Választás

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választókörökre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. (Egy település egy választókör, így a szavazópolgárok száma kevesebb is lehet.) A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, előzetesen átjelentkezhetik másik választókörbe.

A számlálás a választókörökben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókör összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a választókörök 11,7%-ában volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több választókörben legyen.

A választókörök lakossága és határai viszont jelentősen befolyásolják az eredményt, és választások előtt hirtelen meg szokott változni a billegő körzetek lakosságszáma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) ezért közérdekű adatigénylést adott be a lakcím-nyilvántartási adatokra, majd az elutasítás után a bíróságon pert nyert. Így – utólag – kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as országgyűlési választás előtt.

2024. augusztus végén kiszivárgott, hogy a fidesz Erdélyben 7, a Vajdaságban 2 egyéni választókerületet akar kialakítani. És mi lesz a Felvidékkel és Kárpátaljával?

Az NVB elnöke javasolta a megyék egyéni választókerületeinek számának módosítását. Ez már a 2022-es választás előtt indokolt lett volna, de akkor nem csinálták meg. Eszerint

• Budapest -2 mandátum
• Pest megye +2 mandátum
• Győr-Sopron megye +1 mandátum
• Somogy megye -1 mandátum.

Választójogi törvény

A választási rendszerek aránytalansága. Forrás: Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. tarki.hu (2018)

A fidesz már 2006-ban elhatározta, hogy a hatalmának hosszú távú biztosítására szavazójogot ad a külföldi magyarságnak. 2011-ben Kövér László vezetésével úgy alakították át a törvényt, hogy a 2006-os eredmények alapján valamennyi körzetben a fidesz nyerjen.

A jobb oldali ábra az európai országok választásainak aránytalanságát mutatja. Minél nagyobb a Gallagher-index, annál aránytalanabb a választás.

A jobb oldali ábrán látható, hogy Európában – Franciaország és Anglia után – a mi választási rendszerünk a leginkább aránytalan. Angliában csak egyéni választás van, listák nincsenek: nem csoda, hogy aránytalan. Franciaországban viszont kétfordulós rendszer van. A jobb oldali ábrán az első forduló szerepel (hogy a kis pártok is benne legyenek), viszont a mandátumokat a második forduló eredményei alapján osztják ki.

A választási törvény 2011-es megváltoztatása tovább növelte az aránytalanságot:

• növelte a rendszeren belül az egyéni választókerületek arányát
• eltörölte a második fordulót
• bevezette a másutt ismeretlen győzteskompenzációt
• a kis pártok érdekeltté váltak abban, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, ezzel növelve a szavazatok szétaprózódását:
  • a többes jelöléssel könnyű volt megszerezni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat
  • a párt- és kampányfinanszírozás új rendszere anyagilag vonzóvá tette a külön indulást
  • a kapcsolt pártlisták eltörlése pedig a korábbinál sokkal fontosabbá tette minél több jelölt indítását.

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők (magyarul: az erdélyiek) szavazhatnak levélben, a lakóhellyel rendelkezők (magyarul: a külföldön dolgozók) csak konzulátuson. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem alkotmánysértő.

Választási eljárás

Malapportionment. Forrás: valaszonline.hu

A választási eljárásról szóló törvény az országot 106 egyéni választókerületre osztja úgy, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. A 2011-es választási törvényben a választókerületeket a fidesz választási szempontjai szerint „optimalizálták”, és ugyanez látszik a 2024-es választókerületi módosításokon is.

A választókerület központja (az oda tartozó nagyobb város vagy kerület kijelölt önkormányzata) bonyolítja le a választókerületen belüli teendőket: a választókörök jegyzőkönyveinek az összegyűjtését, összesítését és továbbítását az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerületeken belül alakítják ki a választóköröket: itt működnek a számlálóbizottságok.

A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen… lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

• képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
• önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
• Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

Választókörök

Gerrymandering. Forrás: Vox Populi

A választóköröket településenként úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 1000–1200 választópolgár tartozzék oda. A választókörök nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy választókörbe).

