Államadósság

Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.

A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).

Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza. Viszont ez az előny sokba került, amikor a tőkepiacon olcsón lehetett volna hitelt felvenni.

2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.

Adatok

Az államadósság

• A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
• 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.

Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.

Forrás: Wikimédia Commons

Forrás

• K. Kiss Gergely: Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk. 24.hu (2024. jan. 12.) Külföldi eladósodás.
• Weiler Vilmos: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. (2023. dec. 29.)
• 📝 Surányi György: Súlyos hibák eredménye, hogy ilyen nagyot lehet kaszálni az állampapírokkal. Riporter: Brückner Gergő YouTube (2023. nov. 28.) (videó)
• Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)