Sargentini-jelentés

Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió^hu közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket.

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely szerint az eljárás megindítása:

1. a külügyminiszterek Tanácsa négyötödös többséggel és az Európai Parlament egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban
2. a Tanács meghallgatja a tagországot, ajánlásokat tehet, majd ellenőrzi, hogy a veszély fennáll-e még
3. a tagállamok egy harmadának, vagy az Európai Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament egyetértésével az Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa) egyhangúlag dönt. A szavazásban az érintett tagállam nem vehet részt.

Magyarország ellen alapvetően három ok miatt indult meg az eljárás:

• a „lex CEU”
• a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
• az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült, az első kezdeményezést egy magyar tagozat nélküli civil szervezet tette meg, a kezdeményezés azonban kudarcba fulladt.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
6. a tudományos élet szabadsága;
7. a vallásszabadság;
8. az egyesülési szabadság;
9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
12. a gazdasági és szociális jogok.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek. Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”

A többi pontnál esélye sem volt védekezni, nem is próbálta meg.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címét sem sikerült magyarul megfogalmazni, az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le, az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot. Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

• az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.
• a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
• a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
• aktivizálódott az ellenzék

Források

• Farkas György: Még nem élesítik az “EU-atombombát” Magyarország ellen. 24.hu (2013. ápr. 17.)
• Fekete Balázs: Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver? jog.tk.mta.hu (2015. jan. 23.) (Hozzáférés: 2018. nov. 1.)
• Schiffer András: A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás. azonnali.hu (2017. jún. 27.) A magyarországi demokrácia helyzete.
• Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog. www.origo.hu (2015. nov. 27.) Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról.
• Magyarország az egyik legkorruptabb ország az EU-ban, a gazdaság régóta a többi visegrádi országé mögött kullog. 168ora.hu (2018. ápr. 25.) az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerint.

Május 17.

• Mire is szólították fel Orbánékat? Az EP tömören elmagyarázza. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• Az EU meghúzta a vörös vonalat, amit senki nem léphet át – reakciók a 7-es cikkelyre. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• EU: Historic vote must signal end to Hungary crackdown. AMNESTY INTERNATIONAL (2017. máj. 17.)
• Ez nagyon fájna a Fidesznek: kampány indult, hogy zárják ki a Néppártból. hvg.hu (2018. máj. 23.)

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

• Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)). Európa Parlament (2018. júl. 4.)

A jelentés vitája:

• „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral” – Élő a strasbourgi vitáról. 168ora.hu (2018. szept. 11.)
• Kerner Zsolt: Ennyire durván még nem támadták Orbánt az Európai Parlamentben. 24.hu (2018. szept. 11.)

Vélemények a szavazás után:

• Így örült Sargentini a jelentés elfogadásának - ECHO TV. YouTube (2018. szept. 12.)
• Sargentini megszólalt a szavazás után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Teczár Szilárd: „Súlyos sebet kaptak Orbán európai ambíciói”. Magyar Narancs (2018. szept. 14.)
• A kormány kész tisztázni magát a vádak alól a 7-es cikkes eljárásban. hirtv.hu (2018. okt. 16.) Telefoninterjú Varga Judittal. Az első jele a fidesz visszakozásának.

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában

• Judith Sargentini
• LIBE Bizottság