A 2018-as képviselőválasztáson 10179 szavazókör volt, ebből 1191-ben nem volt ellenzéki megfigyelő (11,7%).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókört a lakóhellyel nem rendelkezők számára. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

A választóköri adatok megtalálhatók az Országos Választási Iroda honlapján, választásonként, azon belül választókörönként két lapon. Pl. a lakcímem XXII. Háros u. 47-49. Ez Budapest 18. választókerületében van, a 2018. évi képviselőválasztáson a 27. választókörben. Az enyémről szóló két lap:

• egyéni választóköri eredmények (az indulók listája és a kapott szavazatok száma)
• a választókörhöz tartozó közterületek (utcák, terek, stb.) listája

Mindkét lap tartalmazza a „felettes” választókerületet, és a választókör címét.

A választókerületek politikai célzatú megváltoztatása a gerrymandering. Ez történt az összes választókerülettel a 2013-as választási eljárásról szóló törvényben. Más szóval: nem a választópolgárok választanak maguknak képviselőt, hanem – a népuralom elvét megcsúfolva – a képviselők választanak maguknak választókat úgy, hogy előre lezsírozzák az eredményt.

Szavazási szabályok

A legegyszerűbb szavazási mód az egy X-es: minden lapon egy indulót lehet bejelölni.

Az önkormányzati választáson a 10000 főnél kisebb települések képviselőtestületének megválasztására a több X-es szavazást használják. Mindenkinek annyi szavazata van, ahány fős a testület. Ezzel elkerülhető a kompenzációs lista.

A több X-es szavazást javasolják többen a 2021-es ellenzéki előválasztásra, de egyetlen jelölt kiválasztására, hogy kiszűrjék a választók egy részének szimpatikus, mások számára elutasított jelölteket (jóváhagyó szavazás). A modern időkben összesen két helyen alkalmazták^en a több X-et, 2018-ban és 2020-ban az USA két városában. Az utóbbi St. Louis-ban történt^en. 4 jelölt volt (három fekete, egy fehér), közülük ketten kaptak mandátumot, max. 4 X-et lehetett tenni. A szavazatok száma szavazónként 1,56 volt, kevesebb, mint a mandátumok száma. Nem világos, hogy az emberek nem ismerték a szabályokat, vagy egyetlen jelölthöz ragaszkodtak. A mandátumot végül az egyik fekete és a fehér jelölt szerezte meg.

A bonyolultabb választási rendszerekben a választók sorba állítják a jelölteket (rangsorolásos szavazás). Az ilyen rendszer nem a legtöbb szavazó jelöltjét, hanem a leginkább elfogadott jelöltet hozza ki győztesnek. Ilyen pl. a Borda-számolás^en, ahol a jelöltek 0-tól sorszámokat kapnak (a legnagyobb számot a leginkább kedvelt jelölt), és a kiértékeléskor ezeket egyszerűen összeadják. A módosított Borda-rendszerben nem kell minden jelöltet sorbarakni: ők nem kapnak pontot attól a szavazótól, csak a sorrendbe állítottak, 1-től kezdve. Ezzel az a baj, hogy aki nem szavaz mindenkire, kevesebb pontot ad a preferált jelöltnek.

A fidesznek lejt a pálya

• A választókerületeket úgy rajzolták át, hogy a fidesznek kedvezzen. Pl. gettósítottak: egy választókerületbe tették az ellenzéki szavazókat, hogy a többiben esélyük legyen.
• A határon túliaknak szavazati jogot adtak, olyan feltételekkel, hogy 10 évig nem kell ellenőrizni a választási jogukat. Így azok nevében is lehet szavazni, akik időközben meghaltak. Volt rá példa, hogy egy 37 éve halott nő került fel a választásra jogosultak közé.
• A magyar lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodók nem szavazhatnak levélben, csak személyesen. Ezzel feszültséget lehet kelteni az ellenzéki pártok között, és együtt lehessen mindenkit gyurcsányozni.
• A korábbi 27 helyett legalább 71 választókerületben és 14 megyében kell egyéni jelöltet indítani a listaállításhoz.

