„Rendszerváltás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
7. sor: 7. sor:
   
 
'''Rendszerváltás''': a fenti három megszüntetése:
 
'''Rendszerváltás''': a fenti három megszüntetése:
# a jogállam helyreállítása
+
# a [[jogállam]] helyreállítása
# az állami bűnszervezet felszámolása
+
# az állami bűnszervezet felszámolása {{utalás|korrupció}}
 
# a nemzeti szuverenitás helyreállítása.
 
# a nemzeti szuverenitás helyreállítása.
 
Ezután jöhetnek a szakpolitikai programok.
 
Ezután jöhetnek a szakpolitikai programok.

A lap 2025. március 9., 16:06-kori változata

Rendszerkritika: az uralkodó párt értékeinek és legitimitásának megkérdőjelezése. Orbán is ezt tette, amikor „a haza nem lehet ellenzékben”.

  • a legitimitás megkérdőjelezése: egyeduralomra tör, amit az általa hozott alaptörvény is tilt, az EU-s kötelezettségekkel szembehelyezkedik, és indirekt módon megkérdőjelezi a népfelség elvét
  • sérti a hatályos BTK-t: maffiaállamként működik
  • keleti hatalmaknak szolgáltatja ki az országot.

Rendszerváltás: a fenti három megszüntetése:

  1. a jogállam helyreállítása
  2. az állami bűnszervezet felszámolása → korrupció
  3. a nemzeti szuverenitás helyreállítása.

Ezután jöhetnek a szakpolitikai programok.

Óellenzék

Az óellenzék nem a rendszert, hanem a kormányt bírálja: a céllal egyetért, a megoldásokban nem. Ezzel az óellenzék belesüllyed a kormánykritika mocsarába.

Megjegyzés: A bankrablóval nem az a baj, hogy nem húzott sorszámot, a sofőrjükkel sem az, hogy tilosban parkolt.

Konkrét példák:

  • a választási törvény minden egyoldalú módosítása választási csalás, erről mégsem beszél az óellenzék, legfeljebb a választókerületi határok átrajzolásán háborog
  • a választói névjegyzék kiadása kötelező a pártok számára – kivéve a határon túliakat. Ez lehetetlenné teszi a kampányolást a szórvány magyar területeken. A kormány viszont bérel szervezetet, amelyik maga kézbesíti a szavazólapot, egyúttal kitölteti és beviszi. Gigantikus választási csalás.
  • az „elhibázott gazdaságpolitika” kifejezéssel az óellenzék nem az állami szintű korrupciót kritizálja, hanem a részletekkel elvonja a figyelmet a probléma gyökeréről
  • az óellenzék betegutakról vitatkozik, nem a forrráskivonásról, és nem arról, hogy a kormány rendészeti kérdésként kezeli az egészségügyet
  • a kordonbontással azért harcol az ellenzék, hogy kérdezni lehessen a korrupt minisztertől, és nem arról beszél, hogy illegitim a kormány. A kérdezési lehetőségért küzdéssel saját magát helyezi alárendelt pozícióba (a Momentum)
  • a média sokszínűségének korlátozását tiltja a médiatörvény, az óellenzék mégsem fordul bírósághoz, hanem azon sír, hogy 4 évenként csak 5 percre hívják be őket.
  • a 2021-es közszolgálati kódex szerint kötelező ellenzéki képviselőket is szerepeltetni a médiában. A köztársasági elnök őrködik a demokratikus működés felett, de senki nem írt neki. (Persze nem fog lépni, de éppen ez kérdőjelezi meg a legitimitását.)

Ilyen langyos dumákra az emberek nem mennek az utcára. Ezért nem tud az óellenzék nagyobb tüntetést szervezni.

Kapcsolódó szócikkek