„Államadósság” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
||
| + | [[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]] |
||
[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png|none|800px]] |
[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png|none|800px]] |
||
[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png|none|1400px]] |
[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png|none|1400px]] |
||
A lap jelenlegi, 2024. október 22., 07:05-kori változata
Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.
A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).
Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza. Viszont ez az előny sokba került, amikor a tőkepiacon olcsón lehetett volna hitelt felvenni.
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.
Forrás
- K. Kiss Gergely: Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk. 24.hu (2024. jan. 12.) Külföldi eladósodás.
- Weiler Vilmos: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. (2023. dec. 29.)
- 📝 Surányi György: Súlyos hibák eredménye, hogy ilyen nagyot lehet kaszálni az állampapírokkal. Riporter: Brückner Gergő YouTube (2023. nov. 28.) (videó)
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)