Letelepedési kötvény

A letelepedési kötvény egy magyar állampapír, értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300 ezer €. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói.

A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament Gazdasági bizottságának vezetőjeként. A program 2013-ban indult; 2017 márciusában felfüggesztették. Dömötör Csaba egy írásbeli kérdésre adott válaszában így indokolta a felfüggesztést: „Mivel a gazdaság azóta már stabilabb lábakon áll, ezért a kormány arról döntött, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényprogramot.” Feltehető azonban, hogy a felfüggesztésben az alacsony hitelkamatok játszottak szerepet: a letelepedési kötvény fix 2%-os kamata túl drágává vált (lásd alább).

Letelepedési kötvényhez hasonlót más országok is árulnak, ezekben az országokban azonban a kötvény vásárlója nem kapja vissza a pénzét. A magyar megoldással ellentétben viszont ezek a pénzek az adott állam kasszájába folynak be, nem átláthatatlan hátterű offshore cégekhez. Ez a hitelmegoldás óriási üzleti lehetőség fidesz-közeli cégeknek (lásd alább). Minden jel arra mutat, hogy a letelepedési kötvény a legnagyobb, az állam által elkövetett korrupciós ügyek egyike. Az ügyben számos feljelentés érkezett, Polt Péter legfőbb ügyész azonban nem tartotta indokoltnak büntetőeljárás megindítását.

2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt, de számos közel-keleti ország állampolgára is szerepel közöttük. Kötvényt 6585-en vettek, a többiek családegyesítés címén kapták meg azt.

E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.

Gazdasági háttér

A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17,5 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

A kötvény kiadását lehetővé tevő törvényt (2012. évi CCXX. törvény) azzal indokolták 2012-ben, hogy Magyarország nem jut elég nemzetközi hitelhez.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5%-kal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2%-os hozamot garantál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2% alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2%-ot mindenképpen kifizeti, és a magyar költségvetés ráfizet.

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében 17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.

2016-ban például ugyanilyen papírt a másodpiacokon 0,5%-os kamattal lehetett értékesíteni, tisztán piaci körülmények között, vagyis a magyar állam négyszer akkora kamatot fizetett a kötvények után, mintha ugyanazt a hitelt a piacról vette volna fel.

Kötvény hitelre

A Hungary State Special Debt Fund nevű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett és a Gazdasági bizottság által elfogadott cég „hitelre” árulta a kötvényeket. Az üzlet lényege, hogy a kötvény vásárlója féláron veszi a kötvényt, de az árat nem kapja vissza. Az ár másik felét a lebonyolító cég (egy bankon keresztül) hitelezi a magyar állam felé, a futamidő lejárta után pedig zsebreteszi az államtól visszakapott pénzt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54–60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami 58–64%-os profitnak felel meg. Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven 1% alatt mozog.

A cég a kínai nyelvű honlapján propagálta a lehetőséget; az angol nyelvűn nem.

A kötvényt forgalmazó cégek

A forgalmazó cégeket a parlament Rogán Antal, majd Bánki Erik vezette Gazdasági bizottsága pályáztatás nélkül választotta ki. Ezek jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek.

Az engedélyezés hatósági feladat, a Gazdasági bizottság pedig nem hatóság, hanem a hatóságot (a kormányt) ellenőrző szervezet része. Meglehetősen furcsa, hogy egy parlamenti bizottság parlamenten kívüli ügyekben döntési jogkört kapjon, ui. a parlamenti képviselő – a hatósággal ellentétben – nem vonható felelősségre (nem perelhető) a döntéseiért (szavazataiért).

2016 szeptemberében öt cég volt jogosult a kötvények forgalmazására. Ezek egyikét jegyezték csak be Magyarországon, a másik négyet a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson. Az egyetlen magyar cég, az Arton Capital Kft. pedig az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégén keresztül szerződik az ügyfelekkel, vagyis ebben az esetben is ismeretlen a vállalkozás valódi tulajdonosi köre.

A forgalmazó cégek kapják a kötvények után járó kamatot is, 29 ezer eurót, amit a magyar állam utal át nekik. Ezen felül 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is szednek. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami 2016-os árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként.

