„Politika:Inzultáció 2023. november” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia.<ref group="nsz">9. § (1) és 39. § (1)</ref> Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, '''a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja'''. |
A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia.<ref group="nsz">9. § (1) és 39. § (1)</ref> Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, '''a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja'''. |
||
| − | : {{megj|Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – |
+ | : {{megj|Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.}} |
A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez. |
A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez. |
||
A lap 2023. november 12., 11:36-kori változata
Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?
Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. Még az sem tisztázott, ki kezdeményezhet nemzeti konzultációt, milyen kérdéseket lehet feltenni (a népszavazásra szigorú korlátok vannak), ki vehet részt a konzultáción, hogyan számolják össze a válaszokat (amiket nem lehet szavazatoknak tekinteni), mikor érvényes a konzultáció, milyen következményekkel jár (kinek mit kell tennie az eredménytől függően).
A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia.[nsz 1] Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja.
- Megjegyzés: Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.
A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.
A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.[1]
Jegyzetek
- ↑ A népszavazás kezdeményezését sok más módon is gátolja a jelenlegi hatalom: az alaptörvény a legtöbb fontos kérdésben tiltja a népszavazást. A nem tiltott kérdéseket hol a Nemzeti Választási Bizottság, hol a bíróság, hol az Alkotmánybíróság kaszálja el. Ilyen pl. a Fudan Egyetemről, az oktatásról vagy az akkumulátorgyárakról kezdeményezett népszavazás.
Forrás
- Nemzeti konzultáció (magyar Wikipédia)
- 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. december 23.
- ↑ 9. § (1) és 39. § (1)