„	Aki Gyurcsány Ferenccel közösen akar kormányozni, az induljon vele közös listán, és ne trükközzön.	”
– Volner János, a 71-es módosító benyújtója

• A két fordulós választás eltörlése, választási szövetség kötése az egyéni választáson.
• Győzteskompenzáció. A Political Capital szerint 2014-ben 6, 2018-ban 5 mandátumot jelentett a fidesznek. Ettől lett ⅔-a.
• Információhiány, nemcsak a választás időszakában, hanem általában. Csak a fidesz által kreált valóság jut el a választókhoz. A kormány nem a teljes ország, hanem csak a fidesz információit közli. Az előválasztásról pl. a köztévé nem számolt be az előválasztás ideje alatt. Az előválasztáson a fidesz nem indult, mégis másfélszer annyit költött ellenkampányra, mint az összes résztvevő együttvéve. A Magyarország egész területén fogható összes rádiófrekvencia a fidesz kezében van, és a tévék túlnyomó többsége is.
• A kamupártok indulásának megkönnyítése a kopogtatócédulák eltörlésével, korlátlan számú jelölt támogatható, 1 mFt-s kampánytámogatás (amit akkor kell visszafizetni, ha a jelölt 1%-nál kevesebbet kap).
• Nincs útmutató a számlálói panaszok benyújtására, így formai okokból elutasítják a jó részüket a választási bizottságok.
• Voksturizmus.
• A szavazólap legálisan fotózható, láncszavazás.
• A közmunka elvesztésével való fenyegetés 2014-ben kb. 5 mandátumot hozott a fidesznek.

Választási szervek

A Nemzeti Választási Bizottság (állandó) tagjait a parlament választja 9 évre, az első és második menetben ⅔-os, a harmadik menetben egyszerű többséggel. A tagokat a köztársasági elnök jelöli. A tagok mandátuma 2022 végén jár le. A köztársasági elnök már javasolta az új tagokat.

A helyi választási bizottság tagjait a helyi önkormányzat választja meg. A bizottság az első ülésén elnököt és helyettest választ.

A helyi választási iroda vezetője a jegyző.

Választás 2024

Egyidőben tartják az önkormányzati és az EP-választásokat. Ez sok problémát felvet, ezek egyike a választásra jogosultak kérdése, ami a két választáson nem ugyanaz.

Választás 2014-18-22

A legutóbbi 3 választáson a belföldi listás eredmények az alábbiak szerint alakultak:

Választás Ellenzék Fidesz 2022 1,936,297 2,809,238 2018 2,693,520 2,607,990 2014 2,589,754 2,142,142

2018 Jobbik 1,090,751 MSZP 681,454 LMP 402,347 DK 307,492 Momentum 174,225 Együtt 37,251

2014 MSZP 1,289,311 Jobbik 1,017,550 LMP 268,840 Együtt 14,052

Választás 2019.

2019-ben két választás volt Magyarországon:

• az Európai Parlament 21 magyar képviselőjének megválasztása május 26-án
• önkormányzati választás október 13-án

Választás 2018.

2018. Országgyűlési választás

	Szavazat	Összes választó %	Szavazott %
Szavazásra jogosult	8312173	100,0
Szavazott	5694751	68,5	100,0
Fideszre	2824551	34,0	49,6
Fidesz ellen	2870200	34,5	50,4

2018. Országos lista

	Szavazat	Összes választó %	Szavazott %	Országos lista %
Szavazott	5312648	63,9	93,3	100,0
Fideszre	2824551	34,0	49,6	53,2
Fidesz ellen	2488097	29,9	43,7	46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra. Az EBESZ több kifogást tett, többek között azért, hogy a fidesz és a kormány kampánya összefolyik, és ez ellentétes az azonos versenyfeltételekkel.

Bár a határon túliak 95%-a a fideszre szavazott, ez nem eredményezett többlet mandátumot.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

• a választókerületek beosztása
• a második forduló elhagyása
• kampányfinanszírozási rendszer
• televíziós és plakáthirdetések szabályozása
• győzteskompenzáció: a fidesznek kellett a legkevesebb szavazat egy mandátumhoz
• a választásért felelős szervek összetétele

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

• a közmédia pártutasításos vezérlése
• közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
• az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

Választás 2014.

A fidesz a szavazatok kevesebb mint 45%-ával szerzett ⅔-ot.

A fidesz választási programja egyetlen szó volt: „Folytatjuk.”

Az EBESZ 36 pontban sorolta fel a kifogásait. A legfontosabbak: nem egyenlő a választójog, és a választás az egész választási rendszer miatt, amely egyértelműen a kormánypártoknak kedvezett, nem volt tiszta. A jelentés hosszan sorolja a problémákat a választási kampányhirdetéseknek a médiumokban az Alaptörvény szintjén történő korlátozásától a határon túli szavazók névjegyzékének titkosságáig és szavazásuk módjának átláthatatlanságáig, vagyis ténylegesen a csalás gyanúját veti fel.

