„Államadósság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
6. sor: 6. sor:
   
 
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.
 
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.
  +
  +
Az államadósság
  +
* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
  +
* 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány|aut=Vég Márton|date=2022-09-23}}</ref>
  +
   
 
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]]
 
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]]

A lap 2025. február 10., 00:24-kori változata

Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.

A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).

Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza. Viszont ez az előny sokba került, amikor a tőkepiacon olcsón lehetett volna hitelt felvenni.

2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.

Az államadósság

  • A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
  • 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.[1]


Államadósság.jpg
EU GDP-arányos államadósság23.png
Adósságszolgálat22-23.png
Forrás: Wikimédia Commons

Forrás