Politika:Inzultáció 2023. november

A kérdések

1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást

Az EU ajánlást tett a rezsitámogatások eltörlésére az óriási költségvetési hiány csökkentésére.

Az EU már évek óta sok pénzzel támogatja a rezsicsökkentést pl. az épületek szigetelésére kiírt pályázatokkal.

Az EU-tagállamok jóval több rezsitámogatást adnak az állampolgáraiknak, számtalan formában. A magyar komány ezúttal is különutakon jár a saját támogatási módjával, ami tarthatatlanná vált az energiaárak növekedésekor és a 2021 novemberében aláírt új orosz gázszerződéssel. A magyar rezsicsökkentés a gazdagoknak kedvez: ahány villany- és gázórája van valakinek, annyiszor veheti igénybe a kedvezmémyt.

2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

Nemcsak az EU, de a kormány is el akarja eltörölni a kamatstopot. Az Orbán-kormány nemrégiben vállalta, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, lehetővé teszi a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetését, továbbá megkezdi a lakossági kamatstop felülvizsgálatát.

3. Brüsszel meg akarja szüntetni az extraprofitadót

Az unió csak az extraprofitadó felülvizsgálatát kérte a magyar kormánytól.

Az extraprofitadónak a neve is rossz: nem a profitot, hanem a bevételt adóztatja sokszor veszteséges cégeknél is, amiknek nincs is profitjuk. A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:

• út- és vasútépítés – 46,4%
• cementgyártás – 41,8%
• gyógyszergyártás – 40,7%
• veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
• jogi tevékenység – 33,1%.

Kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból. Ő engedte meg nekik.

4. Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Az unió nem akar migránsgettókat létrehozni, épp ellenkezőleg - szigorítani akarja a jelenlegi rendszert. Ennek lényege az lenne, hogy a külső határra érkező személyek egy részét a jövőben „előszűrnék” egy kötelező határrendészeti eljárás keretében.

A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket, ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.)

Az Orbán szerint példaértékű magyar migránspolitika árnyoldala a letelepedési kötvény, ami az egyik legnagyobb kormányszintű korrupciós ügy volt 2013–17 között.

Gettókat a magyar kormány akar létrehozni az akkumulátorgyárakba toborzott távol-keleti munkásokkal. Ők akkor is gettóban fognak élni, ha a kormány nem hívja őket migránsoknak.

5. A Brüsszel által palesztin szervezetekhez juttatott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

A kormány azt kérdezi, nem kell-e leállítani a palesztin szervezetek támogatását.

Az EU sohasem támogatta a Hamaszt. Ettől függetlenül lehet, hogy a segélyszállítmányok egy kis része a kezükre jutott, elvégre nekik is jól jön az élelmiszer, a gyógyszerek, és ami a humanitárius segélyekben van. A magyar kormányból Magyarországon is hiányzik a szociális érzék, minden együttérzés a szegényekkel és nyomorúságban élőkkel, így könnyen mondja, hogy le kell állítani a segélyeket. Külföldi egyházaknak és sportszervezeteknek jut magyar segély, nemcsak magyarok által lakott területeken és országokban.

Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?

Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. Még az sem tisztázott, ki kezdeményezhet nemzeti konzultációt, milyen kérdéseket lehet feltenni (a népszavazásra szigorú korlátok vannak), ki vehet részt a konzultáción, hogyan számolják össze a válaszokat (amiket nem lehet szavazatoknak tekinteni), mikor érvényes a konzultáció, milyen következményekkel jár (kinek mit kell tennie az eredménytől függően).

A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia. Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja.

Megjegyzés: Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.

A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.

A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.

Forrás

• Kékes Viktória: Amint várható volt, hazugságokkal és csúsztatásokkal van tele az újabb nemzeti konzultáció. szeged.hu (2023. nov. 18.)
• Bajnai Marcell: Egymillió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtésére készül az aHang és az Egységes Diákfront. magyarnarancs.hu (2023. okt. 31.)
• Nemzeti konzultáció (magyar Wikipédia)
• 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. december 23.

Kapcsolódó lapok

• nemzeti konzultáció
• néphatalom