A németországi választásokon az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták és a bajor testvérpárt a szavazatok 43%-át szerezte meg, és persze – ahogyan demokráciában történni szokott – koalíciós partner után kellett néznie, mert ebből sehogyan sem lesz a képviselői helyek többsége. Nálunk a kormánypárt 44%-ot kapott, de ehhez a képviselői helyek kétharmada járt.

A jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ezek után az EBESZ nem jött el az önkormányzati választásokra.

A Fővárosi Közgyűlést nem a választók választják: az nem legitim.

Az Alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

„	S minthogy Magyarországon az önkényuralom már tény, épp ezért szeretném felmenteni Magyarország polgárait, és felhívni őket arra, hogy igenis, ne tartsák be azokat a törvényeket, amelyekről kimondható, hogy alkotmányellenesek!	”
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

A normális állapotba visszatérés

„	első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.	”
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Választás 2010.

Területi listán a fidesz 52,73%-ot kapott (az első fordulóban).

A fidesz a szavazatok 52,73%-ával szerzett ⅔-ot.

Választás 1990.

A választási rendszerben 176 egyéni, 152 megyei listás és 58 országos listás hely van.

A kommunista diktatúrából kiszabadult országok többnyire arányos választási rendszer választottak. Szlovákia ezáltal kétszer is le tudta váltani a diktátorát (Vladimír Mečiart és Robert Ficot).

A tanulmány szerint a választási rendszer kialakulásának okai:

• a pártvezetők egymás elleni harca
• a nagyszabású elképzelések hiánya (a túlhatalomhoz jutás lehetőségének választási törvény általi minimalizálása)
• a német választási rendszer (Antall József általi) félreértése
• a demokratikus hagyományok hiánya.

Ellenzéki Kerekasztal

Az Ellenzéki Kerekasztal eredetileg 152 egyéni, 152 megyei listás és 70 kompenzációs (országos) listás helyet javasolt. Az 1985-ben megválasztott parlament azonban ebben a kérdésben megmakacsolta magát, hiszen az egykori kommunisták egyetlen esélye az aránytalan választási rendszer volt, ezért Tölgyessy Péter javaslatát elfogadva Németh Miklós kormányfő és Horváth István belügyminiszter 12 helyet áttettek az országos listáról az egyénibe, és újabb 12 hellyel növelték az egyéni választókerületek számát. Így lett az eredetileg 374 mandátumosra tervezett választási rendszerből 386 hely.

Ez az elhibázott választási rendszer okozta, hogy Orbán egyeduralomhoz jutott 2010-ben. 152 egyéni képviselős rendszerben ez nem történt volna meg. Az eredeti javaslat szerint viszont Antall aligha csinálta volna végig a 4 évet, az MSZP-nek nem lett volna abszolút többsége 1994-ben. Ez a diktatúraszerű mozgás egyébként nemcsak nálunk volt így, hanem az összes nem sikeres kelet-európai országban.

Európai választási rendszerek

A legtöbb országban tisztán listás választási rendszer van. Kivételek:

• vegyes: Litvánia, Magyarország és Oroszország.
• többségi: Franciaország, Egyesült Királyság, Belarusz.

Németország vegyes, de a listás elem mindent eldönt.

Alapelvek

A választás akkor demokratikus, és a választás eredménye akkor hiteles, ha

• az állampolgárok egyes csoportjai nincsenek önkényesen kizárva, illetve indokolatlan korlátok nem nehezítik a választójoguk gyakorlását
• olyan személycsoportok nem vehetnek részt az eljárásban, akik nem tagjai a politikai közösségnek, akik nem jogosultjai és kötelezettjei a választott képviselők döntéseinek
• a rivális pártok egyenlő eséllyel vesznek részt az eljárásban.
• a közérdekű információk szabad áramlása, a közügyek szabad és akár szenvedélyes megvitatása. Ezen a téren döntő faktor a média és a civil társadalom szabadsága.

Demokráciában a győztes nem visz mindent, a vesztes nem veszít el mindent.

Magyarországon (és Lengyelországban) van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.

