancs.hu (2019. dec. 21.) Másodlagos fertőzés: álinformációk bejuttatása hiteles forrásokba.
• Dévényi István: Kádár János ránk tekint, és elégedetten bólogat. magyarhang.org (2019. júl. 22.)

Álhíreket leleplező oldalak

• Itt a nagy átverős lista: weboldalak, melyeknek soha ne higgyen el semmit. hvg.hu (2019. dec. 5.)
• Urban legends
• Szkeptikus wiki
• Lakmusz
• AFP

Lejárató kampányok az ellenzék ellen

• Teczár Szilárd: Cseh Katalin vezetése alatt egyetlen forint EU-s támogatást sem kapott a cége. magyarnarancs.hu (2021. okt. 1.)
• Az Origó ellen is pert nyert Gréczy Zsolt. dkp.hu (2021. júl. 7.) Összesen 21 sajtópert nyert meg.

Kapcsolódó lapok

• Az ördög ügyvédje