Minden országban csak egy cég forgalmazhatott letelepedési kötvényeket, de egy forgalmazó cég több országra is jelentkezhetett.

A legnagyobb hasznot a kínai ügyfelekkel foglalkozó Hungary State Special Debt Management (HSDDM) fölözte le. A Hongkongban bejegyzett cégnél landolt a teljes kötvénybiznisz profitjának közel 85 százaléka, legalább 80–90 milliárd forint. A vállalkozás a forgalmazási jogot a fent már említett, hasonló nevű (Hungary State Special Debt Fund) offshore cégtől vette át, melynek egyik, tulajdonosa, Jonathan Chan hongkongi bankár, Rogán Antal jó barátja.

A Magyar Nemzet című újság, a Transparency Internationallel és a Karsai ügyvédi iroda pert indított az országgyűlés Gazdasági bizottsága ellen a kötvényeket forgalmazó 8 magáncég adatainak megszerzéséért. A pert 2017. október 5-én jogerősen megnyerték. A Gazdasági bizottság által kiadott dokumentumok hiányosak voltak, és valamennyi cég esetén szabálytalanságokra derült fény. A testületi ügyintézést igénylő kérvények egy részéről a testület elnöke vagy valamelyik ügyintéző – a bizottságot kizárva – önkényesen dönthetett, illetve elhallgatta az ügyet a testület ellenzéki tagjai elől.

Lebonyolítás

A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától. A letelepedési engedély kérelmezési folyamata viszont már a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott.

A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.

A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel: mindössze húsz kérelmezőt és 44 családtagot. A húsz kérelmezőből csak hárman jöttek volna a kelet-ázsiai térségből, ami meglepő, hiszen a kötvények 81%-át kínaiak vették meg.

A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.

• Salmo Bazkka szír állampolgár is letelepedési kötvényhez jutott, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja.
• Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit. Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
• Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt. December 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amit feltűnően gyorsan, már 29-én meg is kapott. 2016. szeptember 23-án letelepedési engedélyt is kért, amit fél év múlva meg is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, Demeter Márta LMP-s képviselő emiatt feljelentést tett az ügyészségen, de azt bűncselekmény hiányában megszüntették. A törvény szerint ui. a Nemzeti Nyomozó Iroda mérlegelheti ugyan az engedély visszavonását, ha utólag olyan körülmény merülne fel, ami miatt nem kapná azt meg, de nem köteles rá. A hatóság azért döntött így, mert Khoury más tiltólistán (például az EU vagy az ENSZ tiltólistáján) nem szerepelt.
• Több magas rangú orosz politikus és/vagy családtagjuk vett kötvényt. Róluk a Bevándorlási hivatal nem árult el részleteket még képviselői megkeresésre sem, csak annyit, hogy ilyen nevű személyek ügyfeleik voltak.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.

Politikai vita

Kész Zoltán független képviselő írásbeli kérdést tett fel a letelepedési kötvényről. A válaszból idézünk:

„	A letelepedési kötvények ügye nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés	”
– Dömötör Csaba

„	Ami pedig a bevándorlás kérdését illeti, bevándorlókat egyedül a baloldal akar Magyarországra telepíteni. Ezért nem támogatták a kvótaellenes alkotmánymódosítást, ezért támogatták Brüsszelben a betelepítési kvótákat szorgalmazó állásfoglalásokat, és ezért tagadják következetesen az illegális bevándorlás rendkívül súlyos kockázatait.	”
– Dömötör Csaba

Ezzel az a baj, hogy akár migráció, akár befektetés, mégiscsak betelepült az országba 6585 külföldi állampolgár, miközben a nemzeti konzultáció 1294 menekült státusának elbírálása ellen szólt, akiknek egy része feltehetően nem kapta volna meg a letelepedési engedélyt. (A 6585-ös szám már elbírált kérelem; ezen felül húszat elutasítottak.)

Források

• Wiedemann Tamás: 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes. g7.hu (2019. jan. 16.)
• Wiedemann Tamás: Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek. g7.hu (2018. dec. 21.)
• Kötvénybiznisz: még mindig jöhet pénz a közvetítőknek. mno.hu (2018. feb. 18.) Ha újraindítják a programot.
• 2012. évi CCXX. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról. Wolters Kluwer (2012. dec. 27.)