Más országok választási rendszerei

Alaszkában 2020 óta rangsorolásos szavazás van az előválasztás 4 legtöbb szavazatot kapott jelöltje között.

Vélemények

„	Bár elcsalják őket (az országgyűlési választásokat), de legalább vannak.	”
– Horn Gábor

Források

• Bánovics Attila – Tóka Gábor: A Fidesz választási vereséggel is hatalmon maradhat: miért is? voxpopuli.444.hu (2022. jan. 15.)
• Levélszavazás: elfogadhatatlan, hogy a külföldön élő magyarokat hátrányosabb helyzetbe hozzák, mint a határon túli kettős állampolgárokat. Magyar György magyarugyved.blog.hu (2021. márc. 9.)
• Bódi Mátyás: Ellenzéki előválasztás? És vidéken azt mégis ki fogja lebonyolítani? www.valaszonline.hu (2021. ápr. 7.) Pártdelegáltak a legutóbbi választásokon.
• Ungár Tamás: Fölényes ellenzéki győzelem Dunaújvárosban. nepszava.hu (2020. feb. 17.) Pintér Tibor Jobbikos képviselőt Dunaújváros polgármesterévé választották, ezért kellett időközi képviselőválasztást tartani. Perkáta 2. szavazókörének eredménye, ahol számláló voltam
• Magyari Péter: A 22-es választás csapdái. 444.hu (2020. feb. 13.)
• Zoltai Ákos: „Megszületett az ellenzéki választó”. nepszava.hu (2019. okt. 12.) Interjú Haraszti Miklóssal.
• Gulyás Erika: Nem csak "megjelenítési zavar" - továbbra is súlyos problémák vannak az NVI választási oldalán. nepszava.hu (2019. szept. 17.) Hanem véletlenszerűen előjövő rossz adatok is.
• Hiába számolták újra a szavazatokat, Erdogan pártja elbukta Isztambult. magyarnarancs.hu (2019. ápr. 17.) Példa, hogy illiberális demokráciában is van esély a hatalom ellen.
• Markotay Csaba: Új választás, régi adatszivárgás - exkluzív interjú. nepszava.hu (2019. ápr. 14.) Nem lehet ellenőrizni, hogy a (kamu)pártok által benyújtott aláírások érvényesek-e. Akkor miért ez van a törvényben? Az NVI elnökhelyettese nyilatkozik arról, hogy az NVI képtelen a törvények szerint lebonyolítani a választást..
• Bogatin Bence: Homokszem került a választási iroda informatikai gépezetébe. merce.hu (2019. márc. 8.) A belső informatikai rendszer autentikálása lelassult, nem lehetett bejelentkezni a megismételt próbán sem.
• Zoltai Ákos: Újra plakáthelyeket veszít az ellenzék. nepszava.hu (2019. feb. 23.) Egy eddig szabadon használható köztéri hirdetési felületen lesz tilos a kampányolás. Megint nem a Fidesz jár rosszul.
• Filippov Gábor: A hibrid ellenforradalom kora. 24.hu (2018. júl. 31.)
• Országgyűlési képviselők választása 2018. www.valasztas.hu (2018. máj. 17.)
• Biró Marianna: Hadházy Ákos: Ez így nem választás, hanem egy vicc. 168ora.hu (2018. dec. 17.)
• 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. Wolters Kluwer (2013. ápr. 18.)
• 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. Wolters Kluwer (2011. dec. 30.)
• Nemzetközi megfigyelők a választásokon. alapjogokert.hu (Hozzáférés: 2019. feb. 11.)
• Tóth Csaba: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után: 10. fejezet. Választási rendszer. Szerkesztette Körösényi András Osiris Kiadó (2015) ISBN 978-963-418-004-3
• Vox Populi: Választási kalauz. kozvelemeny.wordpress.com (Hozzáférés: 2021. márc. 16.) Közvélemény-kutatások.

