„Sargentini-jelentés” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
40. sor: 40. sor:
   
 
=== Vita a magyar parlamentben ===
  
=== Vita a magyar parlamentben ===
−
A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. Az általános vitát 2018. október 3-án folytatta le,<ref>H/1487: A ''(sic!)'' Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról</ref>
 +
A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. Az általános vitát 2018. október 3-án folytatta le,<ref>[http://www.parlament.hu/iromanyok-egyszerusitett-lekerdezese?p_auth=iVUbn40E&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D41%26p_izon%3D1487 H/1487]: A ''(sic!)'' Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról</ref>
   
 
== Hatásai Magyarországon ==
  
== Hatásai Magyarországon ==

A lap 2018. november 1., 21:51-kori változata

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió közjogi szankciókat is alkalmazhat.

Előzmények

2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott, melyben

  • megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
  • felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
  • állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottság), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: LIBE Bizottság

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek.[1] A többi pontnál esélye sem volt védekezni, nem is próbálta meg.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, a szavazás előtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök is.

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.[2]

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. Az általános vitát 2018. október 3-án folytatta le,[3]

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

  • az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.[4]
  • a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
  • a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
  • aktivizálódott az ellenzék[5][6]

Jegyzetek

  1. ↑ Itt a Fidesz válasza: Soros-jelentést fogadott el az EP. hvg.hu (2017. máj. 17.)
  2. ↑ Kugyela Tamás: Komoly jogi fejtörést okoz a Sargentini-jelentés az Európai Parlamentnek. index.hu (2018. szept. 7.)
  3. ↑ H/1487: A (sic!) Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról
  4. ↑ Soha ennyi magyar nem támogatta még, hogy az ország az Európai Unió tagja legyen. 168ora.hu (2018. okt. 17.)
  5. ↑ Ujhelyi István hibátlan történelmi párhuzammal kőkemény beszédben tiporta rommá a Fideszt. YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.
  6. ↑ Tóth Bertalan (MSZP) helyre teszi a Fideszt (Sargentini-jelentés). YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.

Források

Május 17.

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

A jelentés vitája:

Vélemények a szavazás után:

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Sargentini-jelentés&oldid=430”