Sargentini-jelentés

Az Amszterdami szerződés^husel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió^hu közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket.

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely szerint az eljárás megindítása:

1. a külügyminiszterek Tanácsa négyötödös többséggel és az Európai Parlament^hu egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban
2. az Európai Tanács^hu meghallgatja a tagországot, ajánlásokat tehet, majd ellenőrzi, hogy a veszély fennáll-e még
3. a tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottság^hu javaslata alapján, az Európai Parlament egyetértésével az Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa) egyhangúlag dönt. A szavazásban az érintett tagállam nem vehet részt.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült, az első kezdeményezést egy magyar tagszervezet nélküli civil szervezet tette meg, a kezdeményezés azonban kudarcba fulladt.

Az eljárást végül az Európai Bizottság indította meg, alapvetően három ok miatt:

• a „lex CEU”
• a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
• az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

A plenáris üléstől a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, személy szerint Judith Sargentini kapta a megbízást, és készítette el a jelentést, mely igen sok konkrét ügyet sorol fel.

Döntés az eljárás megindításáról

A bizottság jelentéséről 2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott, melyben

• megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
• felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
• állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottság), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Bár a szakbizottságok a legritkább esetben hallgatják meg egy-egy kormány képviselőjét, a jelentéstervezet állampolgári jogi bizottsági vitájában meghallgatták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, aki az egész jelentéstervezetet „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a dokumentumot, a parlamenti folyamatot pedig „koncepciós eljárásnak.” Ez a stílus felháborodást váltott ki a bizottságban, és a kialakult szóváltás vége az lett, hogy az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes felszólította a politikust, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát. Az EP-ben ez a legsúlyosabb rendreutasítás.

A magyar kormány 59 oldalas levélben válaszolt a LIBE-jelentésre. A válasz elemzése a jegyzetek között található.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
6. a tudományos élet szabadsága;
7. a vallásszabadság;
8. az egyesülési szabadság;
9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
12. a gazdasági és szociális jogok.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

A vita során elhangzott, hogy a jelentésben komoly hibák vannak, és hogy Sargentini nem vette fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Erre ő így reagált: „Próbáltam, és ezt ők is tudják.” És hogy komoly, kétségbe nem vonható forrásokat használt fel. A jelentés a mellékletben hivatkozik is a Külügyminisztériumra, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárára és Magyarország EU melletti állandó képviseletére, akiktől észrevételeket kapott.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek. Orbán Viktor is csak a migrációval foglalkozott a felszólalásában. Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának és az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címét sem sikerült magyarul megfogalmazni, az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le, az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot. Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

• az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.
• a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
• a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
• aktivizálódott az ellenzék

Források

• Fekete Balázs: Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver? jog.tk.mta.hu (2015. jan. 23.) (Hozzáférés: 2018. nov. 1.)
• Schiffer András: A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás. azonnali.hu (2017. jún. 27.) A magyarországi demokrácia helyzete.
• Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog. www.origo.hu (2015. nov. 27.) Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról.
• Magyarország az egyik legkorruptabb ország az EU-ban, a gazdaság régóta a többi visegrádi országé mögött kullog. 168ora.hu (2018. ápr. 25.) az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerint.

Május 17.

• Mire is szólították fel Orbánékat? Az EP tömören elmagyarázza. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• Az EU meghúzta a vörös vonalat, amit senki nem léphet át – reakciók a 7-es cikkelyre. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• EU: Historic vote must signal end to Hungary crackdown. AMNESTY INTERNATIONAL (2017. máj. 17.)
• Ez nagyon fájna a Fidesznek: kampány indult, hogy zárják ki a Néppártból. hvg.hu (2018. máj. 23.)

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

• Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)). Európa Parlament (2018. júl. 4.)

A jelentés vitája:

• „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral” – Élő a strasbourgi vitáról. 168ora.hu (2018. szept. 11.)
• Kerner Zsolt: Ennyire durván még nem támadták Orbánt az Európai Parlamentben. 24.hu (2018. szept. 11.)

Vélemények a szavazás után:

• Így örült Sargentini a jelentés elfogadásának - ECHO TV. YouTube (2018. szept. 12.)
• Sargentini megszólalt a szavazás után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Teczár Szilárd: „Súlyos sebet kaptak Orbán európai ambíciói”. Magyar Narancs (2018. szept. 14.)
• A kormány kész tisztázni magát a vádak alól a 7-es cikkes eljárásban. hirtv.hu (2018. okt. 16.) Telefoninterjú Varga Judittal. Az első jele a fidesz visszakozásának.

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában

• Judith Sargentini
• LIBE Bizottság