Választási rendszerek, alapelvek

• 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. net.jogtar.hu (2011. dec. 30.)
  • Az országgyűlési egyéni választókerületek területi beosztása. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. jan. 17.)
    • Cseke Balázs – Kovalcsik Tamás: Térképen, hogy miként változik meg Budapest választókerületi beosztása. telex.hu (2024. nov. 19.)
  • 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. net.jogtar.hu (2013. ápr. 18.)
  • 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról. net.jogtar.hu (2013. dec. 23.)
• A Jognak Asztalánál: A választási autokrácia kiépülése. Partizán (2021. ápr. 10.) 1. rész.
• Ezért érhet kevesebbet az ellenzéki szavazat, mint a Fideszre adott – választásföldrajzi gyorstalpaló. www.valaszonline.hu (2022. jan. 18.)
• A demokrácia nem egy nap. valasztasz.tasz.hu (Hozzáférés: 2022. feb. 2.)
• Érvényes-e a pöcs a szavazólapon? index.hu (2010. ápr. 9.) A törvény nem írja elő, hogy a két egymást keresztező vonal lehet-e görbe, zárt, és hányszor keresztezze egymást.
• Miklósi Gábor: Miért nincs online szavazás Magyarországon? 444.hu (2022. ápr. 2.)

Választási csalások

• Megfélemlítés, lefizetés, hálás kettős állampolgárok – megóvható a 2022-es választások tisztasága? rtl.hu (2022. jan. 27.)
• Választási csalások leleplezése (Idea Intézet, 2019.)
• Kutatás bizonyítja, hogy a Fidesz csalt a 2018-as választáson. civilhetes.net (2019. máj. 18.)
• Millei Ilona: Tóth Zoltán: az élenjáró pártban elővették a telefonkönyvet, és kimásolták a neveket 2. rész. hirklikk.hu (2022. jan. 3.)
• Millei Ilona: Tóth Zoltán: választási csalások voltak, vannak, lesznek, a mértékük a kérdés 1. rész. hirklikk.hu (2022. jan. 2.)
• Kerényi György: A választások tisztasága, 2. rész: Mindent a győzelemért. www.szabadeuropa.hu (2021. okt. 25.)
• ‼ Szurovecz Illés: Fénymásolt ajánlóíveket és Kubatov-listákat találtak az egri polgármesteri hivatalban. 444.hu (2020. jan. 30.)
• Rendkívüli: Kutatást, motozást és lefoglalást rendelt el a NAV a Momentum székhelyén. nyugatifeny.hu (2019. okt. 30.) Az önkormányzati választás után két héttel, de még a 2018-as választás miatt.
• Boros Juli – Urfi Péter: Balhé Kispaládon: útját állták a voksturistáknak. 444.hu (2019. okt. 13.)
• Windisch Judit: A Fidesz-székházat valamiért nem túrta fel a rendőrség adatokat keresve. hvg.hu (2019. szept. 12.) Egy VIII. kerületi önkormányzati képviselőjelölt irodáját viszont igen.
• Rablópártok - A TELJES FILM. YouTube (2019. ápr. 26.) (videó)
• Dull Szabolcs: Megálljt parancsolt a bíróság a miskolci választókörzet-átszabásnak. index.hu (2019. ápr. 15.) Véletlenül pont az a választókerület szűnt meg, ahol korábban az ellenzék nyert.
• Rendőrség: Választási csalás történt, felelős nincs. hvg.hu (2019. ápr. 4.) Lévai Katalin a fidesznek szánt aláírásokat adott le a saját pártja nevében a 2018-as OGY választásokon..
• Nem titkolhatja a Belügyminisztérium, hányan létesítettek magyarországi lakcímet a tavalyi országgyűlési választás előtt. hirhatar.com (2019. márc. 29.)
• Szabolcsban olyan utcába is vannak bejelentkezve választópolgárok, ahol már egyetlen ház sem áll. 168ora.hu (2019. márc. 24.)
• Polt Péter: 151 ügyben folyik nyomozás a parlamenti választásokkal kapcsolatban. 168ora.hu (2019. feb. 27.)
• Szalai Bálint: Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot. index.hu (2014. szept. 16.)

Választási propaganda

• Szily László: Pert nyert az MSZP, ingyen lehet kitenni a választási plakátokat a budapesti villanyoszlopokra. 444.hu (2019. máj. 1.)
• Magyari Péter: Kubatov Gábor ifjú gárdája óránként ezresért hozta a szoros győzelmeket. 444.hu (2015. feb. 20.) A Kubatov-lista és gyakorlati alkalmazása.

Felmérések

• Miklósi Gábor: Hogyan tévedhettek ekkorát a közvélemény-kutatók? index.hu (2019. okt. 31.) Nemcsak az önkormányzati választásról szól a cikk, hanem a közvéleménykutatás módszertanáról.
• A fiatalok között a leggyengébb a Fidesz. 444.hu (2018. ápr. 10.) Pártpreferenciák különböző szempontok szerint.
• Dull Szabolcs: Megdől néhány tévhit a szavazók vándorlásáról. index.hu (2018. júl. 31.) A szavazók pártok közötti mozgása.

Választás 2018

• Bódis András: Ellenzéki játszmák: Karácsony zászlaja alatt egyesülne az MSZP, az LMP és a Párbeszéd. www.valaszonline.hu (2021. jún. 30.) Választókerületek és billegések.
• Gyimesi László: A magyar választási rendszer a 2018-as eredmények tükrében. www.gyimesilaszlo.hu (2018. ápr. 25.) A fidesznek feleannyi szavazatra volt szüksége egy mandátumhoz, mint a többi pártnak.

• Csalt a Fidesz? Adatbányászok elemezték az adatokat. civilhetes.net (2018. ápr. 16.)
• Tóka Gábor: Érvénytelen szavazatok az 1994-2018-as országgyűlési választásokon. docs.google.com (Hozzáférés: 2019. jan. 25.)
• A Fidesz-gépezettel szemben mindaddig tehetetlen lesz az ország… kolozsvaros.com (2018. ápr. 14.) Lehet, hogy a cikk írója érti, mit jelentenek a számai: én nem. Na ezért utálom az Excel-táblát.
• EBESZ: Nem volt egyenlő verseny a választáson. hirtv.hu (2018. ápr. 9.) Az EBESZ-megfigyelők szerint a szavazatok megszámlálásakor semmilyen szabálytalanság nem volt. A HírTV szerint. Ellenőrizni. Lásd vitalap

Országgyűlési választások

• Gyurcsány Ferenc: Ki valójában a felelős az egymást követő négy kétharmadért?

További információk

valasztás.hu liferay nélküli elérése.

• Papp László Tamás: Hát ezért kellett távoznia a győri aljegyzőnek. Pollreisz Balázs győri szocialista képviselő nyilatkozata alapján ugytudjuk.hu (2021. ápr. 7.) 2019-ben, az önkományzati választás kampányában a győri képviselők gyerekeket használtak biodíszletnek. Az emiatt indult eljárásban a helyi választási bizottság közokirat-hamisítást követett el..
• Választási párt kellene 2022-re. hirklikk.hu (2019. nov. 23.) Magyar György szerint alkotmányozó nemzetgyűlést kellene választani 2022-ben.
• Albert Ákos: A kormány hülyeséget mondott a kampányban, ezért megismétlik a népszavazást, Svájcban. 444.hu (2019. ápr. 11.)
• Pungor András: Megtörni a Fidesz legyőzhetetlenségének mítoszát – Kiss Ambrus a reális ellenzéki forgatókönyvről. 168ora.hu (2019. jan. 18.)
• Rita Pálfi: Tényleg lehet Európában a szavazatok felével kétharmadot szerezni? hu.euronews.com (2018. ápr. 17.) Néhány ország választási rendszerének összehasonlítása.
• Török Gábor: Amit most látunk, jelentős fordulat lehet a magyar politikában. hvg.hu (2019. jan. 9.)
• Merker Iván: Hunvald György esete a várossal. merce.hu (2019. feb. 6.) Mint polgármesterjelölt.
• A fideszes jelöltre leadott szavazatok közé számolták a független jelöltét is Fehérvárcsurgón. hvg.hu (2019. okt. 25.)

Kapcsolódó szócikkek

• pártpreferencia
• Hibrid demokrácia
• Számoljunk együtt civil szervezet szavazatszámlálók gyűjtésére és pártokhoz (induló szervezetekhez) delegálására
• A rabszolgatörvény ellen tüntetők 5 pontja
• Parlamenti választás 2022.
• EP-választás 2019.
• Előválasztás 2019 az ellenzéki főpolgármesterjelöltre
• Önkormányzati választás 2024.
• Önkormányzati választás 2019.
• D’Hondt-módszer a listás mandátumok kiosztására (magyar Wikipédia)
• Többletmandátum: az egyéni rendszer aránytalanságából következő mandátumok (magyar Wikipédia)